Az idő urai visszatérnek - megint a mozik műsorán a nyolcvanas évek kultikus rajzfilmje

Mikrofilm

A film számunkra eminens módon fontos, hiszen a Pannónia Filmstúdió aranykorában készült és nekik is köszönhető, hogy a mű kreatív-vizuális szempontból is maradandónak bizonyult.

Idén tavasszal lesz 43 éve, hogy bemutatták a francia mozik, és a következő évben (1983 szeptemberében) már a magyar filmforgalmazásba is bekerült, sőt, azzal egyidőben már a magyar állami televízióban is levetítették: Az idő urai generációk számára vált meghatározó, kultikus rajzfilmélménnyé.

Az „egész estés” (na jó: 79 perces) animációs kalandfilm (eredeti címén Les Maîtres du Temps)  Stefan Wul L’Orphelin de Perdide (A Perdide bolygó árvája) című, 2019 óta immár magyarul is olvasható regénye alapján készült. Ráadásul gyümölcsöző francia-magyar koprodukcióban, amely ez esetben annyit jelet, hogy a kreatív magyar rajzfilmes szakemberek keze alól került ki a film rajzolt világa és figurái. René Laloux rendező ez alkalommal Moebius (Jean Giraud), a jeles képregényrajzoló fantáziájára hagyatkozott, de az ő storyboardja, s az általa teremtett karakterek nyomán a Pannónia Filmstúdióban rajzolták meg az egész filmet, aminek finom, „kézműves” stílusa manapság, a számítógépes animációk korában igazi csemegének hat. És hogy mennyire jól vagy éppen rosszul öregedett Az idő urai, azt most mindenki maga el is döntheti, hiszen teljes körűen felújított 4K verzióban látható a magyar mozikban.

 
Forrás: Budapest Film
 

Annyi biztos, hogy aki sok év után nézi újra a filmet, annak alighanem sok minden meglepő lesz. A látvány valószínűleg most is lenyűgözi a nézőket, miközben némely vizuális megoldások talán kicsit kezdetlegesnek hatnak. Ilyenkor nem árt emlékeztetni arra, az egykori francia kritika főleg azt rótta a rajzolók szemére, hogy nem tudták életszerűvé varázsolni a Moebius által megteremtett figurák mimikáját – ugyanakkor a francia filmkészítők maguk is önkritikusan úgy nyilatkoztak, hogy akkoriban még nem készültek fel erre a nagy munkára.

Ugyanakkor elsőre talán furcsának hathat, de később határozottan magával ragad a film lassú sodrása, megfontolt, néha kissé pszichedelikus, hömpölygő ritmusa. A sztori első pillantásra nem üt el a korszak sci-fijeinek szokásos forgatókönyvétől – még az is lehet, hogy bizonyos fordulatok visszaköszönnek (igen, még a Csillagok háborúja-sagából is), de sokkal több rejlik benne, mint első blikkre tűnik.

 
Forrás: Budapest Film
 

A történet szerint egy idegen bolygón rekedt, apját vesztett kisfiúért indulnak űrhajukon nagyjából kalandorszerű főhőseink, s miközben egyre mélyebbre hatolnak az űr sötétjébe, különleges helyzetekbe bonyolódnak, amiket nyugodtan hívhatunk próbatételeknek. A két különböző szálon futó történet a fináléban, a maga idejében meghökkentőnek számító csavart követően jut el a végkifejlethez. Annyit azért megjegyeznénk, hogy ez a megoldás felvet némely, a fizikai paradoxonokkal összefüggő kérdéseket, de ez ebben az esetben inkább felerősíti az alkotás sajátos, a realitásra fittyet hányó varázsát.

Az idő urai mindenekelőtt szürreális vízió, amiben számos izgalmas, ha úgy tetszik filozófiai és morális problémát is elrejtettek az alkotók. A néző szembesülhet az idő problémáival, de leginkább azzal, hogyan befolyásolható a jövő azzal, amit a jelenben teszünk (és amit a film egy sajátos csavarral rögvest meg is mutat nekünk). Az már csak apró adalék, hogy léha, lelkiismeretlen, néha gonosz karakter is megnemesülhet és képes lehet az önfeláldozásra.

 
Forrás: Budapest Film
 

Az viszont cseppet sem változott, hogy fiatal és nagyobbacska nézők egyaránt megnézhetik: a képi világ számos eleme időtálló, a morális dilemmák és paradoxonok, de a sztori fordulatai sem értelmezhetetlenek egy kiskamasz számára, ahogy a felnőttek is okulhatnak belőle. Az idő urai kétségtelen kultstátusza azt is jelenti, hogy megannyi későbbi, jórészt sci-fi alkotást (és nem csak rajzfilmeket) bevallva és bevallatlanul is inspirálhatott. A film számunkra eminens módon fontos, hiszen a Pannónia Filmstúdió aranykorában készült és nekik is köszönhető, hogy a mű kreatív-vizuális szempontból is maradandónak bizonyult, sőt, egyedi, részletekben gazdag stílusa máig jól felismerhető. A magyar nézőnek pedig a fülét is simogathatja megannyi színészlegenda nagyon is ismerős hangja: számunkra ezek a jól kitalált rajzfilmfigurák véglegesen összekapcsolódtak Kállay Ferenc, Sztankay István, Haumann Péter vagy Halász Judit hangjával. 

Iratkozzon fel a Narancs hírlevelére, és nyerjen páros jegyet Az idő urai vetítésére! A játék részleteit a január 28-i hírlevelünkben küldjük.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.