Kontinensünkön a legmagasabb hőmérsékletet Spanyolország délkeleti tájain, illetve Románia és Moldova keleti részén mérik, ott 30, 33 fok közötti maximum-hőmérséklet is előfordul. Időjárásunkat a hullámzó frontálzóna és az előtte áramló meleg, nedves, labilis levegő alakítja, ugyanakkor hétfőn a Dunántúlra az alsó rétegekben megérkezik az említett frontzóna hidegfronti szakasza.
Estig erőteljes gomolyfelhő-képződés várható az ország középső felén jobban összeálló felhőzettel. Többfelé kell ismétlődő záporokra, zivatarokra számítani, utóbbiakat felhőszakadás, jégeső is kísérheti.
A délnyugati, nyugati megyékben kevesebb lesz a felhő és ott a legkisebb a csapadék esélye. Éjjel általában sok lesz felettünk a felhő, de elsősorban a Dunántúlon eleinte kevésbé felhős, derült tájak is lehetnek, ott helyenként, a Dunától keletre szórványosan várható zápor, zivatar.
Hétfőn napközben a hosszabb-rövidebb napos időszakok mellett közepesen és erősen felhős idő lesz erőteljes gomolyfelhő-képződéssel. A legtöbb napsütés az Alföld déli és keleti részén valószínű. Ismét többfelé várható zápor, zivatar, néhol felhőszakadás, jégeső is lehet. Legkisebb eséllyel a Dunántúl északnyugati harmadán valószínű csapadék. Vasárnap a déli szél országszerte megélénkül, sőt olykor meg is erősödik, majd éjszakától a Dunántúlon északnyugatira fordul, és továbbra is élénk lökések kísérhetik, másutt többnyire mérsékelt marad a légmozgás. Zivatarok körül viharos szélrohamok is várhatóak.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 12 és 17 fok között valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn 21 és 30 fok között alakul, a Dunántúl nyugati felén lesz a hűvösebb.
Szóval lesz, ami lesz. Szél hozott, szél visz el, bolond kérdi, mért visz el, nem igaz?
