A Los Angelesben tomboló tűzvészek miatt néhány nap késéssel, magyar idő szerint csütörtök délután hirdették ki a 97. Oscar-díjátadó jelöltjeit. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a legtöbb érintett már számíthatott a nominációra, hiszen túl vagyunk a Brit Filmakadémia, a Színészek, Írók, Rendezők és Producerek Céhének jelölthirdetésén is – ezek tagjai pedig nagy számban jelen vannak az Oscart odaítélő Akadémia szavazói között is. De szintén megvolt már a Golden Globe, és tudjuk azt is, a kritikusokat tömörítő Critics Choice Awards kiket jelölt, csak hogy néhány hagyományos Oscar-előrejelzőt említsünk. De persze így is voltak nyitott kérdések a színészkategóriákban, vagy épp abban, ki tud az utolsó helyeken beslisszanni a 10 Legjobb film jelöltjei közé.
A már említett előrejelzők jól mutatták, mely filmek az igazián nyerők idén. A francia Emilia Pérez – egy musical, amely egy drogkartell vezetőjéről szól, aki nemátalakító műtét segítségével szeretne visszavonulni – 13 jelöléssel vezeti a listát, ott van minden fontos kategóriában, köztük a Legjobb filmek, rendezők, női fő- és mellékszereplők és az adaptált forgatókönyvek között is. Jacques Audiard mozija ezzel rekordot is döntött, hiszen idegennyelvű film soha ennyi jelölést nem szerzett – az Emilia Pérez három nominációval szárnyalta túl az eddig csúcstartó Romát és Tigris és sárkányt. Mióta 2009-ben tízfősre bővítették a a Legjobb filmek listáját, hat alkalommal győzött olyan film, amely a jelölések tekintetében vezetett, legutóbb épp tavaly az Oppenheimer, így statisztikailag az Emilia Péreznek is jó esélye lehet nyerni.
Az Emilia Pérezt követi a nominációk számában a fiktív magyar építészről szóló, nagyrészt Magyarországon forgatott három és félórás eposz, A brutalista (kritikánk róla itt olvasható) 10 jelöléssel – köztük a vágók között a magyar Jancsó Dáviddal, Jancsó Miklós fiával. Szintén 10 jelölést kapott a Wicked (kritikánk itt) című Broadway-adaptáció, míg Edward Bergeg Konklávé (kritikánk itt) című pápaválasztós thrillerének és a Sehol se otthon című Bob Dylanről szóló életrajzi filmnek 8-8 jelölés jutott. Főleg utóbbi számít nagy meglepetésnek, hiszen James Mangold filmjét előzetesen főleg csak a főszereplő Timothée Chalamet alakítása miatt várták a mezőnybe, de végül sokkal erősebbnek bizonyult: befért a Legjobb filmek és a Legjobb rendezések közé is.
A Legjobb filmek tízes mezőnyébe mindezeken kívül befért a Cannes-ban Arany Pálmával jutalmazott modern Csipkerózsika-mese, az Anora (kritikánk itt) is, mely a díjra is jó eséllyel pályázik. Szintén ott van A szer (kritikánk itt) című brutális testhorror, melynek kisebb meglepetésre sikerült áttörnie a horrorfilmes plafont: ebben az évszázadban ugyanis ezen a filmen kívül mindössze két horror kapott jelölést a Legjobb filmek között (Fekete hattyú, Tűnj el!), de egyik sem olyan sokkoló, mint az öregedő filmsztárt bemutató alkotás.
