A tervek szerint 2023 tavaszán adják majd át a Háborúkban megerőszakolt nők emlékművét Budapesten. Az emlékmű megvalósítására a jövő nyárig kiírják a nemzetközi pályázatot, ezt megelőzően előadás-sorozatot és nemzetközi konferenciát tartanak a témában.
Háborúkban megerőszakolt nőkre emlékező szobor állításáról döntött a Fővárosi Közgyűlés
Szobrot állítanak a háborúkban megerőszakolt nők emlékére Budapesten - döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán. A képviselők egyhangúlag támogatták a "Háború(k)ban megerőszakolt nők" munkacímű emlékmű felállítását. A Karácsony Gergely főpolgármester jegyezte javaslatban az olvasható, hogy az átélt háborúk nem csak a harcokban résztvevő katonákat, de a civil lakosságot is érintették.
Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes egy mai sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, az emlékeknek van egy területe, amelyről alig esett szó az elmúlt évtizedekben, holott sok embert érint. A háborúban megerőszakolt nők egyedül maradtak a traumáikkal, nem beszélhettek róla, és ez meghatározó volt saját és családjuk, valamint a társadalom sorsában - tette hozzá.
Mindezért fontos, hogy nyilvánosan emlékezzünk rájuk és az őket övező hallgatásra - jelentette ki Kerpel-Fronius Gábor, majd közölte: az emlékezés módja a több évre tervezett társadalmi egyeztetési folyamat végén dől majd el.
Hangsúlyozta azt is: nem szeretnének "még egy olyan emlékművet, amelyet az éppen regnáló hatalom a saját történelemszemléletét előtérbe helyezve ráoktrojál a társadalomra, és adott esetben a saját ízlésével is ugyanezt teszi".
A sajtótájékoztatón jelen voltak az előkészítést felügyelő állandó bizottság tagjai: András Edit művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Művészettörténeti Intézetének tudományos főmunkatársa, Kenyeres István történész, levéltáros, címzetes egyetemi tanár, a Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója, Mélyi József művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára, Népessy Noémi történész, közgazdász, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója és Pető Andrea történész, az MTA doktora, a Central European University egyetemi tanára.
Népessy Noémi elmondta, a bizottság februártól működik, és az elmúlt négy hónapban elkészítették a Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete című programot. Ennek első eleme a szeptember 17-én induló hat részből álló előadás-sorozat lesz. Ezt követi 2021 tavaszán egy nemzetközi konferencia, majd 2021 június 30-ig megjelenik a nemzetközi tervpályázat, amelyet a tervek szerint 2021. október végéig bírálnak el. A Fővárosi Közgyűlés határozata erről 2021 decemberében születhet majd meg, az emlékmű kivitelezése 2022 elején kezdődhet meg az elképzelések szerint.
Az elkészült pályaműveket a Budapest Galériában egy kamarakiállításon lehet majd megtekinteni - közölte Népessy Noémi.
Budapest Főváros Levéltára tegnap elindította a projekt honlapját is, ahova várják az esetleges visszaemlékezéseket.
(MTI)
