Könyv

Huszonhét másodperc

Salman Rushdie: Kés – Elmélkedések egy gyilkossági kísérlet után

  • Pálos György
  • 2024. május 15.

Kritika

A történet közismert: az indiai-brit származású, jelenleg az Egyesült Államokban élő Salman Rushdie-ra az 1988-ban megjelent Sátáni versek című regénye miatt Homeini ajatollah a megjelenést követő évben kimondta a fatvát, amely szerint minden muszlim joga és kötelessége végrehajtani rajta a halálos ítéletet.

 Az író nem gondolta korábban, hogy a posztmodernbe hajló írásmódjával megírt történettel ekkora veszélynek teszi ki nem csak saját magát, de a családját és a fordítóit is. (A Sátáni versek magyar kiadása 2014-ben jelent meg.) A szerző évtizedekig bujkált, ám közben további regényeket jelentetett meg, és számos rangos nemzetközi irodalmi díjjal tüntették ki. Irodalmi celebbé vált, gyakran szerepelt a hírekben, a rejtőzködését titkosszolgálatok biztosították. Már-már szinte normális irodalmi és privát életvitelt folytathatott, amikor 2022-ben egy 22 éves fiatalember, aki nem olvasott egyetlen sort sem tőle, nyílt színen, egy könyves rendezvényen késsel támadt rá, s 27 másodperc alatt több mint tizenötször megsebesítette. Rushdie majdnem belehalt a sérüléseibe. Egyik szemére meg is vakult, de egy év elteltével többé-kevésbé felépült, s amint lehetett, munkához látott.

A Kés 2024 egyik legjobban várt publiká­ciója lett. Hogyan viszonyul majd az írói én a magán énhez, képes-e Rushdie irodalmi szöveggé alakítani és (test)közelségből elénk tárni a megtámadtatás és a felépülés stációit? Hagyományos értelemben vett klasszikus alkotói munka során jön létre a mű, vagy a felépülés terápiás feldolgozása lesz? S az ominózus augusztusi események után milyen lehetőségei maradnak a gondolat szabadságát hirdető szerzőnek? A könyv határozott, egyértelmű válaszokat ad minderre.

A dokumentum-naplóregény narrátora a Joseph Antontól (Rushdie korábbi önéletrajzi regénye) eltérően egyes szám első személyben tárja elénk a történéseket, egyszerűen, sallangmentesen. Az írói én és a megsebzett magán én hol összeolvadnak, hol szétválnak, akárcsak Esterházy Péter Hasnyálmirigynaplójában. Estreházytól eltérően azonban Rushdie a túlélő győzedelmes bizonyosságával vág bele a történetbe: „2022. augusztus 12-én, egy napos péntek délelőtt háromnegyed tizenegykor New York állam északi részén késsel megtámadott és majdnem megölt egy fiatalember, épp miután kimentem a chautaquai amfiteátrum színpadára, hogy arról beszélgessünk, mennyire fontos az írók védelme.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.