Főzdefeszt és Street Food Show – Népek büféje az Andrássy úton

  • narancs.hu
  • 2014. szeptember 21.

Lokál

Az autómentes nap köré szervezve, hétvégére népkonyhává változtatták az Andrássy út Bajcsy-Zsilinszky út–Nagymező utca közötti szakaszát. Megnéztük mi is, meg még kismillióan.

A Főzdefeszt és Street Food Show elnevezésű esemény szlogenje – „a jó sör és a jó harapnivaló demokratikus alapjog” – már-már a kormányprogramot idézi, a jelen levő vendéglátóegységek viszont a totális globalizációt. 83 bódé állt fel a sugárúton és nemcsak a magyarkodás jegyében: a kínai konyha éppúgy képviseltette magát, mint a belga söripar, hogy csak két végletet említsünk. Szó, ami szó, aki itt nem talált kedvére valót, az valószínűleg sehol, így hát nem csoda, hogy már tegnap olyan tömegek lepték el a környéket, ami sokszor infernális állapotokat eredményezett. Nem lennénk meglepve, ha utóbb kiderülne, hogy igazi élményanyaghoz valójában nem is a lökdösődő és tolakodó vásárlók, hanem a kitelepülő vendéglátósok juthattak – zárás után a bevételt olvasva.

Galériánkban a tegnap délutáni élvezeteket igyekeztünk megörökíteni, miközben másra sem vágytunk, mint kocsiba szállni, és egy jót ebédelni valami magányosan álló autóscsárdában. De ez csakis a mi hibánk.

false

 

Fotó: L. Kovács

 

false

 

Fotó: L.Kovács

 

false

 

Fotó: L.Kovács

 

false

 

Fotó: L.Kovács

 

false

 

Fotó: L.Kovács

 

false

 

Fotó: L.Kovács

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.