Világörökségi helyszín lett Verespatak

  • narancs.hu
  • 2021. július 27.

Lokál

Ez úgy tűnik, végképp keresztbe tesz a tervezett aranybányának. 

Kedden felkerült Verespatak az UNESCO világörökségi listájára, amely valószínűleg azt is jelenti, hogy nem lehet itt a jövőben aranybányát nyitni - írja a Transindex.

A döntés többéves huzavona után született meg, az indoklás szerint Verespatakot az "univerzális jelentőségű" kulturális értékei miatt vették fel a védett helyszínek sorába, a "kiterjedt és változatos, technikailag komplex" római kori, föld alatti bányarendszere, valamint a jellegzetes lakóövezetek, temetők miatt.

Ugyanakkor a helyszín egyben felkerült a veszélyeztetett értékek listájára is, amivel elismerték, hogy sürgős védelmi intézkedésekre van szükség a megőrzéséhez.

Verespatakot még 2017-ben, a Cioloș-kormány hivatalának utolsó napján terjesztették elővilágörökségi helyszínnek - emlékeztet a lap. 

A település - ahol már a római korban is működtek aranybányák - a 2000-es évek elején azzal vált ismertté, hogy egy román cég úgynevezett ciános technológiával kívánt aranyat bányászni a területen, amely súlyos környezetszennyezéssel járt volna. A Világörökség Bizottság a 2018-as ülésszakon már tárgyalta volna Verespatak felvételét a világörökségi helyszínek listájára, de a román kormány akkor a tárgyalás elhalasztását kérte a Románia és a Gabriel Resources cég közötti folyamatban levő per miatt. 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.