Értelmileg akadályozott gyerekek bántalmazása miatt nyomoznak egy dunavecsei iskolában

Bűn

A 7-14 éves gyermekek fizikai és lelki bántalmazását a nevelőszülők jelentették, a gyámhivatal feljelentést tett az igazgató ellen. A kecskeméti rendőrkapitányság nyomozást folytat az értelmileg akadályozott gyerekek verése, térdepeltetése miatt, miközben a dunavecsei intézmény vezetőjét a héten ismét kinevezték az iskola élére.

„Csak azok előtt tárul fel az élet szépsége, akik ismerik a másokért élő életet!” Ezzel a tételmondattal köszönti a Bács-Kiskun megyei Dunavecsén működő Duna Menti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium vezetője az érdeklődőket honlapjukon. Az 1980-ban alapított intézmény értelmileg, tanulásban akadályozott gyerekekkel foglalkozik 7-16 éves koruk között, az értelmi akadályozott tanulókat integráltan oktatják a tanulásban akadályozottakkal. Az általános iskolában 60 fő tanul, 8 évfolyamon 2 összevont csoportot, 4 önálló osztályt működtetnek. Tanulóik sajátos nevelési igényűek, akik tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság szakvéleménye alapján kerülhetnek be. A középsúlyos gyermekek integrálva végzik tanulmányaik, az összevont osztályokban gyógypedagógus asszisztens segíti a szakemberek munkáját. A szakiskolában 1+2 éves képzési szerkezetben cukrászsegéd, szakácssegéd, 1+4 éves képzésben épület- és szerkezetlakatos és cukrász szakma sajátítható el.

A kiskőrösi tankerületi felügyelete alá tartozó dunavecsei EGYMI-ben öt éve váltottak vezetőt, akkor az ott már hosszú ideje dolgozó L. M.-t nevezték ki az intézmény élére. A kinevezésének megújításával kapcsolatban megkérdeztük a Belügyminisztériumot, mivel néhány hete a kecskeméti rendőrfőkapitányság nyomozást folytat az intézményben történt gyermekbántalmazások gyanújával. Információink szerint

a területileg illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat munkatársa, az egyik bántalmazott gyermek gyámja tett feljelentést a főigazgatóval szemben tettleges bántalmazások elkövetése miatt.

A feljelentés alapján a kunszentmiklósi rendőrkapitányság kiskorú veszélyeztetés gyanújával rendelt el nyomozást. A tanúkihallgatások és a Belügyminisztériumtól, valamint a korábbi Emberi Erőforrások Minisztériumától beszerzett iratok alapján a nyomozást a kecskeméti rendőrkapitányság hatáskörébe utalták. A bűncselekmény gyanúja kiskorú veszélyeztetéséről átminősült közfeladatot ellátó személy eljárásában elkövetett bántalmazás bűntettére – mindkét bűncselekmény büntetési tétele 1-5 évig terjedő szabadságvesztés.

A Belügyminisztérium megkeresésünkre azt válaszolta, „a Duna Menti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (Dunavecse) igazgatói feladatainak ellátására – a hatályos jogszabályoknak megfelelően lefolytatott pályázati eljárást követően – L. M. kapott megbízást a 2024. augusztus 16-tól 2029. augusztus 15-ig terjedő időszakra”. A tárca válaszában kiemelte, a köznevelési államtitkárságának nincs tudomása arról, hogy az iskola vezetője büntetőeljárás gyanúsítottja.

Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ viszont a kiskőrösi tankerülettől, ahol arról érdeklődtünk, a nyomozás idejére felfüggesztik-e az intézményvezetőt a munkavégzés alól, illetv kivizsgálták-e az elkövetett bántalmazásokról szóló panaszokat, támogatják-e vezetői megbízásának folytatását.

