Értelmileg akadályozott gyerekek bántalmazása miatt nyomoznak egy dunavecsei iskolában

Bűn

A 7-14 éves gyermekek fizikai és lelki bántalmazását a nevelőszülők jelentették, a gyámhivatal feljelentést tett az igazgató ellen. A kecskeméti rendőrkapitányság nyomozást folytat az értelmileg akadályozott gyerekek verése, térdepeltetése miatt, miközben a dunavecsei intézmény vezetőjét a héten ismét kinevezték az iskola élére.

„Csak azok előtt tárul fel az élet szépsége, akik ismerik a másokért élő életet!” Ezzel a tételmondattal köszönti a Bács-Kiskun megyei Dunavecsén működő Duna Menti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium vezetője az érdeklődőket honlapjukon. Az 1980-ban alapított intézmény értelmileg, tanulásban akadályozott gyerekekkel foglalkozik 7-16 éves koruk között, az értelmi akadályozott tanulókat integráltan oktatják a tanulásban akadályozottakkal. Az általános iskolában 60 fő tanul, 8 évfolyamon 2 összevont csoportot, 4 önálló osztályt működtetnek. Tanulóik sajátos nevelési igényűek, akik tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság szakvéleménye alapján kerülhetnek be. A középsúlyos gyermekek integrálva végzik tanulmányaik, az összevont osztályokban gyógypedagógus asszisztens segíti a szakemberek munkáját. A szakiskolában 1+2 éves képzési szerkezetben cukrászsegéd, szakácssegéd, 1+4 éves képzésben épület- és szerkezetlakatos és cukrász szakma sajátítható el.

A kiskőrösi tankerületi felügyelete alá tartozó dunavecsei EGYMI-ben öt éve váltottak vezetőt, akkor az ott már hosszú ideje dolgozó L. M.-t nevezték ki az intézmény élére. A kinevezésének megújításával kapcsolatban megkérdeztük a Belügyminisztériumot, mivel néhány hete a kecskeméti rendőrfőkapitányság nyomozást folytat az intézményben történt gyermekbántalmazások gyanújával. Információink szerint

a területileg illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat munkatársa, az egyik bántalmazott gyermek gyámja tett feljelentést a főigazgatóval szemben tettleges bántalmazások elkövetése miatt.

A feljelentés alapján a kunszentmiklósi rendőrkapitányság kiskorú veszélyeztetés gyanújával rendelt el nyomozást. A tanúkihallgatások és a Belügyminisztériumtól, valamint a korábbi Emberi Erőforrások Minisztériumától beszerzett iratok alapján a nyomozást a kecskeméti rendőrkapitányság hatáskörébe utalták. A bűncselekmény gyanúja kiskorú veszélyeztetéséről átminősült közfeladatot ellátó személy eljárásában elkövetett bántalmazás bűntettére – mindkét bűncselekmény büntetési tétele 1-5 évig terjedő szabadságvesztés.

A Belügyminisztérium megkeresésünkre azt válaszolta, „a Duna Menti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (Dunavecse) igazgatói feladatainak ellátására – a hatályos jogszabályoknak megfelelően lefolytatott pályázati eljárást követően – L. M. kapott megbízást a 2024. augusztus 16-tól 2029. augusztus 15-ig terjedő időszakra”. A tárca válaszában kiemelte, a köznevelési államtitkárságának nincs tudomása arról, hogy az iskola vezetője büntetőeljárás gyanúsítottja.

Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ viszont a kiskőrösi tankerülettől, ahol arról érdeklődtünk, a nyomozás idejére felfüggesztik-e az intézményvezetőt a munkavégzés alól, illetv kivizsgálták-e az elkövetett bántalmazásokról szóló panaszokat, támogatják-e vezetői megbízásának folytatását.

