Nyáron az Alkotmánybíróság (AB) kimondta a HIV-szűrést és a fertőzés terjedésének megelőzését szabályozó rendelet alkotmányellenességét és megsemmisítette azt, ezért a jövő év elejétől újra kell szabályozni. A tervezett módosítást az érintettek kifogásolják, pontosabban úgy vélik: a kormányzat elszalasztotta azt a lehetőséget, hogy egy korszerű jogszabályt alkosson, és igazából nem történik semmi, csak a mintegy tizenöt éves rendeletet törvényi szintre emelik.Az AB-hez benyújtott indítvány az 5/1988. (V. 31.) SZEM-rendelet egészének megsemmisítését kérte, arra hivatkozva, hogy a rendeletben foglaltakat magasabb szintű jogszabályban, törvényben kellett volna szabályozni. Az AB ezzel egyetértett, határozatában megállapította, hogy a "rendelet az alapvető jogok jelentős és közvetlen korlátozását valósította meg".
Gyanús állapot
Ugyanakkor az AB, mivel formai okokból megsemmisítette a rendeletet, nem vizsgálta az indítványozó tartalmi kifogásait, pedig lényeges kérdéseket feszegettek. Például az indítványt benyújtó szerint a rendelet indokolatlanul szélesen és bizonytalanul határozza meg a HIV-szűrővizsgálatnak magukat alávetni kötelesek körét: a "gyanús állapotban", valamint a "környezetének" kifejezések visszaélésre adnak lehetőséget. Emellett alkotmányellenesnek tartotta, hogy a fertőzés módja szerint különböző helyeken (ha "nagy valószínűséggel" hematológiai úton történt, az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézetben, ha pedig ugyancsak "nagy valószínűséggel" szexuális úton, az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézetben) történik a gondozásba vétel.
"A HIV-szűrések terén januárban, az egészségügyi törvény módosításakor lesz változás. A szűrés rendszerén - beleértve az anonim szűréseket - nem kívánunk változtatni, csak bevezetjük a magasabb szintű szabályozást" - mondta dr. Kereszty Éva, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Egészségpolitikai főosztályvezetője. Az első tervezet szerint ez csupán annyit jelentett, hogy a rendelet egyes részeit kiollózta a törvényalkotó, és beemelte az egészségügyi törvénybe. Ebben az esetben az AB a tartalmi kérdéseket csak újabb beadvány esetén, néhány év elteltével vizsgálja, és ha alkotmányellenesnek találja a jogszabályt, elrendelheti a módosítását. Ezt a törvényjavaslatot a tárca elküldte néhány civil szervezetnek, amelyek véleményezték. Az idő szorít, további egyeztetésre csupán néhány hét áll rendelkezésre, hiszen a parlamentnek év végéig el kell fogadnia a törvényt.
Dr. Bánhegyi Dénes, a Szent László Kórház immunológiai osztályának osztályvezető főorvosa ismeretei szerint hazánkban mintegy ötszázan tudják, hogy HIV-fertőzöttek, és további ezer-kétezer lehet azon vírushordozók száma, akik ezt nem tudják magukról. Az utóbbi időben csökken a homoszexuális fertőzés, kérdés, hogy valós csökkenés történt-e, vagy csupán "illegalitásba" vonultak az érintettek. A heteroszexuális kapcsolatokban különösen az afrikai férfiakkal szexuális kapcsolatot létesítő nők veszélyeztetettek. Bánhegyi szerint az AB megteremtette annak a lehetőségét, hogy új, komplex HIV- és AIDS-törvényt alkosson a szaktárca, a többi érintett minisztérium bevonásával. Ez meghatározhatta volna a speciális prevenciós feladatokat és az azokat végző szervezeteket is.