Úgy tudjuk, a rendőrségi nyomozásban több 7-14 éves gyermek sérelmére elkövetett fizikai és lelki bántalmazás elkövetését vizsgálják, amelyeknek több szem- és fültanúja is volt. A gyermekek gyámja a nevelőszülők bejelentését követően fordult a rendőrséghez. A nevelőszülőknek feltűnt a gyerekek viselkedésének változása, ami abban is megnyilvánult, hogy hétvége után nem akartak visszatérni az intézménybe. Információink szerint a nevelőszülők mellett több pedagógust is meghallgattak tanúként. Volt, aki arról számolt be, hogy

az iskola vezetője az egyik 7 éves gyermeket az osztályteremből rángatta fel a vezetői irodába, ahol verést kapott, más gyereket az igazgatói iroda előtti folyosón térdepeltetett büntetésből.

Dunavecsén és környékén az intézményben elkövetett bántalmazásokról és nyomozásról szóló hírek az elmúlt hetekben a közbeszéd tárgyává váltak.

Megkérdeztük L. M.-t a nyomozásról, illetve arról, megfelelő pedagógiai módszernek tartja-e a fizikai bántalmazást, a gyerekek ütlegelését, falhoz szorítását, térdepeltetését. Az intézményvezető rövid válaszában azt közölte, nyilatkozattételre nem rendelkezik fenntartói engedéllyel, bosszúhadjárat részének tekinti a nyomozást: „Az ellenem folyó eljárás egy jelenleg is nálunk dolgozó kollégám bosszú-hadjáratának az eredménye.” Egy korábbi, az állami rádióban sugárzott műsorbeli szereplését ajánlotta figyelmünkbe; szerinte ő sokkal inkább az abban szereplő ember, mint az, akinek igazságtalanul be akarják állítani.

Megkerestük a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságot, amely elhárította a válaszadást: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezésére hivatkozva adatvédelmi okok miatt nem adhatnak tájékoztatást.

Ugyanígy jártunk a megyei gyámhivatallal, szintén nem válaszoltak kérdéseinkre. „A gyámhivatalai mindig a gyermek érdekeit szem előtt tartva, a vonatkozó jogszabályok – a gyermekek védelméről szóló törvény – szerint járnak el. A Gyámhivatalok így minden hozzájuk érkező panaszt, jelzést, bejelentést kivizsgálnak, és minden esetben megteszik a szükséges hatósági intézkedéseket, szükség esetén pedig feljelentést tesznek a rendőrségen. Tekintettel arra, hogy a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyámügyi és gyermekvédelmi eljárásban hozott döntések nem nyilvánosak, így a sajtó részére egyedi ügyekben további tájékoztatás nem adható.”

Információink szerint jelenleg három gyermek bántalmazása miatt folyik a nyomozás, időközben azonban egy korábban végzett diák is feljelentést tett az intézményvezetőtől elszenvedett fizikai erőszak miatt.

Úgy tudjuk, a kiskorú diákokat rövidesen a gyám, a nevelőszülők és pszichológus jelenlétében fogják meghallgatni. Ketten annyira félnek visszatérni a tanévkezdésre, hogy nem maradnak az iskolában, kiíratták őket.

FRISSÍTÉS

Cikkünk megjelenését követően a Kiskőrösi Tankerületi Központ reagált megkeresésünkre. Válaszukban azt írják, hogy a tankerületnek van tudomása az iskolában folyó rendőrségi eljárásról.

Az intézmény régi-új vezetőjét a hatályos jogszabályoknak megfelelően lefolytatott eljárással bízták meg 2024. augusztus 16-tól 2029. augusztus 15-ig terjedő időszakra. „Az ismételt intézményvezetői megbízásával mind a fenntartó, mind pedig a nevelőtestület egyetértett. A munkáltató Kiskőrösi Tankerületi Központ a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-Főkapitányságtól értesült 2024. július 26-án, hogy eljárás van folyamatban, de arról a tankerület nem kapott tájékoztatást, hogy az eljárás az intézményvezető ellen folyik. A rendelkezésünkre álló információk alapján sem a fenti, sem pedig más ügyben nem kereste meg a nyomozó hatóság a főigazgatót.”

(Címlapképünk illusztráció)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.