Úgy tudjuk, a rendőrségi nyomozásban több 7-14 éves gyermek sérelmére elkövetett fizikai és lelki bántalmazás elkövetését vizsgálják, amelyeknek több szem- és fültanúja is volt. A gyermekek gyámja a nevelőszülők bejelentését követően fordult a rendőrséghez. A nevelőszülőknek feltűnt a gyerekek viselkedésének változása, ami abban is megnyilvánult, hogy hétvége után nem akartak visszatérni az intézménybe. Információink szerint a nevelőszülők mellett több pedagógust is meghallgattak tanúként. Volt, aki arról számolt be, hogy

az iskola vezetője az egyik 7 éves gyermeket az osztályteremből rángatta fel a vezetői irodába, ahol verést kapott, más gyereket az igazgatói iroda előtti folyosón térdepeltetett büntetésből.

Dunavecsén és környékén az intézményben elkövetett bántalmazásokról és nyomozásról szóló hírek az elmúlt hetekben a közbeszéd tárgyává váltak.

Megkérdeztük L. M.-t a nyomozásról, illetve arról, megfelelő pedagógiai módszernek tartja-e a fizikai bántalmazást, a gyerekek ütlegelését, falhoz szorítását, térdepeltetését. Az intézményvezető rövid válaszában azt közölte, nyilatkozattételre nem rendelkezik fenntartói engedéllyel, bosszúhadjárat részének tekinti a nyomozást: „Az ellenem folyó eljárás egy jelenleg is nálunk dolgozó kollégám bosszú-hadjáratának az eredménye.” Egy korábbi, az állami rádióban sugárzott műsorbeli szereplését ajánlotta figyelmünkbe; szerinte ő sokkal inkább az abban szereplő ember, mint az, akinek igazságtalanul be akarják állítani.

Megkerestük a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságot, amely elhárította a válaszadást: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezésére hivatkozva adatvédelmi okok miatt nem adhatnak tájékoztatást.

Ugyanígy jártunk a megyei gyámhivatallal, szintén nem válaszoltak kérdéseinkre. „A gyámhivatalai mindig a gyermek érdekeit szem előtt tartva, a vonatkozó jogszabályok – a gyermekek védelméről szóló törvény – szerint járnak el. A Gyámhivatalok így minden hozzájuk érkező panaszt, jelzést, bejelentést kivizsgálnak, és minden esetben megteszik a szükséges hatósági intézkedéseket, szükség esetén pedig feljelentést tesznek a rendőrségen. Tekintettel arra, hogy a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyámügyi és gyermekvédelmi eljárásban hozott döntések nem nyilvánosak, így a sajtó részére egyedi ügyekben további tájékoztatás nem adható.”

Információink szerint jelenleg három gyermek bántalmazása miatt folyik a nyomozás, időközben azonban egy korábban végzett diák is feljelentést tett az intézményvezetőtől elszenvedett fizikai erőszak miatt.

Úgy tudjuk, a kiskorú diákokat rövidesen a gyám, a nevelőszülők és pszichológus jelenlétében fogják meghallgatni. Ketten annyira félnek visszatérni a tanévkezdésre, hogy nem maradnak az iskolában, kiíratták őket.

FRISSÍTÉS

Cikkünk megjelenését követően a Kiskőrösi Tankerületi Központ reagált megkeresésünkre. Válaszukban azt írják, hogy a tankerületnek van tudomása az iskolában folyó rendőrségi eljárásról.

Az intézmény régi-új vezetőjét a hatályos jogszabályoknak megfelelően lefolytatott eljárással bízták meg 2024. augusztus 16-tól 2029. augusztus 15-ig terjedő időszakra. „Az ismételt intézményvezetői megbízásával mind a fenntartó, mind pedig a nevelőtestület egyetértett. A munkáltató Kiskőrösi Tankerületi Központ a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-Főkapitányságtól értesült 2024. július 26-án, hogy eljárás van folyamatban, de arról a tankerület nem kapott tájékoztatást, hogy az eljárás az intézményvezető ellen folyik. A rendelkezésünkre álló információk alapján sem a fenti, sem pedig más ügyben nem kereste meg a nyomozó hatóság a főigazgatót.”

(Címlapképünk illusztráció)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.