Bejutott a tízes mezőnybe a Dűne: Második rész (kritikánk itt) is, melynek az első film sikere után nem kellene meglepőnek lennie, ám a folytatás a korai mozibemutató miatt a díjszezon végére úgy tűnt, elvesztette a lendületét – végül be is kellett érnie 5 Oscar-jelöléssel, amely egyel kevesebb, mint ahány díjat az első rész hazavitt. A tízes lista két, ennél is nagyobb meglepetést tartogatott: bejutott a Nickel Boys című könyvadaptáció, mellyel az Akadémia ugyanúgy bánt, mint a 2022-es A nők beszélnekkel, azaz a főkategória mellett csak a forgatókönyvéért jelölték; az egész jelöltlista legváratlanabb húzása pedig az, hogy a brazil Én még itt vagyok is ott van a legjobbak között. Walter Salles mozija egy anya drámáján keresztül mutatja be a brazil katonai diktatúra kegyetlenségét – a szakértők szerint a film elsősorban annak köszönheti felfutását, hogy főszereplője, Fernanda Torres pár napja alakításáért hazavihette a Golden Globe-ot.
A meglepetések mellett persze nagy hiányzók is akadnak: 3 jelölése ellenére lemaradt a főkategóriáról a valódi börtönben, valódi rabokkal forgatott Sing Sing, ahogy a 2 egyéb jelölést gyűjtő Rokonszenvedés is. Luca Guadagninótól a szexelő tenisztrióról szóló Challengerst nem csak mi tartottuk a tavalyi év egyik legjobb filmjének (kritikánk itt) – ennek ellenére egyetlen Oscar-jelölést sem kapott.
A férfi főszereplők között a verseny alighanem Adrien Brody (A brutalista) és Timothée Chalamet (Sehol se otthon) között dől majd el. Előbbi 2003-ban, 29 évesen A zongoristáért egyszer már hazavihette a díjat, ezzel azóta is a kategória legfiatalabb győztesének számít. Utóbbi pedig James Dean óta a legfiatalabb kétszeres Oscar-jelölt, mert bár csak most 29 éves, előzőleg a Szólíts a nevedenért jelölték. Szintén beleszólhat még a versenybe Ralph Fiennes (Konklávé), valamint befért a jelöltek közé Colman Domingo is (Sing Sing), aki az elmúlt évek egyik legnagyobb felfedezettje, tavaly is jelölték a Rustinért. A kategória legnagyobb meglepetése Sebastian Stan, akit inkább A Different Man című filmjéért vártak ide, de végül Donald Trump-alakításáért jelölték a The Apprentice – A Trump-sztori című filmben. Minden bizonnyal Daniel Craiget szorította ki a listáról, aki joggal reménykedett jelölésért a Queerért.
Kevés színészi kategóriára mondhatjuk, hogy már a jelöltkihirdetés előtt eldőlt a verseny – de a férfi mellékszereplőké ilyen. Kieran Culkin (Rokonszenvedés) gyakorlatilag mindent besöpört a díjszezonban, nem nagyon létezik olyan forgatókönyv, amely szerint az Oscart nem ő vinné haza. Egyik fő kihívója Guy Pearce lehet A brutalistából; vagy épp Yura Borisov az Anorából. Szintén ott van a listán a háromszoros Oscar-jelölt Edward Norton (Sehol se otthon), valamint a kategória meglepetése, Jeremy Strong (The Apprentice – A Trump-sztori), aki első ízben szerzett nominációt. A fő kimaradók között említhetjük a már kétszeres győztes Denzel Washingtont (Gladiátor 2), valamint Clarence Maclint, aki fegyveres rablásért ült börtönben, ott vett részt egy színházi rehabilitációs programban – és most gyakorlatilag önmagát alakította a Sing Singben.
