helyrajzi szám

Kádár utca

Lokál

De a Kádár utca már 1950 előtt sem nélkülözte a villamosokat. 

Azt mindenki tudja, hogy a Váci út a Szent István körútból nyílik, de attól sokan zavarba jönnének, ha az első keresztutca nevét kellene megmondani. Nos, Kádár utcának nevezik, és a Váci utat köti össze a Visegrádi utcával. A kis utca leginkább arról nevezetes, hogy a 8-as számú házban élt gyerekkorában Radnóti Miklós, ugyanakkor hírhedt is, hiszen 1959-ben egy másik házban szörnyű bűn­eset történt, amelyet a mai napig Kádár utcai darabolós gyilkosságként emlegetnek.

De mai szemmel a legmeglepőbb mégis az, hogy az utcát hosszú évtizedeken át a villamosok uralták, itt volt ugyanis a Váci úti járatok végállomása. Villamos jó negyvenhárom éve nem közlekedik errefelé, de ma már azt is nehéz elképzelni, hogy valaha nem létezett a Nyugati tér felett átívelő autós felüljáró, ahogy az út túloldalán álló West End bevásárlóközpont sem. 1979-ig a Váci úti közlekedési rend az itt közlekedő 3-as, 12-es, 14-es, 33-as és 55-ös villamosokhoz alkalmazkodott: a két vezetőállású kocsiknak a Váci úton alakítottak ki fejvégállomást, az egy vezetőállású szerelvények azonban Újpest felől jövet a Balzac utcába, majd a Visegrádi utcába kanyarodtak, a Kádár utca sarkán volt a végállomás, felszállni viszont a Váci út torkolatánál lehetett. Utána pedig – ahogy Térey János írja – „Fölhangzott a csilingelés. Előbukkant a kanyarból / A fifikásan kivilágított villamos. / Motorkocsi, pótkocsi, pótkocsi.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.