A MÁV azt ígéri, hogy pár éven belül közvetlen járatot indít
Pilisvörösvár és Kunszentmiklós-Tass között. Ráadásul olyan szakaszon is, ahol évtizedek óta szünetel a személyszállítás.
A világ egyik legjobb ipari épülete, hobbitlakba rejtett borászat és a hatvanas évek megújult futurizmusa is minket vár. A balatoni építészetet már nem a telektulajdonosok önmegvalósító kedve jellemzi.
Sokkal népszerűbb, mint az északi, mégis rosszabb a híre. De biztos, hogy csak a beach meg a buli járja az élet lapos oldalán? És mi történik, ha eltávolodunk kicsit a parttól?
Bekerült a hungarikumok sorába a Törley pezsgő, így most már hivatalosan is kiemelkedő nemzeti értéket képviselnek a pincészet habzó italai. Az 1882-ben Törley József által alapított „pezsgőborgyár” ma is eredeti helyén, Budafokon található. A pincészet 134 éves történetében mindig meghatározó volt a magas szakmai minőségre való törekvés és az újító szemlélet.
Néhány művét tán még az is ismeri, aki sohasem olvasott egyetlen sort se, pár költött alakja pedig önálló életre kelve vált fogalommá, ám Fekete István életműve így is jócskán tartogat meglepetéseket számunkra. A többségük nem kellemes.
Tizenkét évnyi egyeztetés, szakmai vita, szöveggondozás és mérlegelés után megszületett Magyarország nemzeti építészetpolitikája, az a dokumentum, amely szándéka – és miniszteri bevezetője – szerint „megalapozza az elkövetkező évtizedekben Magyarország építészeti irányelveit”.
Mire használják a növények a temetőket és az emberek a damilos kaszálást? Mi köze Karády Katalinnak a Balaton partjához, és miért nem érdemes haragudni az érdes békanyálra? A balatoni növényvilágról kérdeztük a botanikust.
Józsefváros kulturális jövőjéről, az alulról jövő kezdeményezésekről, az egyre jobban futó Auróra közösségi ház és szórakozóhely munkatársaival beszélgettünk.
Az utóbbi időben Európa-szerte több elpusztult ikonikus épületet újra megépítettek, némelyiket romállapotából, némelyiket a puszta semmiből. A gyakorlat Magyarországon is terjed – a kormányzat budapesti építési programjaiban előnyt élvez a 19. század, és sorra készülnek a középkori várak teljes rekonstrukciói. A jelenség okairól és lehetséges következményeiről kérdeztük a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát.