Színház

Mi, a színek

Mefisztóland

Kritika

Már az elején világos, hogy a színeknek jelentőségük lesz. A gárda egyik fele piros és fehér ruhát visel, vannak, akik talpig pirosban játszanak, mint az életre kelt Mefisztó (Szacsvay László) is (jelmez: Nagy Fruzsina). A hatalom kiszolgálói, a megalkuvók púderrózsaszínben virítanak.

Kivétel ez alól az előadás alatt végig forgató filmesek, és a nácikat játszó szereplők SS-uniformisa. A manézsillat már a függöny felgördülése előtt belengi a nézőteret. Legrózsaszínűbb mindenki közül a bábnak kinevezett pirospozsgás színigazgató, akit a Katona igazgatója, Máté Gábor hoz. Az est folyamán szereplőink metamorfózison mennek át, változik ruhájukon a színkód is, a végére mindegyikük visel valamennyi színt a túloldalról (értsd: közelednek az álláspontok), kivéve az ördögöt, akin végig marad a vörös és a színházigazgatót, akin a pasztell.

A színpad is piros és fehér, fényes és forog (díszlet: Devich Botond), körhintához hasonlít. Színház a színházban: a Mefisztóland társulatának előadása van műsoron. A szereplők hozzánk, a közönségükhöz beszélnek, nekünk játszanak. De nem csak mi vagyunk emberi massza, az intézmény is élő organizmusként elevenedik meg, erre többször utalnak is. A piros például a szívet szimbolizálja, Nagy Ervin barátira vett szíven ütögetése is jelzi, hogy ennek az embernek helyén van a szíve. Beszédes az új igazgatót kinevező szervezet neve is: Aorta. Ám a szembeszökő célzást a katarzist hozó utolsó jelenetben találjuk: a játszók kórust alkotva, festményre kívánkozó kompozí­cióba rendeződve eléneklik a Nyomorultak, az új igazgató letiltotta Mephisto helyett műsorra tűzött darab záródalát. Az elbocsátott igazgató (Tasnádi Bence) pedig kiabálva sorolja a „szerveit” (pl. mája a rendőrség, idegrendszere az informatikai hálózat). Eme organikus felfogásról óhatatlanul eszünkbe jut Kárpáti Péter Én, a féreg – Kafka kabaré című előadása, ahol a nézőtér ugyanígy humán díszletként funkcionált – már akkor sem győztük dicsérni az „élő” színház ezen izgalmas változatát (lásd: Mi, férgek, Magyar Narancs, 2023. augusztus 9.).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Ide támasztotta a Párt

Karácsony után esni kezdett a hó, és mivel Magyarországon immár a téli csapadék természetes velejárója az is, hogy a vasúti közlekedésnek össze kell omlania, nem is keltett különösebb feltűnést, ha valaki nem ért célba, vagy nem ott ért célba, ahová utazni szeretett volna.

Hegyen-völgyön lakodalom

Peter Pellegrini szlovák államelnök december 23-án aláírta azt a törvénymódosítást, amely szerint fél év börtönnel lesz büntethető az a személy vagy tárgy, esetleg fogalom, aki szerint a Beneš-dekrétumok… mondjuk, kurva gázosak.

Egy pillanatra se feledjük

A Magyar Narancs online kiadása 2016 novemberében arról írt, hogy információink szerint „szexuális visszaélések és más szabály­talanságok miatt is nyomoz a rendőrség az Emmi Szőlő utcában található Budapesti Javítóintézetét érintően. Úgy tudjuk, a vizsgálatot egy névtelen bejelentést követően kezdték meg. Értesüléseinket a Budapesti Rendőr-főkapitányság is „megerősítette”, s az akkori fenntartó emberminisztérium is azt nyilatkozta lapunknak, hogy tudnak a nyomozásról.

„Tűrnek és kivárnak”

2026. január 3-án az Egyesült Államok gyors katonai akciója során a venezuelai fővárosban elfogták Nicolás Maduro elnököt és feleségét, majd elszállították őket az országból. Miközben Maduróék a narkoterrorizmus vádjával néznek szembe, a Trump-kormányzat ki is nevezte az elnök utódját – az eddigi alelnököt. Miért fontos ennyire Venezuela az Egyesült Államoknak, s mik lehetnek a beavatkozás következményei – kérdeztük a térség szakértőjétől.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Elveszítve

Egyre több a hátrányos helyzetű gyermek a terepen dolgozók tapasztalatai szerint. A szerencsétlen sorsú fiatalok egyre agresszívebbek: a környezetükben élőket, egymást és saját magukat is bántják. A kutatások szerint a szegényebb járásokban tovább romlott a helyzet az elmúlt tíz évben.