Rájuk lőtt a repülő, lezuhant, eltették egy darabját

Kultúra

Abszurd történeteket is bemutat a csongrádi múzeum új állandó kiállítása.

Csongrád 1956-ban ünnepelte alapításának ezredik évfordulóját, több rendezvénnyel, október elején például a felszabadulási emlékmű, az ún. Zója felavatásával. Az új szobrot az országos események hatására október 24-én már bele is lökték a Tiszába a felvonulók.

Néhány nappal később a Kossuth téri tüntetők fölé katonai repülőgép szállt, a tömegre lőtt, aztán – műszaki hiba miatt – a város határában lezuhant. Darabjait széthordták az emberek.

Mindezt egy tárló meséli el a csongrádi Tari László Múzeum új állandó kiállításán. Az illusztráció egy darab a lezuhant repülőgépből.

Ez pedig abban a házban látható, ahol kisgyerekkorában Vida Ferenc is lakott, aki később a Nagy Imre-per vezető bírójaként vált ismertté. Az épület azonban – ahogy Gyöngyössy Orsolya, a Tari László Múzeum igazgatója a Narancs.hu-nak elmondta – arról is nevezetes, hogy Molecz Lajos ügyvéd építtette, aki evangélikus vallású volt a szinte teljesen katolikus városban. A múzeum vigyázott az eredeti polgári miliőre most is, hogy a város történetét, örökségét bemutató új állandó kiállítás berendezésével együtt felújították. Abban a teremben, ahol a megnyitóünnepséget tartották, a kristálycsillár ad alkalmat arra, hogy a látogatóknak az épület történetéről is beszéljenek. 

A május 10-i avatást is abban a teremben tartották. Gyerekek énekeltek citera- és tekerőlant-kíséret mellett, Bedő Tamás (független) polgármester arról beszélt, hogy a legutóbbi állandó kiállítás húsz éve készült el. Egyrészt jó lenne, ha a következőig nem kellene ennyi időt várni, viszont ez most mégis olyan, amit sokáig érdemes nézni. Ódor János, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének elnöke a Magyar genius programban országszerte 3,5 milliárdból elkészült 38 állandó és 26 időszaki kiállítást említette.

 
Kapukulcsok a szőlőművelés kultúráját bemutató kisház ajtaján
Fotó: A szerző felvétele
 

A csongrádi épület felújítására és arra, hogy a város történeteit új módon meséljék el, 93 millió forint pályázati támogatás jutott. Az állandó kiállítás két fő kurátora Gyöngyössy Orsolya néprajzkutató és Borsódi Martin régész, a látványterv és az összes grafikai munka Kálmán Ároné. A kivitelező a First Construction Kft. volt. A csongrádi múzeum szakmai tanácsot kért és kapott a Szegedi Tudományegyetemtől, a Nemzeti Múzeumtól, Facebook-oldalán pedig mindig tudósított arról, épp hol tart a kiállítás építése. Erre sokan úgy reagáltak, hogy hoztak be olyan tárgyat, ami illett oda. 

Ez az a múzeum, amelyet a korábbi, országszerte jellemző összevonás után idén inkább leválasztott a könyvtárról az önkormányzat, látva a munkatársak ambícióját:

A magyarázó szövegek tömörek, érzékletesek, a tárgyak, képek, a csontváz, a földvár makettje, a város által ügyvédnek fogadott Kossuth Lajos levele mellett hangok is vannak. Helyi születésű színészek itteni történeteket mesélnek el, hallani lehet az ártéri varjak károgását, a Szentes és Kiskunfélegyháza között járó vonat indulását, a bökényi béka- és tücsökkoncertet, a Géza komphajót, a piroskavárosi piac szombat reggeli zsivaját, a Nagyboldogasszony-templom harangját, a Tiszán átvezető fahíd pallóinak döngését.

 
Fotó: A szerző felvétele
 

 „A Truman-sípot, amely a Fűtőber és a bútorgyár munkásainak szólt, jelezte a műszak kezdetét és végét, az egész város hallotta, egészen harminc évvel ezelőttig” – mondta Gyöngyössy Orsolya. – „Magát a kürtöt megkaptuk, egy kft. fel is újította nekünk. A hangot úgy szereztük meg, hogy a Truman Alapítvány három héttel ezelőtt beindította a gőzmozdonyát, a kérésünkre megszólaltatta a sípot, úgy, hogy a vonat már állt, és felvette nekünk.”

 
A KISZ-iroda tárlója
Fotó: A szerző felvétele
 

A múzeum kapcsolatairól sokat elmond az állandó kiállítással egy időben megnyitott Légy hűséges, Terka! című időszaki bemutató is. A tárgyak tulajdonosa, Kupeczki Sándor építési vállalkozó a csongrádi Kéttemető úti tanyavilágban született. Húsz éve fordult vele nagyot a világ, amikor a mórahalmi régiségvásárban meglátott egy asztali petróleumlámpát. Elkezdte gyűjteni a paraszti, polgári használati és emléktárgyakat, amelyek nagyrészt üvegből, porcelánból vagy kemény cserépből készültek a történelmi Magyarország területén az 1800-as évek elejétől a második világháborúig. Mára 4600 darabos gyűjteménye van, akármelyik múzeum megirigyelhetné. A csongrádi múzeum két termében kollekciójának három százaléka látható. Kupeczki Sándor értéket akar menteni, az a célja, hogy saját néprajzi múzeumot nyisson. Ezekben a tárgyakban ő is, az időszaki kiállítást rendező Kékegyi Dorottya kulturális antropológus is az embert látta fontosnak, aki ezeket a holmikat szépnek találta, megvette, vigyázott rájuk. Az időszaki kiállítás egy elképzelt csongrádi házaspár életét mutatja be tárgyakon keresztül a megismerkedéstől a halálig.

A Fekete vár virága című kiállítás megtekinthető a csongrádi Tari László Múzeumban keddtől péntekig 8 és 17, szombaton 9 és 13 óra között.

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.