A női főszereplő kategória jelen állás szerint kétesélyes. Egyrészt ott van az a Demi Moore, akit Andy Vajna annak idején még popcornszínésznőnek nevezett, 62 éves korában azonban megkapta első jelölését A szer című horrorért. Másrészt a 25 éves Mikey Madison, akinek filmográfiája mindössze 15 produkciót számlál, de az Anorában mindenkit lenyűgözött jólelkű sztriptíztáncosként. Nem szabad leírnunk azonban Fernanda Torrest sem (Én még itt vagyok), aki hazavihette a Golden Globe-ot is, filmje sokkolóan jó szereplése pedig intő jel lehet. Karla Sofía Gascón (Emilia Pérez) történelmet írt, hiszen ő az első nyíltan transz színész, akit Oscarra jelöltek. Szintén ott van a jelöltek között Cynthia Erivo (Wicked), aki Viola Davis után mindössze a második fekete színésznő, aki kétszeres Oscar-jelöltnek mondhatja magát – legutóbb a 2019-es Harrietért nominálták. Kevesen gondolták volna pár éve, hogy Pamela Andersont és az Oscart egy mondatban emlegetjük majd, ám most ez a helyzet: a The Last Showgirl című filmben nyújtott alakításáért a Színészek Céhe és a Golden Globe is jelölte, így joggal reménykedett abban, hogy az Oscarra is bejut, ám végül lemaradt. Ugyanígy járt Angelina Jolie is, aki a Maria Callasról szóló Maria kedvéért még operaéneklést is tanult, vagy Nicole Kidman (Jókislány) és Marianne Jean-Baptiste (Hard Truths), ám egyikük sem jutott be a végső jelöltek közé.
A női mellékszereplő kategória hihetetlenül kiszámíthatatlan, sokat elmond róla, hogy előzetesen talán csak két jelöltet lehetet biztosra mondani – ők azok, akik a legnagyobb eséllyel pályáznak a győzelemre. Az egyik Ariana Grande (Wicked), a másik pedig Zoe Saldana (Emilia Pérez). Hozzájuk csatlakozott Isabella Rossellini (Konklávé), akinek hosszú pályafutása és egy sor ikonikus szerepe ellenére ez az első jelölése (édesanyja, Ingrid Bergmant hétszer jelölték és háromszor nyerte el a díjat, édesapja, Roberto Rossellini szintén Oscar-jelölt volt 1950-ben a Paisá forgatókönyvéért). Ugyancsak első Oscar-jelölését szerezte Monica Barbaro (Sehol se otthon), míg Felicity Jonest (A brutalista) A mindenség elmélete után már másodjára jelölték. Lemaradt azonban Jamie Lee Curtis (The Last Showgirl) és Selena Gomez (Emilia Pérez) is.
A rendezők között ahogy az várható volt, ott van a két fő esélyes, Brady Corbet (A brutalista), valamint Sean Baker (Anora), illetve a legtöbb jelölést szerző Emilia Pérez rendezője, Jacques Audiard is. Rajtuk kívül a nagyon hasító Bob Dylan-filmért felelős James Mangold (Sehol se otthon) is befért, valamint egyetlen nőként Coralie Fargeat (A szer) is jelölést kapott. Az Akadémia történetében ő a kilencedik nő, akit jelöltek erre a díjra (igaz, Jane Campiont korábban kétszer is).
Ráadásul az 1997-es, a Titanic tarolását hozó díjátadó óta ez az első alkalom, hogy a kategória összes tagja először kapott jelölést – míg a színészkategóriák 20 jelöltje között szintén meglepően sokan, 13-an számítanak elsőbálozónak. Nagy hiányzók persze a rendezők között is akadnak: ide várták azt a Payal Kapadiát (Minden, ami fénynek tűnik), akinek filmjét India az esélyek ellenére nem jelölte a külföldi filmek közé; de a Dűne folytatásáért már nem kapott jelölést Denis Villeneuve sem, akinek kihagyása úgy felbőszítette a filmben szereplő Josh Brolint, hogy mérgében kijelentette, inkább felhagy a színészettel is. Szintén kimaradt Edward Berger, amely akár a Konklávé Legjobb film-esélyein is sokat ronthat.
Az eredeti forgatókönyvek között ott van a Legjobb filmeknél is versengő Anora, A brutalista és A szer is – jelen állás szerint ezek közül az elsőnek áll a zászló. Mindenkit meglephet azonban a szintén jelölt Rokonszenvedés, melynek író-rendezőjét, Jesse Eisenberget inkább színészként ismerjük (színészként a Social Network – A közösségi hálóért jelölték anno Oscarra). Bejutott a jelöltek közé az a Szeptember 5. is, melyet sokáig a főkategóriába is vártak, ám végül be kell érnie ezzel az egy nominációval.
