Rájuk lőtt a repülő, lezuhant, eltették egy darabját

Kultúra

Abszurd történeteket is bemutat a csongrádi múzeum új állandó kiállítása.

Csongrád 1956-ban ünnepelte alapításának ezredik évfordulóját, több rendezvénnyel, október elején például a felszabadulási emlékmű, az ún. Zója felavatásával. Az új szobrot az országos események hatására október 24-én már bele is lökték a Tiszába a felvonulók.

Néhány nappal később a Kossuth téri tüntetők fölé katonai repülőgép szállt, a tömegre lőtt, aztán – műszaki hiba miatt – a város határában lezuhant. Darabjait széthordták az emberek.

Mindezt egy tárló meséli el a csongrádi Tari László Múzeum új állandó kiállításán. Az illusztráció egy darab a lezuhant repülőgépből.

Ez pedig abban a házban látható, ahol kisgyerekkorában Vida Ferenc is lakott, aki később a Nagy Imre-per vezető bírójaként vált ismertté. Az épület azonban – ahogy Gyöngyössy Orsolya, a Tari László Múzeum igazgatója a Narancs.hu-nak elmondta – arról is nevezetes, hogy Molecz Lajos ügyvéd építtette, aki evangélikus vallású volt a szinte teljesen katolikus városban. A múzeum vigyázott az eredeti polgári miliőre most is, hogy a város történetét, örökségét bemutató új állandó kiállítás berendezésével együtt felújították. Abban a teremben, ahol a megnyitóünnepséget tartották, a kristálycsillár ad alkalmat arra, hogy a látogatóknak az épület történetéről is beszéljenek. 

A május 10-i avatást is abban a teremben tartották. Gyerekek énekeltek citera- és tekerőlant-kíséret mellett, Bedő Tamás (független) polgármester arról beszélt, hogy a legutóbbi állandó kiállítás húsz éve készült el. Egyrészt jó lenne, ha a következőig nem kellene ennyi időt várni, viszont ez most mégis olyan, amit sokáig érdemes nézni. Ódor János, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének elnöke a Magyar genius programban országszerte 3,5 milliárdból elkészült 38 állandó és 26 időszaki kiállítást említette.

 
Kapukulcsok a szőlőművelés kultúráját bemutató kisház ajtaján
Fotó: A szerző felvétele
 

A csongrádi épület felújítására és arra, hogy a város történeteit új módon meséljék el, 93 millió forint pályázati támogatás jutott. Az állandó kiállítás két fő kurátora Gyöngyössy Orsolya néprajzkutató és Borsódi Martin régész, a látványterv és az összes grafikai munka Kálmán Ároné. A kivitelező a First Construction Kft. volt. A csongrádi múzeum szakmai tanácsot kért és kapott a Szegedi Tudományegyetemtől, a Nemzeti Múzeumtól, Facebook-oldalán pedig mindig tudósított arról, épp hol tart a kiállítás építése. Erre sokan úgy reagáltak, hogy hoztak be olyan tárgyat, ami illett oda. 

Ez az a múzeum, amelyet a korábbi, országszerte jellemző összevonás után idén inkább leválasztott a könyvtárról az önkormányzat, látva a munkatársak ambícióját:

A magyarázó szövegek tömörek, érzékletesek, a tárgyak, képek, a csontváz, a földvár makettje, a város által ügyvédnek fogadott Kossuth Lajos levele mellett hangok is vannak. Helyi születésű színészek itteni történeteket mesélnek el, hallani lehet az ártéri varjak károgását, a Szentes és Kiskunfélegyháza között járó vonat indulását, a bökényi béka- és tücsökkoncertet, a Géza komphajót, a piroskavárosi piac szombat reggeli zsivaját, a Nagyboldogasszony-templom harangját, a Tiszán átvezető fahíd pallóinak döngését.

 
Fotó: A szerző felvétele
 

 „A Truman-sípot, amely a Fűtőber és a bútorgyár munkásainak szólt, jelezte a műszak kezdetét és végét, az egész város hallotta, egészen harminc évvel ezelőttig” – mondta Gyöngyössy Orsolya. – „Magát a kürtöt megkaptuk, egy kft. fel is újította nekünk. A hangot úgy szereztük meg, hogy a Truman Alapítvány három héttel ezelőtt beindította a gőzmozdonyát, a kérésünkre megszólaltatta a sípot, úgy, hogy a vonat már állt, és felvette nekünk.”

 
A KISZ-iroda tárlója
Fotó: A szerző felvétele
 

A múzeum kapcsolatairól sokat elmond az állandó kiállítással egy időben megnyitott Légy hűséges, Terka! című időszaki bemutató is. A tárgyak tulajdonosa, Kupeczki Sándor építési vállalkozó a csongrádi Kéttemető úti tanyavilágban született. Húsz éve fordult vele nagyot a világ, amikor a mórahalmi régiségvásárban meglátott egy asztali petróleumlámpát. Elkezdte gyűjteni a paraszti, polgári használati és emléktárgyakat, amelyek nagyrészt üvegből, porcelánból vagy kemény cserépből készültek a történelmi Magyarország területén az 1800-as évek elejétől a második világháborúig. Mára 4600 darabos gyűjteménye van, akármelyik múzeum megirigyelhetné. A csongrádi múzeum két termében kollekciójának három százaléka látható. Kupeczki Sándor értéket akar menteni, az a célja, hogy saját néprajzi múzeumot nyisson. Ezekben a tárgyakban ő is, az időszaki kiállítást rendező Kékegyi Dorottya kulturális antropológus is az embert látta fontosnak, aki ezeket a holmikat szépnek találta, megvette, vigyázott rájuk. Az időszaki kiállítás egy elképzelt csongrádi házaspár életét mutatja be tárgyakon keresztül a megismerkedéstől a halálig.

A Fekete vár virága című kiállítás megtekinthető a csongrádi Tari László Múzeumban keddtől péntekig 8 és 17, szombaton 9 és 13 óra között.

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A kávékapszula környezettudatos szemmel

  • Fizetett tartalom

A kávékapszula rendkívüli népszerűsége világszerte kétségtelen, ám a kényelmes és gyors kávézás mögött rejlő környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések kevésbé kerülnek reflektorfénybe. Az alábbi írásunkban ezeket a fontos aspektusokat vizsgáljuk meg, hogy egy átfogó képet kapjunk a modern kávéfogyasztás egyik legmeghatározóbb trendjéről.

6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

  • Fizetett tartalom

A társadalom folyamatosan változik: átalakul, hogy milyen eszközöket használunk, hogy milyen elfoglaltságaink vannak a mindennapokban, hogy milyen tempóban éljük az életünket – és persze az is, hogy milyen témákat beszélünk meg nyíltan. Kétségtelen, hogy embere – és persze kultúrája – válogatja, mi számít tabunak és mi nem, de általánosságban azt láthatjuk, hogy a világ soha nem volt annyira nyitott és szabadelvű, mint ma.

Így válasszunk széket ülőmunkához

  • Fizetett tartalom

Az ülőmunka ugyan kényelmesnek tűnhet, viszont óriási terhet róhat az ízületeinkre és izmainkra is. Éppen ezért ajánlott egy valóban komfortos szék mellett dönteni, hogy még az igazán hosszú munkaórák után se fájjon a gerincünk vagy a derekunk. Hogyan érdemes széket választani az igényeinkhez mérten? Mutatjuk a pontos válaszokat!