Jókai Mór élete és kora, valamint az életmű mai kanonizált értelmezése ihlette azt a belvárosi sétát, amely a „modern Jókai” és Laborfalvi Róza kapcsolatának fontos helyeit hivatott bemutatni a Palotanegyedben és környékén. A Dohány utca–Rákóczi út–Vas utca–Bródy Sándor utca–Múzeum körút–Magyar utca határolta terület bejárásával, anekdotákon és különböző történeteken keresztül az írófejedelem alakját próbálják meg elevenné, érdekesebbé tenni – ha még lehet. Merthogy Jókai egyik lakóhelyétől a másikig rövid az út, de az izgalom se sok. Hely- és irodalomtörténeti szempontból nyilván számottevő, hol élt együtt Jókai, Petőfi és Szendrey Júlia, miért a Petőfi keze által írt drámát küldte el Jókai az Akadémiára, melyik lakást vette át Blaha Lujzától a Jókai–Laborfalvi házaspár, és miért volt fontos az írói munkához a tágas terű lakás. Mindez azonban kevés ahhoz, hogy Jókai Mór szexivé vagy egyáltalán élővé váljon, vagy hogy az iskolai tananyagnál mélyebben megértsük a költő korát.
Már meglévő olvasmányélményeinket nem írja felül e séta, nem is nagyon célja, inkább csak kiegészítő jellegű, jópofa, kevésbé ismert információkat ad át Hansági Ágnes Jókai-kutató, a séta vezetője és lelkes segítői. Jókairól nemcsak az derül ki, hogy kora igazán „médiaérzékeny” alkotója volt, aki szépirodalmi tevékenysége mellett, ha kellett, karikaturistának állt, több lapot „üzemeltetett”, sőt lakáskiadással is foglalkozott (nem sok sikerrel), de az is világossá vált, mi köze Gyulai Pálnak a 19. századi, nem túl imponáló Jókai-kép kialakulásához. Ahogy az is, ki volt „harmadik Róza” a család életében, miért küzdött Laborfalvi, a Nemzeti Színház színésze folytonos megfázással, és miféle bűnbandáktól félve nem vett ingatlant épeszű ember a múzeum Duna felőli oldalán. Sok színes apróság.
Szervezte a Fiatal Írók Szövetsége, május 21.