Az Anonym AIDS Tanácsadó Szolgálat (AATSZ) tizenhárom éve végez anonim vizsgálatokat, a teljes anonimitás megszüntetése óta pozitív eredmény esetén felajánlják a Szent László Kórház megerősítő vizsgálatának a lehetőségét. Erre évente nyolc-tíz esetben kerül sor, eddig mindenki "eljutott" a kórházba. Az általuk végzett szűrések 1 százaléka HIV-pozitivitást, 4-4 százalék hepatitis B, illetve hepatitis C vírus pozitivitást mutatott. "Szolgálatunk véleménye szerint a részünkre megküldött törvényjavaslat a HIV-problémakör kezelésére >>de factoAz előterjesztésben szereplő szabályokat a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is alkalmatlannak tartja a HIV/AIDS probléma kezelésére. Csernus Eszter jogász, a TASZ munkatársa elmondta, hogy a módosítás súlyosan sérti az emberi jogokat és az ENSZ vonatkozó előírásait, ezért a szaktárcának javasolták, hogy dolgozzon ki a nemzetközi ajánlásokat figyelembe vevő új törvényi szabályozást. A minisztérium azonban nem kérte ki az egyik legnagyobb melegszervezet véleményét. "Szerepelünk a parlament lobbilistáján, és kiemelkedően közhasznú státusunkat többek között éppen a HIV-prevenciós tevékenységünk miatt kaphattuk meg. Úgy tűnik, az egyeztetés éppoly esetleges, mint a korábbi években volt" - mondta Mocsonaki László, a Háttér a Melegekért Társaság ügyvivője. A szaktárca az adatvédelmi biztosnak sem küldte el véleményezésre a törvénytervezetet. Ezt Péterfalvy Attila, a Parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának múlt heti ülésén személyesen kifogásolta, így az előterjesztés lekerült a napirendről. Az egészségügyi bizottság a tervezetet jelenlegi formájában általános vitára alkalmasnak tartotta.
Fertőzési kockázat
Kereszty Éva szerint az újabb módosítás már megkülönbözteti a szűrő- és a diagnosztikai célból elvégzett vizsgálatokat. Továbbra sem kívánják az AIDS problémakörét külön törvényben szabályozni, de a korábbiaknál pontosabban meghatározzák a fertőzésveszély lehetőségeit, azaz a törvény szerint kötelező szűrés nem az életmód, a veszélyeztetett csoporthoz tartozás miatt, hanem az adott betegség fertőzési kockázata, a konkrét helyzet mérlegelése után lesz elrendelhető. Utóbbira példa az intravénás droghasználók közös tűhasználata, vagy az együttélés, szexuális kapcsolat a fertőzöttel.
A TASZ álláspontja szerint a fertőző betegségekre kialakított járványügyi szabályok alkalmazhatatlanok a HIV/AIDS esetében, ugyanis utóbbinál a fertőzés átadása csak meghatározott módokon történik (és nem a mindennapi érintkezés útján), ezért a vírushordozók fizikai elkülönítése sem indokolható. Mivel a HIV-vírus a szervezetbe jutva hetekig nem mutatható ki, a szűrés hamis negatív eredményt adhat. A betegségből kigyógyulni nem lehet, így a gyógykezelés elrendelésével a fertőzés átadásának veszélye sem szüntethető meg.
