Az idei év leghidegebb éjszakáján vagyunk túl

  • narancs.hu
  • 2024. január 10.

Lokál

Volt, ahol mínusz 14 fokot mértek.

Minden jel, de még az Időkép hőtérképe szerint is a keddről szerdára virradó volt az idei tél leghidegebb éjszakája. Szerda hajnalban az ország északi, észak-keleti területein, illetve Kecskemét térségében több helyen is mínusz 13-14 fokokat mértek.

 
Legalább ilyen hideg van!
 

 

Napkelte előtt nem sokkal az ország legenyhébb pontjain, a baranyai Siklós környékén, illetve a Dél-Alföldön is mínusz 3 fok alatt volt a hőmérők higanyszála. A fővárosban hét óra körül mínusz 4, mínusz 10 fokot mértek.

A leghidegebbet negyed nyolckor a Nyírségben mérték, Nyírteleken a 7:16-os adatok szerint mínusz 13,9 fok volt. Ettől alig maradt el a Nógrád megyei Zabar, a visszatérő hidegrekordok helyszíne, ahol mínusz 13,8 fok volt. A történelmi rekord viszont nem ez, ugyanis 1893-ban Szeged belterületén mínusz 28,1 fokot mértek január 10-én.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.