A Ramstein amerikai légi támaszponton 54 ország képviselőinek részvételével tartott tanácskozás levezető elnöke, Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter az ülés utáni tájékoztatóján kiemelte, hogy igen átfogó és ütőképes támogatási csomagról egyeztek meg, amelynek révén Ukrajna első alkalommal kap nyugati gyártmányú modern harckocsit. Ez a brit Challenger 2, amellyel Nagy-Britannia támogatja Ukrajnát.
A világ legerősebb harckocsijának számító német Leopard 2 ügyéről azonban még nem egyeztek meg – jelezte Lloyd Austin, kiemelve, hogy Németország ettől függetlenül „megbízható szövetséges.”
Boris Pistorius német védelmi miniszter a tanácskozás szünetében tett sajtónyilatkozatában ismertette, hogy megvizsgálják a lehetőségeket, felmérik a német haderőben használt Leopard 2-k állományát, és az Ukrajnát támogató partnerekkel együttműködve a lehető leghamarabb döntenek.
A tárgyalások szünetében a német miniszter, utána pedig az amerikai miniszter is hangsúlyozta: soha nem volt szó arról, hogy Berlin akkor támogatja Ukrajnát Leopard 2-vel, ha Washington ugyanilyen kategóriájú amerikai harckocsikkal, M1 Abrams-ekkel segíti a védelmét. Ilyen összefüggés nincs - jelentette ki mindkét politikus.
Lloyd Austin hangsúlyozta, hogy nem egyetlen „platformtól”, fegyverrendszer-típustól függ a védekezés sikere, az Ukrajnát támogató országok pedig tovább folytatják az ukrán önvédelmi képességek erősítését. Így az Egyesült Államok további 2,5 milliárd dollár értékben nyújt katonai támogatást Ukrajnának. Ez már a harmincadik, és a legnagyobb támogatási csomag - mutatott rá a miniszter.
Washington a többi között 59 Bradley harckocsit, 90 Stryker páncélozott harcjárművet és 350 páncélozott terepjárót küld az ukrán hadseregnek. Egy sor további ország is újabb komoly támogatást nyújt, egyebek között a légvédelem és a tüzérség megerősítésére - mondta a miniszter.
Az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, Mark Milley tábornok kifejtette, hogy az ukrán erőknek a fegyverek és járművek mellett sok egyéb elemből, köztük kiképzési programokból összeálló új nemzetközi támogatási csomaggal együtt is „nagyon-nagyon nehezen” sikerülne az idén kiszorítani az orosz csapatokat az elfoglalt területekről.
A 2023-ra kitűzhető cél inkább a Harkivtól Herszonig húzódó, több száz kilométeres front stabilizálása és minél nagyobb terület visszafoglalása lehet – mondta Mark Milley. Ugyanakkor a háborút akár azonnal meg lehetne állítani, ez kizárólag Vlagyimir Putyin orosz elnökön múlik – tette hozzá.
