„Kutatásaink alapján a szerencsejáték-függők száma Magyarországon az elmúlt években a következőképpen alakult: 2009-ben 1,2 százalék, 2012-ben 2,6, 2015-ben 1,3, 2018-ban pedig 4,3 százalék volt. A függők leginkább 30–49 év közötti férfiak, akik alapfokú végzettséggel rendelkeznek, leginkább községekben laknak és rosszak az anyagi körülményeik” – olvasható a Szerencsejáték Zrt. által működtetett Maradjon játék! nevű honlapon, ahol a problémás játékhasználattal kapcsolatos információkat és prevenciós tanácsokat osztanak meg.
„Akkor beszélhetünk függőségről, ha bizonyos számú tünet egyszerre jelentkezik valakinél. Ilyenek az egyre több játék, az egyre nagyobb tétek, amikor az ember agya állandóan a játékon pörög, nem tudja kontrollálni a játékra szánt időt, pénzt, vagy túl van már több sikertelen leszokási kísérleten” – írtuk korábbi cikkünkben (lásd: Az ördög bilincsei, Magyar Narancs, 2015. december 17.).
Magas feszültség
A koronavírus-járvány okozta helyzet megváltoztathatja a játékfüggők vagy akár a rekreációs játékosok szokásait. „Szorongunk attól, hogy megfertőződhetünk, és a bezártság egy olyan állapotot hoz létre, ahol hamarabb bekövetkezik a realitástól való eltávolodás, illetve a kontrollvesztés” – mondja Demetrovics Zsolt, az ELTE klinikai pszichológia és addiktológia tanszékének vezetője.
A kaszinók bezárásával megnövekedett az igény az online játékokra, s ennek függőségi szempontból is lehetnek veszélyei. Az online térben megszűnik a szociális kontroll, különösen, ha valaki egyedül él. Demetrovics szerint az online játékok sok esetben még kockázatosabbak is, például a készpénz kiiktatódása miatt távolodik a költés élménye, amitől nőhet a kiadott összeg nagysága. Azok az online játékok különösen kockázatosak, ahol lehetőség van tétemelésre, illetve azonnali újbóli fogadásra.
„Az utóbbi évek szerencsejátékos klienseit nézve elmondható, hogy 90 százalékban az online térben bonyolították le a nagy tranzakcióikat. Ez a mostani átmeneti helyzet kétségkívül súlyosbítja a játékszenvedélyt. Meg vagyok győződve róla, hogy akik eddig el is jártak kaszinózni, egy pillanat alatt megtalálták azt az online lehetőséget, ahol legalább annyit vagy sokkal többet el lehet játszani” – mondja Petke Zsolt pszichiáter, addiktológus, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet addiktológiai osztályának osztályvezető főorvosa.
„Mivel a változást általában egy krízishelyzet hozza meg a függőknél, jelenleg pedig súlyos krízist élünk át mindannyian, előfordulhat, hogy a függőket – legyen szó bármilyen addikcióról – éppen ez az időszak ébreszti rá arra, hogy segítséget kell kérniük, mert súlyos problémát okoz a szenvedélybetegségük” – állítja Lovizer Dániel addiktológiai konzultáns, aki maga is felépülő. Tapasztalatai szerint sokszor azért marad el a segítségkérés, mert a beteg még képes bejárni és teljesíteni a munkahelyén. „Amikor még képesek dolgozni, a munka egyfajta állandó kifogás lehet, hiszen a beteg azzal védekezik, hogy nem okoz számára problémát a szerhasználat, mivel a munkahelyén minden rendben van. Ugyanakkor a munkába járás protektív tényező is a függő életében, hiszen visszatartó erővel bír, hogy munkaidőben nem ihat, nem játszhat. Azoknál, akik most elvesztették a munkájukat vagy home office-ba kényszerültek, ez a visszatartó erő megszűnt.”
A járványhelyzetben a magány, az otthonlét azért is veszélyes a függőkre, mert a szenvedélybetegek jellemzően nem rendelkeznek valós megküzdési technikákkal, tehát ha stressz vagy feszültség éri őket, rögtön a függőségük felé menekülnek. „Azok, akik eddig megpróbálták eltitkolni betegségüket a családtagok elől, most ezt nem tudják megtenni. Gondoljunk a zugivókra vagy azokra, akik eljártak otthonról játszani vagy anyagozni, inni” – mondja Lovizer, hozzátéve, hogy a függőség láthatósága elhozhat egy olyan mélypontot, ami hozzájárul ahhoz, hogy az illető segítséget kérjen.
