Fotógalériát nyit a Fortepan Kőszegen

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. július 17.

Lokál

Először Lissák Tivadar gépészmérnök képeit mutatják be, aki a Horthy-érától a kommunista hatalomátvételig mindent lefotózott, amit érdekesnek látott.

Fotógalériát nyit Kőszegen a szabad felhasználású, közösségi internetes fotóarchívum, a Fortepan

Lissák Tivadarról (1909–1967), a XX. század közepének vérzivataros időszakában élt gépészmérnökről csak fél évszázaddal halála után derült ki, hogy tehetséges fotós volt. A Lissák Tivadar fotónaplója című kiállítás megnyitója július 25-én, csütörtökön 17 órakor lesz Kőszegen, a Táblaház utca 9-ben. Az ingyenesen látogatható 60 képes kiállítás szövegei magyarul és németül is olvashatók.

A Fortepanon posztumusz felfedezett fotós kiállítása szeptember 29-ig mindennap 10 és 19 óra között tekinthető meg.

A szervezők közleménye Tamási Miklóst, a 2010-ben alapított Fortepan alapító-szerkesztőjét idézi, aki az új kiállítótérről elmondta: négy évvel ezelőtt vásárolták meg a romos állapotú műemlék épületet Kőszegen. Olyan házat kerestek, ahol nem csak lakni lehet, de egy fotógalériát is ki tudnak alakítani. Az épület mára lakható, és barátok, támogatók segítségével a kiállítótér is elkészült. Az épület földszintjén – Vidor Ágoston kárpitosmester volt műhelyének helyén – megszületett a Fortepan Fotógaléria.

A Fortepan alapító-szerkesztője elmondta: terveik szerint minden nyáron egy-egy szerzői, vagy tematikus kiállítást hoznak létre az új helyszínen. A galéria szabadon látogatható lesz, a Táblaház utcai épület földszintjét megnyitják az utca felé, így bárki betérhet nézelődni, elmerülni az archív fotók világában.

A Virágvölgyi István kurátor által írt bevezető szerint Lissák Tivadarnak veleszületett tehetsége volt a fotózáshoz, gyönyörű képeket készített, amelyeket fél évszázadig csak a család láthatott. A fotós a zűrzavaros XX. század leghányatottabb időszakában élt, így sok érdekes élethelyzetet örökített meg 1934 és 1948 között.

Lissák Tivadar nem lankadó kíváncsisága miatt nem csupán a bevett alkalmakkor, utazásokon vagy családi ünnepeken nyomta le az exponálógombot, de a műfajokat vegyítve készített fotókompozíciós gyakorlatot egy budapesti légoltalmi árokrendszerről vagy éppen divatfotónak is beillő csendéletet feleségének a Balatonban sétáló szüleiről.

 
Lissák Tivadar képe a balatonmáriafürdői Petőfi Sándor utca 26. alatti Katicabogár villáról
 

 

A kurátor kiemelte: a fotós mindig igyekezett a korszak jellemzőit is rákomponálni képeire, így a fővárosi polgári középosztály miliője mellett láthatók a katonatársakkal közös mókázások, a propagandaplakátokkal teleragasztott budapesti házfalak, vagy a fotón ritkán megörökített Dávid-csillag a csillagos házak kapuján – mindez a Horthy-érából indulva a nyilas rémuralmon keresztül egészen a kommunista hatalomátvételig.

A fotós halála után családja öt évtizeden át őrizte nyolcezer negatívját, amelyből 2200 felkerült a Fortepan digitális fotóarchívumba is 2014-ben.

Az 1909-es születésű, harmadik generációs mérnökember Lissák Tivadar először a Siemens, majd az Elektromos Művek technikusaként dolgozott Budapesten. Emellett pedig autodidakta amatőr fotós volt, mindig a nyakában lógott a kamera. Munkája miatt sokat utazott, ezekre az utakra többször elvitte feleségét, Lengyel Máriát is, aki gyakran feltűnik képein. Az 1940-es évek közepétől fotóinak másik gyakori szereplője lett nevelt lánya, Bárdos Cecília.

Lissák az 1938-as eucharisztikus világkongresszustól kezdve rendszeresen készített politikai témájú képeket is. Fontos volt számára például a budapesti falragaszok megörökítése, a háborús agitáló és antiszemita plakátokat is nagy mennyiségben dokumentálta.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.