Rájuk lőtt a repülő, lezuhant, eltették egy darabját

Kultúra

Abszurd történeteket is bemutat a csongrádi múzeum új állandó kiállítása.

Csongrád 1956-ban ünnepelte alapításának ezredik évfordulóját, több rendezvénnyel, október elején például a felszabadulási emlékmű, az ún. Zója felavatásával. Az új szobrot az országos események hatására október 24-én már bele is lökték a Tiszába a felvonulók.

Néhány nappal később a Kossuth téri tüntetők fölé katonai repülőgép szállt, a tömegre lőtt, aztán – műszaki hiba miatt – a város határában lezuhant. Darabjait széthordták az emberek.

Mindezt egy tárló meséli el a csongrádi Tari László Múzeum új állandó kiállításán. Az illusztráció egy darab a lezuhant repülőgépből.

Ez pedig abban a házban látható, ahol kisgyerekkorában Vida Ferenc is lakott, aki később a Nagy Imre-per vezető bírójaként vált ismertté. Az épület azonban – ahogy Gyöngyössy Orsolya, a Tari László Múzeum igazgatója a Narancs.hu-nak elmondta – arról is nevezetes, hogy Molecz Lajos ügyvéd építtette, aki evangélikus vallású volt a szinte teljesen katolikus városban. A múzeum vigyázott az eredeti polgári miliőre most is, hogy a város történetét, örökségét bemutató új állandó kiállítás berendezésével együtt felújították. Abban a teremben, ahol a megnyitóünnepséget tartották, a kristálycsillár ad alkalmat arra, hogy a látogatóknak az épület történetéről is beszéljenek. 

A május 10-i avatást is abban a teremben tartották. Gyerekek énekeltek citera- és tekerőlant-kíséret mellett, Bedő Tamás (független) polgármester arról beszélt, hogy a legutóbbi állandó kiállítás húsz éve készült el. Egyrészt jó lenne, ha a következőig nem kellene ennyi időt várni, viszont ez most mégis olyan, amit sokáig érdemes nézni. Ódor János, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének elnöke a Magyar genius programban országszerte 3,5 milliárdból elkészült 38 állandó és 26 időszaki kiállítást említette.

 
Kapukulcsok a szőlőművelés kultúráját bemutató kisház ajtaján
Fotó: A szerző felvétele
 

A csongrádi épület felújítására és arra, hogy a város történeteit új módon meséljék el, 93 millió forint pályázati támogatás jutott. Az állandó kiállítás két fő kurátora Gyöngyössy Orsolya néprajzkutató és Borsódi Martin régész, a látványterv és az összes grafikai munka Kálmán Ároné. A kivitelező a First Construction Kft. volt. A csongrádi múzeum szakmai tanácsot kért és kapott a Szegedi Tudományegyetemtől, a Nemzeti Múzeumtól, Facebook-oldalán pedig mindig tudósított arról, épp hol tart a kiállítás építése. Erre sokan úgy reagáltak, hogy hoztak be olyan tárgyat, ami illett oda. 

Ez az a múzeum, amelyet a korábbi, országszerte jellemző összevonás után idén inkább leválasztott a könyvtárról az önkormányzat, látva a munkatársak ambícióját:

A magyarázó szövegek tömörek, érzékletesek, a tárgyak, képek, a csontváz, a földvár makettje, a város által ügyvédnek fogadott Kossuth Lajos levele mellett hangok is vannak. Helyi születésű színészek itteni történeteket mesélnek el, hallani lehet az ártéri varjak károgását, a Szentes és Kiskunfélegyháza között járó vonat indulását, a bökényi béka- és tücsökkoncertet, a Géza komphajót, a piroskavárosi piac szombat reggeli zsivaját, a Nagyboldogasszony-templom harangját, a Tiszán átvezető fahíd pallóinak döngését.

 
Fotó: A szerző felvétele
 

 „A Truman-sípot, amely a Fűtőber és a bútorgyár munkásainak szólt, jelezte a műszak kezdetét és végét, az egész város hallotta, egészen harminc évvel ezelőttig” – mondta Gyöngyössy Orsolya. – „Magát a kürtöt megkaptuk, egy kft. fel is újította nekünk. A hangot úgy szereztük meg, hogy a Truman Alapítvány három héttel ezelőtt beindította a gőzmozdonyát, a kérésünkre megszólaltatta a sípot, úgy, hogy a vonat már állt, és felvette nekünk.”

 
A KISZ-iroda tárlója
Fotó: A szerző felvétele
 

A múzeum kapcsolatairól sokat elmond az állandó kiállítással egy időben megnyitott Légy hűséges, Terka! című időszaki bemutató is. A tárgyak tulajdonosa, Kupeczki Sándor építési vállalkozó a csongrádi Kéttemető úti tanyavilágban született. Húsz éve fordult vele nagyot a világ, amikor a mórahalmi régiségvásárban meglátott egy asztali petróleumlámpát. Elkezdte gyűjteni a paraszti, polgári használati és emléktárgyakat, amelyek nagyrészt üvegből, porcelánból vagy kemény cserépből készültek a történelmi Magyarország területén az 1800-as évek elejétől a második világháborúig. Mára 4600 darabos gyűjteménye van, akármelyik múzeum megirigyelhetné. A csongrádi múzeum két termében kollekciójának három százaléka látható. Kupeczki Sándor értéket akar menteni, az a célja, hogy saját néprajzi múzeumot nyisson. Ezekben a tárgyakban ő is, az időszaki kiállítást rendező Kékegyi Dorottya kulturális antropológus is az embert látta fontosnak, aki ezeket a holmikat szépnek találta, megvette, vigyázott rájuk. Az időszaki kiállítás egy elképzelt csongrádi házaspár életét mutatja be tárgyakon keresztül a megismerkedéstől a halálig.

A Fekete vár virága című kiállítás megtekinthető a csongrádi Tari László Múzeumban keddtől péntekig 8 és 17, szombaton 9 és 13 óra között.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.