Ha a karantén és a Zoom-uralta világ önmagában nem lenne elég borzalmas
host1-videoSixteenByNineJumbo1600_top_story_lead.jpg
Host

Ha a karantén és a Zoom-uralta világ önmagában nem lenne elég borzalmas

Mikrofilm

A Host nemcsak az egyik első karantén-horror, de az év egyik legkreatívabb filmje is.

A koronavírus-járvány egyik hozadéka, hogy az életünk jelentős része az online platformokra került át: a munka, az iskola, sokaknál pedig a baráti és szabadidős összejövetelek is az internetre költöztek. Bár az elején több szoftver is harcba szállt, a pandémia egyértelmű nyertese a Zoom lett. Az elmúlt hónapokban épp elég bizarr (szexen kapott Fülöp-szigeteki önkormányzati képviselő; maszturbálás miatt kirúgott szakértő), vicces (zuhanyból kilépő anyuka), vagy kevésbé szórakoztató (online óra közben betörő bűnözők), a programhoz köthető incidens történt. A Host című film ebben a Zoom-uralta világban játszódik, remekül keverve a talált szalagos filmek hagyományait a platform jellemzőivel.

A történet szerint hat barát a karantén ideje alatt Zoom-ös összejövetelt szervez, amit azzal tesznek izgalmassá, hogy egy médiumot is meghívnak rá - az eseményeket mi is a szoftver képernyőjét bámulva követhetjük. A szereplők tipikus milleniál-generációs fiatalok, akikről pont annyi életszagú apróság derül ki, hogy megkülönböztessük őket, és az apró, osztott képernyő ellenére is karaktert kapjanak. Egyikük az izoláció miatt kényszerült egy lakásba barátjával, ám a helyzet rádöbbentette őket, hogy kicsit elhamarkodták az összeköltözést; más az apjával osztozik a házon és olyan is akad, aki gazdag barátnője medencés házában kénytelen átvészelni a vírust. A felvezető annyira remek, hogy egy ponton olyan érzése van az embernek, mint aki véletlenül keveredett bele egy baráti társaság összejövetelébe: cukkolások, inside joke-ok, a késők kibeszélése. Pont, mint a való életben.

Aztán megérkezik egy médium, akinek segítségével igyekeznek kapcsolatot teremteni a túlvilággal.

Van, aki hisz a dologban, mások azzal viccelik el a helyzetet, hogy az asztrális szó minden kiejtésekor lehajtanak egy felest. Az ártatlan hecc egy pontján azonban egyre furcsább dolgok kezdenek történni.

A talált szalagos filmeknek jellemzően a formátumból adódik erősségük mellett legfőbb gyengeségük is: a jó ötlet ugyanis csak egy bizonyos pontig szolgál hajtóerőként; a legtöbb mozi pedig ilyen-olyan módon kénytelen megküzdeni azzal, hogy a dramaturgiát ezek a "véletlenül felvett" képek nem tudják végig lekövetni. Ahogy azonban az elmúlt években életünk egyre nagyobb szelete vándorolt az online térre, megjelent a hasonszőrű filmek egy új változata: azok a mozik, melyek részben vagy teljes egészében a számítógép vagy telefon képernyőjén peregnek. Ilyen a 2014-es Ismerős törlése; a talán legtöbbet méltatott két évvel ezelőtti Keresés; vagy a 2018-ban készült de a tengerentúlon idén bemutatott Followed. A Host talán Aneesh Chaganty Kereséséhez hasonlít leginkább - ahhoz hasonlóan limitációiból képes ugyanis előnyt kovácsolni.

A filmben ugyanis megjelenik szinte minden, amiért utáljuk, vagy épp szeretjük a Zoomot: a jófejeskedésből machinált háttér; a szaggatás, szétkapcsolás és újrakapcsolódás; az arc digitális, vicceskedő maszkolása, vagy épp az 50 perces limit utáni megszakítás. Mindezeket ráadásul sikerült hátborzongató, a horrorhatást fokozó elemekké varázsolni. Persze alapvetően a mozi nem váltja meg a világot, ugyanazokkal a szellem-filmekből ismert klisékből építkezik, amelyeket mindannyian betéve tudunk: mozgó tárgyak, hirtelen hanghatások vagy épp a semmiből feltűnő démoni jelek, amelyeknek egy szempillantással később nyomuk sincs. Mindezeket azonban sikerült kreatív módon úgy használni, hogy hiába tudjuk, mi következik a következő pillanatban, a hatás nem, vagy alig csorbul. Ez pedig elsősorban a hangulatteremtésnek köszönhető: a Host nézése közben nem lehet eltekinteni magától attól a helyzettől, amelyben hónapokig voltunk kénytelenek élni.

A film író-rendezője, Rob Savage az ötletet saját Zoomon elkövetett viccéből merítette: egy közös beszélgetés során eljátszotta, hogy fura hangokat hall a padlásról, ezzel pedig a frászt hozta barátaira.

 

A videó hamar virálissá vált az interneten, Savage pedig szintén filmes ismerőseivel a karantén kellős közepén elkezdtek azon gondolkodni, hogy lehetne mindebből egy játékfilmet készíteni. A teljes mozi végül 12 hét alatt készült el, amiből két hét volt a forgatókönyv megírása, két hét a forgatás, a többi pedig az utómunka. A filmben Savage barátai játszanak, akik saját nevükön szerepelnek; külön felkészítést tartott számukra, hogyan valósíthatják meg ők maguk a filmben látott trükköket. A Host végül az amerikai, horrorokra spacializálódott Shudder nevű oldalon debütált.

Magyar felirat: hostfelirat (opensubtitles.org)

Figyelmébe ajánljuk