A Story magazin története – Marikának szeretettel!

  • 2014. szeptember 14.

Lokál

E heti számunkban a Story magazin tizenöt éves történetét tekintjük át, hogyan indult és hogyan lett egy csapásra több százezer példányszámban eladott hetilap. Részlet a cikkből.

„Az volt a lényeg, hogy a célcsoport, vagyis az egyszerű háziasszonyok, a »Marikák« olyan információkhoz is hozzájussanak kedvenceikről, amik addig nem érdekelték az újságírókat. Itt viszont megfordult a dolog. Huszadrangúvá vált, hogy az adott színművész éppen milyen premierre készül, az volt a fontos, hogy mivel pácolta be a húst a kerti partiján – meséli a lap egyik volt munkatársa. – Ám mivel csak nagyon kevés olyan sztár volt, akivel el lehetett adni a lapot, kulcsfontosságúvá vált a folyamatosság. Ha hírét vettük, hogy X. meg Y. együtt mutatkozott egy rendezvényen, és valami kezd kialakulni közöttük, a fotósnak olyan képeket is kellett készítenie, amiket később, a szakítás után lehet majd felhasználni. Szóval, volt dráma, olykor tragédia is, de az egész leginkább egy véget nem érő szappanoperához hasonlított.” Akkoriban még taroltak a dél-amerikai szappanoperák, leginkább épp a célközönség körében.

(...)

false

 

Fotó: MTI

A kezdeti Story legnagyobb sztárja Zámbó Jimmy volt. A lap történetének legnagyobb, közel 500 ezres példányszáma az ő 2001-es tragédiájához köthető, ám Zámbóval már életében is átlagon felüli eredményt tudtak elérni. De az, hogy hosszú időn át nem jelenhetett meg a lap róla szóló friss hír nélkül, kijelölte a Story „megbecsültségét” is a magyar sajtóban. Noha mai szemmel nézve Zámbó Jimmy jóval magasabb nívót képviselt, mint a mostani bulvárhősök, akkor sokak számára ez jelentette a vegytiszta ízlésterrort. Például amikor 2000 nyarán olyan kép jelent meg róla, hogy félmeztelenül lovagol, a vele készült interjúban pedig arról beszélt, hogy mennyire elégedett a külsejével… Mivel az efféle tartalmak domináltak, a Storyt sokan tartották vállalhatatlanul kínosnak, s a rekordeladásokat is azzal magyarázták, hogy a szerkesztők alacsonyra tették a lécet.

„Tudomásul kell venni, hogy a totális tömegtermelés korában élünk, másrészt a filozofálgatásra hajlamosak fogalmazhatnak úgy is, hogy fogyasztói oldalról nézve ez egyfajta proletárdiktatúra kora. (…) Ebben a »fogyasztói proletárdiktatúrában« az átlagember azzal áltathatja magát, hogy ő is részesülhet mindabból, ami korábban csak a kiváltságosaknak adatott meg. Sétálni akar hát a Louvre-ban, meg akarja nézni Sisi kastélyát Korfun, márkás ruhákba akar öltözni, bennfentes akar lenni a híres emberek világában. A médiát nagyobbrészt ezen a szűrőn át tekinti információs eszköznek, amúgy legfeljebb azt várja el tőle, hogy szórakoztassa. A magyar sajtópiacon még újdonságnak hat eme tömegigénynek – a hamburgergyártás logikáján alapuló – kielégítése” – nyilatkozta Ómolnár Miklós, a lap nyáron távozott főszerkesztője 2003-ban, máskor viszont arról beszélt, hogy a cseh Storyban Jiří Menzelnek van önálló rovata, ő pedig Esterházy Pétertől rendelt cikket, de az író válaszra se méltatta.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.