„Elsősorban a hozzátartozók tehetetlensége vált ki haragot és dühöt a függővel szemben. Az összezártság miatt akár verbális erőszakba vagy fizikai agresszióba torkollhat a családtagok tehetetlensége. Ebben a helyzetben nem szabad a függőre nyomni a haragot, mert attól csak rosszabb lesz, hiszen benne ez még nagyobb feszültséget fog generálni és még többet fog játszani” – állítja Petke. A szakember szerint akkor tud elindulni a változás irányába a függő, amikor a családtagok közösen keresnek megoldásokat. „Nemrég egy 36 éves közgazdász kért tőlem segítséget a családja nyomására, mert a krízis kirobbanása után egy hétig egész nap a gép előtt ült, majd kiderült a család számára, hogy ez idő alatt 30 millió forintot játszott el. A hozzátartozók megmondták neki, hogy ebben ők nem akarnak részt venni, kérjen segítséget” – meséli a szakember.
Mivel a szerencsejáték-függőség gyakran nem önmagában jelentkezik, hanem párosul valamilyen más addikcióval, például alkoholizmussal, abban az esetben, ha a játékosnak korlátozottá válnak a lehetőségei, valószínű, hogy a másik függősége fog felerősödni. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a szerencsejátékoknak nem minden formája és mértéke problémás, a lottó például kifejezetten alacsony kockázatúnak minősül. Lassúsága miatt biztonságosnak mondható, hiszen az addikció kulcsjellemzője az impulzivitás, az azonnaliság. A függő azonnal akar fogadni, tétet emelni – ezt meg is teheti és a visszajelzés is azonnali.
Rekordok dőlnek
„Általánosságban elmondható, hogy mára 350 ezren játszanak a digitális fogadási formák valamelyikével, kétharmaduk a Szerencsejáték Zrt. weboldalát részesíti előnyben, azonban sokan fogadnak a mobilszolgáltatókon keresztül telefonszámlájuk terhére SMS-Lottón, illetve az Okoslottó alkalmazással is” – írta megkeresésünkre április végén az állami cég. A társaság adatai szerint a felhasználók körében egyre népszerűbb a digitális térben megtett fogadás, az elmúlt négy hétben csak a számsorsjátékok internetes forgalma átlagosan 40 százalékkal nőtt az év elejéhez képest. Az Okoslottó alkalmazáson és a mobiltelefonszámlák terhére játszott SMS-Lottó átlagosan 11 százalékkal, a Szerencsejáték Zrt. weboldalán regisztrációval rendelkező játékosok SMS fogadásai pedig átlagosan 26 százalékkal növekedtek. „Az egyes játékaink statisztikáit vizsgálva elmondható, hogy az idén eddig eltelt 15 hétben összességében legtöbben a Puttót, valamint a Kenót játsszák digitálisan. Az elmúlt négy hét és az intenzív digitális kampány a termékeken belül is jelentősen növelte az interaktív forgalom részarányát, megdőlt a Joker, az Eurojackpot és a Kenó digitális heti értékesítési rekordja is” – áll lapunknak küldött tájékoztatásukban.
Mivel a járvány miatt a legtöbb sporteseményt törölték, a sportfogadás terén visszaesést tapasztaltak, de nagy erőkkel keresik a megtartott eseményeket: „Nicaraguai bajnokság, tajvani bajnokság, fehérorosz bajnokság, darts cseh premier liga” – olvasható a sportfogadási lehetőségek között. Emellett figyelmet szentelnek a burundi, a tádzsikisztáni labdarúgásnak, a tajvani kosárlabdának. Az asztalitenisz pedig minden korábbinál nagyobb eseményszámmal képviselteti magát. Az említett labdarúgó-bajnokságok meccseinek meghatározó részére is 100 ezer feletti, több esetben 200 ezer feletti egységnyi fogadás érkezik a Tippmixen. Bár a tajvani kosárlabda nem ennyire népszerű, azért több tízezer egységnyi fogadást ezekre a meccsekre is regisztrált a Szerencsejáték Zrt.
