Kultúra

Persze nem sok minden változott azóta, mégis elővesszük az író 2019-ben adott interjúját, amelyben Kik vagytok ti? című különc irodalomtörténetéről beszélgettünk vele.

Teszünk róla, hogy jobb lábbal ébredjen: zenék a francia barokktól a Hiatus Kaiyotéig és tovább, egészen az első kávéig.

Három napon át, négy színpadon, több mint 50 program a Margitszigeten.

Harmadik rész és előzménysorozat is érkezik.

Tetszik vagy nem, a magyar épített kulturális örökség része.

Abszurd történeteket is bemutat a csongrádi múzeum új állandó kiállítása.

„Kínzó rabság könnye hull / Árvák hő szeméből”. Szeptemberre kijavítják.

Egy igazi leiterjakab.

Már az elején világos, hogy a színeknek jelentőségük lesz. A gárda egyik fele piros és fehér ruhát visel, vannak, akik talpig pirosban játszanak, mint az életre kelt Mefisztó (Szacsvay László) is (jelmez: Nagy Fruzsina). A hatalom kiszolgálói, a megalkuvók púderrózsaszínben virítanak.

A XXI. magyar tánc – e-moll hangneme ellenére életteli verbunkos – szinte csak szignálként szolgál a Fesztiválzenekar Brahms-koncertjén: természetesen arra várunk, hogy a hegedűre és csellóra írt Kettősverseny felcsendüljön, amelynek komponálását maga a szerző egy levelében „mulatságos ötletnek” nevezett. Nem véletlenül: ez egy hálátlan műfaj.

A történet közismert: az indiai-brit származású, jelenleg az Egyesült Államokban élő Salman Rushdie-ra az 1988-ban megjelent Sátáni versek című regénye miatt Homeini ajatollah a megjelenést követő évben kimondta a fatvát, amely szerint minden muszlim joga és kötelessége végrehajtani rajta a halálos ítéletet.

Ottfelejtett szemétnek is nézhetnénk az ormótlan sárga-fekete zsinegféleségeket, azaz a padlón heverő kábelcsonkokat, amelyek a térbe belépve fogadnak. Ezek egykor a norvég szárazföldet kötötték össze az olajfúró tornyokkal.