Zöldek rugdalózóban – Óvodások tüntettek Újlipótvárosban

Lokál

Rajzoltak és énekeltek a gyerekek Újlipótvárosban, hogy egy használaton kívüli óvodát és egy méretes parkot ne értékesítsen az önkormányzat, adja vissza inkább közhasználatra.

Körülbelül 6000 m2, azaz egy használaton kívüli óvodaépület és egy elég nagy zöld terület megóvása a tét Újlipótvárosban. Anyukák, apukák, nagymamák és nagypapák, na meg a lelkes gyereksereg szervezte magát civil mozgalommá, hogy a Pannónia és a Tutaj utca sarkán lévő oviterület köztulajdonban maradjon, ne vágják ki a környék fáit, és az önkormányzat folytasson dialógust a terület – esetleges – hasznosításáról a helyi lakossággal. Tartottak is mindjárt egy szolid demonstrációfélét csütörtökön késő délután a szóban forgó helyszínen, amit láttunk, az persze sokkal inkább egy jó hangulatú, lelkes figyelemfelhívó akció volt. A meghirdetett „tér-ölelés” keretei közül a gyerekek aszfaltrajzaikkal kiterjesztették a kerítésen kívülre mindazt, ami belül volt, így igazi – még a valóságnál is klasszabb – virágos kert színesítette a járdát, de persze volt, aki autót, házat, napocskát rajzolt vagy épp némi csibészséggel friss írástudását próbálgatta. A közös rajzolást egy üdítően rövid beszéd egészítette ki, majd kicsik és nagyok közösen elénekelték a De szeretnék az erdőben fa lenni című népdalt.

false

 

Fotó: magyarnarancs.hu

A terület megőrzésére fókuszáló Tutaj-projekt képviselői azt szeretnék, ha az óvodaépület és a mellette lévő kert a közösségé maradhatna, hogy az önkormányzat mégse értékesítse a telket, mint ahogy azt körülbelül egy éve elhatározták. Ugyanis tavaly szeptemberben az önkormányzat meghirdette a terület átsorolását, amely így értékesíthetősége miatt a korlátozottan forgalomképes kategóriába került. Hiába írtak petíciót a civilek, a státuszváltás megtörtént, viszont egészen eddig nem bocsátották még áruba a Pannónia utca 77–79. számú területet – mondta el kérdésünkre Kiszely Márta, a Tutaj-projekt képviselője.

Újlipótváros rendesen be van építve, az utcákon szinte alig van fa, kevés a park, így jelentős területnek számít ez a kis zöld is, ami nagymértékben járul hozzá a környék élhetőségéhez. A helyiek a terület „visszacsatolására” vágynak, a kert újraélesztésére, hogy akár új funkcióval is – például közösségi kerttel – bővüljön a telek. Azért is lenne fontos a park megőrzése, mert a kerület lakosainak száma az elmúlt 10 évben 10 százalékkal nőtt, több mint 10 ezer ember költözött a XIII. kerületbe, és a város ezen részén 2 m2/fő a zöld terület aránya, amely igencsak alacsonynak számít. (A sztenderd zöldterület-arány 9 és 21 m2 között van, míg Bécsben vagy Berlinben ez a szám 100–150 m2, és akkor ne is beszéljünk például Stockholmról, ahol ez 200 m2.)

false

 

Fotó: magyarnarancs.hu

Az óvodaépületet körülbelül két éve zárták be, a kertben 63 fa van – középen egy hatalmas focipálya lombméretű jegenye áll –, amelyek összlombtömege közel 3000 új facsemetével lenne pótolható. Eközben Újlipótvárosban két óvoda kibővítésén is dolgoznak, így adott a kérdés, miért terveznek harmadik szintet egy ovira, ahelyett, hogy a használaton kívülit újítanák fel, amely földszintes épület lehet, hogy kicsit praktikusabb lenne.

A használaton kívül eső közterületek hasznosítása, a zöld terület megóvása ugyanúgy az önkormányzat feladata is lehetne, de ez (is) most épp a civileknek jutott.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.