A külföldi fogadóirodáknál egyre népszerűbbek az e-sportok, amelyek számtalan fogadási lehetőséggel csábítják a felhasználókat. Magyarországon jelenleg nem lehetséges legálisan ilyen fogadást kötni, de annak semmi akadálya, hogy külföldi irodáknál ezt megtehessük. Az e-sport a videojátékokkal játszók sportja (lásd: Milliárdok pár kattintással, Magyar Narancs, 2016. november 24.), népszerűségére jellemző, hogy arénákban is megrendezik: a nézők kivetítőn követik, ahogy a játékosok számítógépen játszanak, közben pedig zajlik a fogadás. „A komoly e-sportolás nehezen összeegyeztethető munkával, családdal. Az élsportolók zömében 18–24 között vannak, 30 körül már senki nem rúg labdába” – meséli a szegmenst jól ismerő forrásunk.
Nagyjából öt évvel ezelőtt került fel az online fogadóirodák kínálatába az e-sport, a koronavírus óta pedig egyértelműen növekszik a fogadható játékok száma. Szinte minden internetes multiplayer játék nagyobb eseményei fogadhatók – mondja forrásunk. „Az, hogy magasabb összegekkel lehet fogadni, azt jelenti, hogy bíznak az irodák az e-sportokban és az e-sport piacában is. A teljes e-sport-biznisz jelenleg nagyjából a hatodik-hetedik leginkább fogadott sportágnak felel meg, és minél tovább szünetelnek az egyéb sportesemények, annál jobban megerősödik.”
Mivel most mindenki otthon ül a gép előtt (a játékosok és a nézők is), könnyen lehet csalni, a közelmúltban több bundabotrány is volt. Fogadási szempontból nagy vonzerő, hogy egy esetenként 1,5−3 órán át tartó meccs alatt akár 80 fogadást is lehet kötni – ezek pár perc alatt eldőlnek, majd indul a következő fogadási szakasz.
Segítségkérés
Az ELTE segélyvonalat működtet a szenvedélybetegek számára, ám egyelőre úgy tűnik, nem ugrott meg a segítségkérők száma. „Ha jön hívás, az gyakran egy hozzátartozótól fut be, és jellemzően akkor, amikor már súlyos anyagi károk történtek” – teszi hozzá Demetrovics Zsolt.
Petke Zsolt szerint az online segítségkérés mintha könnyebb lenne. „A személyes kapcsolat sokkal nehezebbre esik számukra, teljesen más élmény bemenni egy orvoshoz egy kórházba, mint online térben beszélgetni egy szakemberrel” – mondja a Nyírő Gyula Kórház addiktológusa, de ő is arról számol be, hogy az első lépést továbbra is a hozzátartozók teszik meg.
A felépülőben lévő függők számára külön nehézség, hogy egyik napról a másikra megszűntek a személyes csoportok. „A józanság legfontosabb táplálója az önsegítő közösség, ahová hetente akár többször is elmentek, és ez is biztosította, hogy nem ültek egész nap a lakásban. Ugyanakkor most sokkal több lehetőség nyílik a csoportos terápiákra, hiszen online bármilyen önsegítő beszélgetésbe be lehet csatlakozni” – mutat rá Petke.
„Számomra óriási élmény, hogy földrajzi megkötöttségek nélkül vehetek részt bármelyik önsegítő csoportban” – teszi hozzá Lovizer Dániel, aki évekig küzdött alkohol- és kábítószer-problémákkal, illetve egy évig szerencsejáték-függő is volt. „A szerencsejáték a szerhasználatom utolsó egy évében jelentkezett. Egyszer egy barátommal elmentem kaszinóba, és azonnal rákattantam” – idézi fel. Az akkor még középiskolás fiút a játékban az azonnali örömforrás és a könnyen szerzett pénz vonzotta. „Már felépülő voltam, amikor párszor a barátaimmal még elmentünk kaszinóba. Mivel akkorra már tudtam, hogy a betegségem lényege a kontrollvesztés, úgy mentem be, hogy csak fél órát fogok játszani és csak 10–20 ezer forintot szánok erre. Öt perc után arra eszméltem, hogy minden nálam lévő készpénzt elbuktam és a barátomtól akarok kölcsönkérni, hogy folytathassam a játékot.”
