Benczúr Klub: Holló a hollónak Postása

  • - sisso -
  • 1999. április 1.

Lokál

A múlt század utolsó harmadának nagy építkezési láza hozta létre a kívül-belül pazar Egyedi-palotát, melyet ma már Benczúr Klubként emlegetünk, és melynek államosítására soha nem került sor. Mióta 1930-ban megvásárolta a Magyar Királyi Posta Jóléti Alapítványa, néhány éve pedig az Antenna Hungária, vidám táviratkihordóktól, telefonszerelõktõl, adásszóróktól, mûvészektõl zajos. Ez volt a Postás Mûvelõdési Központ, a "Postás". Itt jött létre a magyar jazz fellegvára, itt bontogatta szárnyait a méltán elhíresült Apostol zenekar, és ide menekülnek manapság az utolsó földalatti zenék méltatlanul mellõzött képviselõi. Hely és infrastruktúra jut nekik.

Benczúr Klub

Bp. VI., Benczúr utca 27.

Nyitva este tízig, a klub pedig hajnalig

A Kincsem nevû lóról a millennium kapcsán még bizonyára sokat fogunk hallani, de esetünkben azért a ló a lényeges, mert bevételeibõl építették fel gazdái a Benczúr utcai szecessziós bérpalotát, majd késõbb szeszgyártásba fogtak; egyiküket megfojtotta a veje, a másikuk pedig öngyilkos lett. A ló sírja a szabadtéri színpad mögötti kertben található, a gazdáié máshol.

A fenti rémtörténeteken kívül manapság nem zavarja semmi a klubhoz vezetõ út nyugalmát, csak a Free Tibet tüntetõsátor gyertyái lobognak, és az ügyeletes mantrázó hortyog csendesen. A kínai hivatalnokok szokásukhoz híven kussban, fegyelmezetten, összehúzott függönyök mögött gubbasztanak.

Aranykor, újra

A hivatalnokok mára már túltették magukat azokon a szorongásokon, melyek okán 1931-ben dr. Báró Szalay Gábor betegre aggódta magát, mivel a luxuskörülmények itt az otthonban, a szegényes életmód a postáscsaládokban lelki konfliktushoz vezetnek. Mindenki boldog a hiperreprezentatív épületben. Mûsorokat gyártanak, tanfolyamokat hirdetnek, köröket tartanak fenn, de arra most is odafigyelnek (különösen a híres zeneiskola létszámát tekintve, amely a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskolára készít fel, lassan már mint zenemûvészeti szakközépiskola), hogy a "postásgyermekeké" legyen az elsõbbség. A dolgozók nem akármilyen színvonalon tartják fenn az épületet. Persze a kerület kultúraéhes, profiktól jazzt tanulni vágyó fiataljait is fel kell szívnia az óriás, kifogástalanul felújított intézménynek.

A tizenhatezer négyzetméteren két könyvtár, koncerttermek, elegáns és olcsó étterem, kávézó, valamint számos szalon van még, amelyek bõgõpárbajoknak, tárgyalásoknak, szellemi csatáknak adnak helyet az egész emeletet elfoglaló iskolán kívül. A megbonthatatlan terek és az enteriõr miatt nehéz lesz megszervezni a kamaraszínházat, de ez is tervbe lett véve.

Az egyik teremben Bartókot gyûri a leendõ zenei elit, a másikban veszettül jazzdobol a szakadárok tábora, a faliújságok használt multibassz lábeffekteket, Yamaha multifunkci zongorákat hirdetnek kedvezõ áron. Viszont közel a kert, a szabadtéri színpad, ahova jó idõben Binder Károly, Lakatos Ágnes, Vukán György, Dresch, Fellegi Ádám és a jazz meg a klasszik összes konzekvens képviselõje sem rest kivonulni egy rendes zenei piknik erejéig.

Nájt klabbing

Az alagsorban, ahol valaha a Kincsem istállója volt, majd szakszervezeti menyecskék vonultak szépségversenyekre a hatvanas évek új hullámos szereléseiben, valamint verspályázatok díjnyertesei skandálták törékeny magyar soraikat, lett egy pinceklub. A hetvenes években és a nyolcvanas évek elején felfutóban, aztán kicsit lecsengõben, csak éjfélig, gondnok nénivel. De a kilencvenes évekre rendbe jött, köszöni szépen, a hangtestvériség és a halottaikból feltámasztott alternatívok nevében. Klubvezetõje, Zsolt lelkesen szervezi a jazz, a blues, a rock és a földalatti diverzív zenék házát, ef. Zámbótól a Tudósokig, Ági és a Fiúktól Takács Tamásig. Legutóbb a Pop Iván nevû, Bodor Ádám hatására elkeresztelt fiatal zenekar nyomta a Másfélre emlékeztetõ, de lélekkel is megtöltött zenéjét a Buharin fivérek közremûködésével, aztán egy csúcsmeglepetés, a Dyas. Utóbbiak meghökkentõ, világvároshoz méltó, gothicba hajló zenei performance-ot adtak elõ. Kincsem nyerített a sírjában, a kínaiak az igazak tudatlan álmát aludták, a tibeti sátorba pedig megérkezett a váltás.

- sisso -

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.