A szaktárca továbbra is fontosnak tartja, hogy a veszélyeztetett csoportoknál - ha az orvos olyan tünetet észlel, ami miatt a fertőzöttség, a betegség gyanúja fennáll -, a börtönökben, nevelőotthonokban élők esetében vagy a foglalkozásuk miatt fertőzésveszélyt jelentő embereknél kötelező szűrést lehessen elrendelni (ugyanúgy, mint bármelyik gyermekbetegség vagy például szalmonellajárvány esetén). A hivatásos szexmunkások részére továbbra is kötelező lesz "foglalkozás-egészségügyi" szűrés. "Ha valaki a kötelező szűrésen nem vesz részt, először az orvos próbálja őt meggyőzni és bevonni a szűrővizsgálatba. Ha ez sikertelen, belép a rendszerbe az ÁNTSZ, és már mint egészségügyi hatóság szólítja föl, hogy vegyen részt a szűrésben. Végső megoldás, amire eddig csupán néhányszor került sor, amikor az ÁNTSZ a rendőrhatóságtól előállítást kér egészségügyi célból" - mondta el Kereszty Éva. Dr. Bánhegyi szerint hazánkban a korán elkezdett prevenciós intézkedéssorozat után az egészségpolitikusok nehezen győzhetőek meg arról, hogy egy általuk sikeresnek ítélt stratégián változtassanak, pedig az alacsony fertőzöttség inkább az ország korábbi zártságának, a vérkészítmények szűrésének, a korán megkezdett prevenciós aktivitásnak és az anonim HIV-tanácsadásnak, mintsem a járványügyi intézkedések hatékonyságának köszönhető.
Félanonim
Forgács Nóra jogász, az adatvédelmi biztos szakértője szerint alkotmányjogi szempontból a személyiségi jogok járványügyi érdekből kivételesen meghátrálhatnak a közérdekkel szemben, ám a korlátozásnak a legszigorúbb szükségességi és arányossági tesztet kell kiállnia. Erről a jelen helyzetben nincsen szó. "Ha az eredeti szabályozás szövegéből indulunk ki, bárki kerülhet >>nemi betegség gyanújába>közvetlen veszélyhelyzet>környezetA TASZ célszerűnek tartaná, ha rutinszerű (az érintett beleegyezését nem megkívánó) HIV-tesztet csak a vért vagy szervet adóknál lehetne végezni. Álláspontjuk szerint a szűrés kötelezővé tétele és az anonimitás hiánya minden egyéb esetben sérti az érintettek személyiségi jogait, az önrendelkezéshez való jogot, az információs önrendelkezési jogot és a személyes szabadsághoz való jogot. Javasolják, hogy a modern közegészségügyi modellnek megfelelően a HIV-vizsgálat legyen önkéntes, melynek feltétele az egyén tájékozott beleegyezése. A HIV-tanácsadást és -szűrést végző szolgálatok fejlesztését ajánlják, ahol igény szerint anonim szűrést is végeznek.
Forgács Nóra alkotmányosan aggályosnak tartja, hogy a HIV-szűrés esetében az anonimitást nem biztosítják következetesen. "Tulajdonképpen már az úgynevezett >>anonim szűrésA jelenlegi "félanonim" szűrés dr. Kárpáti József, a Háttér Társaság a Melegekért jogsegélyszolgálat vezetője szerint is rossz megoldás. "A törvény támogatja a latens HIV-fertőzöttséget, ugyanis ez esetben retorziók sem érik, csakhogy aki nem tudja magáról, hogy fertőzött, az védekezni avagy mást megvédeni sem tud." Szerinte legfontosabb a széles körű, már az általános iskolában elkezdett társadalmi megelőzés. "A komoly felvilágosítást végző országok meleg lakosai között csökkent a fertőződés száma. A HIV nem egy szubkultúra problémája, a vírus nem válogat" - tette hozzá.
Mocsonaki László szerint "elaludt az egészségügyi hatalom", és a civil szervezetek is kevésbé foglalkoznak AIDS-prevencióval. Egyrészt radikálisan csökkentek az állami költségvetés e célra szánt összegei, másrészt támogatás hiányában kikoptak a lelkes önkéntesek. A stigmatizált csoportok számára nincs elegendő speciális program, egyre kevesebb a szűrőállomás, ráadásul a szűrések egy részéért fizetni kell, kevés a tűcsere-lehetőség, a meleg prostituáltakkal senki sem foglalkozik. Míg a kilencvenes évek közepén legalább kéttucatnyi civil szervezet foglalkozott AIDS-prevencióval, ma ezek száma a tízet sem éri el. A szakemberek a szexuális úton terjedő betegségek növekedésére hívják fel a figyelmet. További intő jel, hogy az óvszerforgalmazók a kereslet csökkenéséről számolnak be. Mocsonaki szerint a döntéshozók úgy gondolják, "biztonságos szigetet" képezünk, pedig hatalmas lehet a latens fertőzöttek aránya.
