Az idő urai visszatérnek - megint a mozik műsorán a nyolcvanas évek kultikus rajzfilmje

Mikrofilm

A film számunkra eminens módon fontos, hiszen a Pannónia Filmstúdió aranykorában készült és nekik is köszönhető, hogy a mű kreatív-vizuális szempontból is maradandónak bizonyult.

Idén tavasszal lesz 43 éve, hogy bemutatták a francia mozik, és a következő évben (1983 szeptemberében) már a magyar filmforgalmazásba is bekerült, sőt, azzal egyidőben már a magyar állami televízióban is levetítették: Az idő urai generációk számára vált meghatározó, kultikus rajzfilmélménnyé.

Az „egész estés” (na jó: 79 perces) animációs kalandfilm (eredeti címén Les Maîtres du Temps)  Stefan Wul L’Orphelin de Perdide (A Perdide bolygó árvája) című, 2019 óta immár magyarul is olvasható regénye alapján készült. Ráadásul gyümölcsöző francia-magyar koprodukcióban, amely ez esetben annyit jelet, hogy a kreatív magyar rajzfilmes szakemberek keze alól került ki a film rajzolt világa és figurái. René Laloux rendező ez alkalommal Moebius (Jean Giraud), a jeles képregényrajzoló fantáziájára hagyatkozott, de az ő storyboardja, s az általa teremtett karakterek nyomán a Pannónia Filmstúdióban rajzolták meg az egész filmet, aminek finom, „kézműves” stílusa manapság, a számítógépes animációk korában igazi csemegének hat. És hogy mennyire jól vagy éppen rosszul öregedett Az idő urai, azt most mindenki maga el is döntheti, hiszen teljes körűen felújított 4K verzióban látható a magyar mozikban.

 
Forrás: Budapest Film
 

Annyi biztos, hogy aki sok év után nézi újra a filmet, annak alighanem sok minden meglepő lesz. A látvány valószínűleg most is lenyűgözi a nézőket, miközben némely vizuális megoldások talán kicsit kezdetlegesnek hatnak. Ilyenkor nem árt emlékeztetni arra, az egykori francia kritika főleg azt rótta a rajzolók szemére, hogy nem tudták életszerűvé varázsolni a Moebius által megteremtett figurák mimikáját – ugyanakkor a francia filmkészítők maguk is önkritikusan úgy nyilatkoztak, hogy akkoriban még nem készültek fel erre a nagy munkára.

Ugyanakkor elsőre talán furcsának hathat, de később határozottan magával ragad a film lassú sodrása, megfontolt, néha kissé pszichedelikus, hömpölygő ritmusa. A sztori első pillantásra nem üt el a korszak sci-fijeinek szokásos forgatókönyvétől – még az is lehet, hogy bizonyos fordulatok visszaköszönnek (igen, még a Csillagok háborúja-sagából is), de sokkal több rejlik benne, mint első blikkre tűnik.

 
Forrás: Budapest Film
 

A történet szerint egy idegen bolygón rekedt, apját vesztett kisfiúért indulnak űrhajukon nagyjából kalandorszerű főhőseink, s miközben egyre mélyebbre hatolnak az űr sötétjébe, különleges helyzetekbe bonyolódnak, amiket nyugodtan hívhatunk próbatételeknek. A két különböző szálon futó történet a fináléban, a maga idejében meghökkentőnek számító csavart követően jut el a végkifejlethez. Annyit azért megjegyeznénk, hogy ez a megoldás felvet némely, a fizikai paradoxonokkal összefüggő kérdéseket, de ez ebben az esetben inkább felerősíti az alkotás sajátos, a realitásra fittyet hányó varázsát.

Az idő urai mindenekelőtt szürreális vízió, amiben számos izgalmas, ha úgy tetszik filozófiai és morális problémát is elrejtettek az alkotók. A néző szembesülhet az idő problémáival, de leginkább azzal, hogyan befolyásolható a jövő azzal, amit a jelenben teszünk (és amit a film egy sajátos csavarral rögvest meg is mutat nekünk). Az már csak apró adalék, hogy léha, lelkiismeretlen, néha gonosz karakter is megnemesülhet és képes lehet az önfeláldozásra.

 
Forrás: Budapest Film
 

Az viszont cseppet sem változott, hogy fiatal és nagyobbacska nézők egyaránt megnézhetik: a képi világ számos eleme időtálló, a morális dilemmák és paradoxonok, de a sztori fordulatai sem értelmezhetetlenek egy kiskamasz számára, ahogy a felnőttek is okulhatnak belőle. Az idő urai kétségtelen kultstátusza azt is jelenti, hogy megannyi későbbi, jórészt sci-fi alkotást (és nem csak rajzfilmeket) bevallva és bevallatlanul is inspirálhatott. A film számunkra eminens módon fontos, hiszen a Pannónia Filmstúdió aranykorában készült és nekik is köszönhető, hogy a mű kreatív-vizuális szempontból is maradandónak bizonyult, sőt, egyedi, részletekben gazdag stílusa máig jól felismerhető. A magyar nézőnek pedig a fülét is simogathatja megannyi színészlegenda nagyon is ismerős hangja: számunkra ezek a jól kitalált rajzfilmfigurák véglegesen összekapcsolódtak Kállay Ferenc, Sztankay István, Haumann Péter vagy Halász Judit hangjával. 

Iratkozzon fel a Narancs hírlevelére, és nyerjen páros jegyet Az idő urai vetítésére! A játék részleteit a január 28-i hírlevelünkben küldjük.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.