Az adaptált forgatókönyvek közé négy Legjobb film-jelölt is bejutott: a Konklávé, a Sehol se otthon, az Emilia Pérez és a Nickel Boys – ezek közül bármelyik nyerhet, de az oddsok jelenleg a pápaválasztós thrillernek kedveznek. Az ötödik jelölt a Sing Sing című börtöndráma.
A legjobb dokumentumfilmek közé befért egy japán metoo-film (Black Box Diaries), a palesztin-izraeli konfliktust bemutató No Other Land, egy érzékeny ukrán dokumentumfilm a hátországban maradókról (Porcelain War), a kanadai őslakosokkal szembeni kegyetlenkedést tematizáló Sugarcane: Az eltemetett igazság, valamint a jazz és a puccsok kapcsolatát boncolgató Háttérzene államcsínyhez – utóbbit még a BIDF-en is el lehet csípni.
Az animációs filmek kategóriája régóta nem volt ennyire izgalmas, kiélezett és színvonalas. Ott van A vad robot, mely jelen állás szerint a fő esélyes; az Áradás, mely egy kevés pénzből készült remek litván mozi egy macskáról, aki a posztapokaliptikus világban igyekszik boldogulni; minden idők legnagyobb bevételű animációs mozija, az Agymanók 2 (kritikánk itt); a 20 év után visszatérő ikonikus gyurmapáros a Wallace és Gromit: A szárnyas bosszújában; valamint egy ugyancsak gyurmával készült megrázó mozi, az Egy csiga emlékiratai (kritikánk itt). Nem fért be azonban a bájos Csirkét Lindának!, ahogy a legújabb Transformers vagy Vaiana sem.
A külföldi filmek között meglepő lenne, ha nem a rekordjelöléssel bíró francia Emilia Pérez győzne – ha így történik, akkor Franciaország az 1993-as Indokína után tudna ismét Oscar nyerni. Legnagyobb kihívója a már emlegetett brazil Én még itt vagyok, mely szintén ott van a főkategóriában is. Bejutott az animációs filmeknél is érdekelt litván Áradás, a német A szent füge magja, valamint a dán Lány a tűvel. Kimaradt azonban az ír rapperekről szóló Kneecap, ahogy a szenegáli Dahomey is, mely meglepetésre a dokumentumfilmek közé sem fért be.
Muszáj beszélnünk a Legjobb vágás kategóriáról is, hiszen annak magyar jelöltje is akad Jancsó Dávid (A brutalista) személyében. Jancsó egy interjúban nemrég bevallotta, hogy a munka során Mesterséges Intelligenciát is felhasználtak ahhoz, hogy javítsanak a színészek magyar akcentusán, mindez pedig nagy felháborodást keltett. Kérdés, mennyiben befolyásolja ez Jancsónak, esetleg magának a filmnek az esélyeit. Az előrejelzésekkel foglalkozó GoldDerby szakportál A brutalistát jelenleg második helyre hozza a Konklávé mögött, míg a The Hollywood Reporter – talán épp a botrány miatt – az utolsó helyen jegyzi. Náluk az Anora a fő esélyes a kategóriában, de ott van a jelöltek között az Emilia Pérez és a Wicked is.
A stúdiók versenyét ezúttal a Netflix nyerte, amely 16 jelölést gyűjtött be – ezek nagy részéért az Emilia Pérez volt felelős. Őt követi az A24 14 jelöléssel, köszönhetően A brutalista jó szereplésének és a Sing Singnek. A Wicked mögött álló Universalnak 13, míg a Konklávét és a Nosferatut kihozó Focus Feature-nek 12 jelölés jutott. Olyan patinás stúdióknak mint a Warner Bros., be kellett érnie 5, míg a Paramountnak 3 nominációval.
A 2025. évi Oscar-díjakat magyar idő szerint március 3-án hajnalban adják át. A teljes lista a jelöltekről itt érhető el!