Nyald ki!
A Nemzeti AIDS-bizottság megszűnése előtt évi 200 millió forintot oszthatott szét prevenciós programokra. Idővel ennek az összegnek több mint kétharmada "beépült" a nagy szervezetek (pl. ÁNTSZ) költségvetésébe, a bizottságot pedig két éve megszüntették. Újjáalakulása - ha forrást is rendelnek mellé - a prevenciós tevékenység erősödését jelentheti. Az AATSZ éves működési költsége 10 millió forint, és ebből fedezik a teszteket is. Idén 2 milliós támogatást ígért a szaktárca. A Nemzeti AIDS-bizottság megszüntetése óta a fővárosi és néhány kerületi önkormányzat segítette a működésüket, az ötödik kerület segítségével talán új, nagyobb helyiségbe költözhetnek. A minisztérium tervezi a Nemzeti AIDS-bizottság újjáalakítását, ami Kereszty Éva szerint szakmailag azért fontos, mert nincs elegendő információ a betegségről, annak kezeléséről, és szükséges egy szakmai séma, protokoll kialakítása és módosítása, valamint a társadalmi megítélés folyamatos követése. Úgy véli, a határok megnyitása újabb kockázati tényezőt jelenthet, ezért a szűréssel párhuzamosan azt a nagyon komoly felvilágosító munkát szeretné feléleszteni és újraindítani, amely korábban már bevált.
"A fertőzöttek felelősségtudatát törvényileg kikövetelni nem lehet" - mondta Kereszty Éva. Az AATSZ szerint a HIV terén hármas felelősség megállapítása szükséges. A fertőzötté, akinek mindent meg kell tennie, hogy ne fertőzzön meg másokat, a recipiensé (befogadóé), akinek a legjobb tudása szerint védekeznie kell, mert önmagáért felelősséggel tartozik, illetve az államé, amelynek kötelessége aktív felvilágosítást nyújtani minden polgárának. Például megengedhetetlen, hogy pornócsatornán védekezés nélküli szexuális aktusokat bemutató filmeket adjanak úgy, hogy azt az információt "elfelejtik" közölni, hogy a látható jelenet nem biztonságos. Ezt érdemes volna jogszabályban rendezni, ugyanis a társadalmi, "közösségi" érdekek megvédése az állam feladata. "A törvénytervezet a fertőzött felelősségét hangsúlyozza, és nem erősíti valamennyiünk felelősségét önmagunk iránt. A javaslat olyan háborút feltételez, ahol a HIV-pozitívok támadnak, az állam pedig az egészségügyi rendszer katonáival védekezik" - mondta Feleki.
A politikusok felelőssége sem megkerülhető. Majtényi László, az akkori adatvédelmi biztos, az AB-nak írt állásfoglalásában külön hangsúlyozta, hogy a parlamenti vita során mindvégig az anonim szűrés fenntartása mellett érvelt, munkatársai rendszeres egyeztetést folytattak a törvény előkészítőivel, valamint részt vettek az országgyűlési bizottságok ülésein. Alkotmányossági érveit azonban a törvényalkotó figyelmen kívül hagyta. A levél arról nem számol be, hogy egy bizottsági ülésen az adatvédelmi biztos munkatársát, miután elmondta az anonimitás szükségessége melletti érveit, egy MDF-es képviselő "Nyald ki a Magic Johnson seggét!" kiáltással engedte útjára.
"A Magyar Köztársaságnak valamikor volt egy Alkotmánybírósága, amely felismerte, hogy az alapjogok iránti érzékenység minőségileg teremt jobb és igazságosabb életviszonyokat - mondta Forgács Nóra az alkotmányjog jelenlegi helyzetéről. - Ez a jogfelfogás az embert a maga teljességében védi. Az ember integritása, a méltósághoz való jog a forrása az egészségügyi önrendelkezésnek és a személyes adatok védelméhez való jognak is. Sajnálatosnak tartom, hogy az utóbbi években az alkotmányjog tudatosan elfordul ezektől az elvektől. A betegség gyanújában lévő emberek, a betegek, illetve azok hozzátartozói fokozottan kiszolgáltatott emberek. Mindannyiunk felelőssége olyan jogszabályi környezet kialakítása, amelyben a megelőzésnek és a felvilágosításnak köszönhetően a betegek egyéni (individuális) felelősségére építhetünk. Ez az alternatívája az állami kényszernek."
Virág Tamás
A cserebogár program
Az ENSZ felmérése szerint a világon a HIV-fertőzöttek 5-10 százaléka az intravénás droghasználók közül kerül ki. Miletics Marcell, a Baptista Szeretetszolgálat Utcafront programjának vezetője szerint hazánkban az intravénás droghasználók elenyésző százaléka megy el HIV-szűrésre, hiszen félnek az esetleges fertőzöttség jogkövetkezményeitől. A drogambulanciákat, kórházi osztályokat is csak ritkán veszik igénybe, mert drogkarrierjük bizonyos pontjain nem is gondolnak a leállásra. "Így látókörünkbe sem kerülnek." Az általa vezetett Cserebogár program nemrég indult, jelenleg "bejáratják": heti öt alkalommal a főváros lakótelepein, parkokban, játszótereken gyűjtik a használt fecskendőket, akár napi húsz-harminc darabot. Emellett tűcserét is végeznek az "egyet egyért" elv szerint, egyéni esetkezelést, jogsegélyszolgálatot is biztosítanak, és segítenek a leszokni vágyóknak gyógykezelés alá kerülni. "Ismerek olyan droghasználót, aki elmondása szerint HIV-fertőzött, mégis, ha a szükség úgy hozza, közös tűt használ társaival. Valószínűleg jelen van a fertőzöttség, de még nem látjuk" - mondta el Miletics. Tervezik, hogy a tűcsereprogram mellett helyszíni anonim szűrési lehetőséget is biztosítanak, így legalább információval rendelkeznének a fertőzések számáról. Rácz József pszichiáter és munkatársai a velük kapcsolatba került 121 "kezelést nem kereső droghasználó" közül nyálteszt alapján 1 HIV-pozitív, 13 kétes, 9 hepatitis B, 12 kétes, 9 hepatitis C és 15 kétes eredményt mutattak ki; 76 "kezelést kereső" droghasználó közül pedig 3 hajléktalan fiatalember tudott arról, hogy HIV-fertőzött. "Egy átlagos heroinista napi három-hat alkalommal szúrja meg magát, de ha kokaint lő, az anyag hatásmechanizmusa miatt (gyorsan jelentkező depressziós érzés) ezt akár 20 percenként is megteheti. Az intravénás droghasználat a leggazdaságosabb, az anyag gyorsan, veszteség nélkül >>hasznosul
Drogügyekben az EU egyik legfontosabb prioritása az intravénás droghasználók közötti HIV-fertőzés visszaszorítása. A drogkérdést egészségügyi kérdésként kezelik, így biztosítják az anonim szűrési lehetőségeken túl a tűcsereprogramokat, egyes helyeken a "belövőszobákat", vagy például a fenntartó heroinkezelést. Utóbbi a tiszta minőségű kábítószer államilag szervezett és támogatott biztosítását jelenti a kábítószerfüggők és leszokni nem tudók/nem kívánók részére. Természetesen a drogfogyasztás sosem lehet biztonságos, de legalább egészségügyi, társadalmi szempontból biztonságosabbá és kontrollálhatóbbá válhat.
