Ha a karantén és a Zoom-uralta világ önmagában nem lenne elég borzalmas
host1-videoSixteenByNineJumbo1600_top_story_lead.jpg
Host

Ha a karantén és a Zoom-uralta világ önmagában nem lenne elég borzalmas

Mikrofilm

A Host nemcsak az egyik első karantén-horror, de az év egyik legkreatívabb filmje is.

A koronavírus-járvány egyik hozadéka, hogy az életünk jelentős része az online platformokra került át: a munka, az iskola, sokaknál pedig a baráti és szabadidős összejövetelek is az internetre költöztek. Bár az elején több szoftver is harcba szállt, a pandémia egyértelmű nyertese a Zoom lett. Az elmúlt hónapokban épp elég bizarr (szexen kapott Fülöp-szigeteki önkormányzati képviselő; maszturbálás miatt kirúgott szakértő), vicces (zuhanyból kilépő anyuka), vagy kevésbé szórakoztató (online óra közben betörő bűnözők), a programhoz köthető incidens történt. A Host című film ebben a Zoom-uralta világban játszódik, remekül keverve a talált szalagos filmek hagyományait a platform jellemzőivel.

A történet szerint hat barát a karantén ideje alatt Zoom-ös összejövetelt szervez, amit azzal tesznek izgalmassá, hogy egy médiumot is meghívnak rá - az eseményeket mi is a szoftver képernyőjét bámulva követhetjük. A szereplők tipikus milleniál-generációs fiatalok, akikről pont annyi életszagú apróság derül ki, hogy megkülönböztessük őket, és az apró, osztott képernyő ellenére is karaktert kapjanak. Egyikük az izoláció miatt kényszerült egy lakásba barátjával, ám a helyzet rádöbbentette őket, hogy kicsit elhamarkodták az összeköltözést; más az apjával osztozik a házon és olyan is akad, aki gazdag barátnője medencés házában kénytelen átvészelni a vírust. A felvezető annyira remek, hogy egy ponton olyan érzése van az embernek, mint aki véletlenül keveredett bele egy baráti társaság összejövetelébe: cukkolások, inside joke-ok, a késők kibeszélése. Pont, mint a való életben.

Aztán megérkezik egy médium, akinek segítségével igyekeznek kapcsolatot teremteni a túlvilággal.

Van, aki hisz a dologban, mások azzal viccelik el a helyzetet, hogy az asztrális szó minden kiejtésekor lehajtanak egy felest. Az ártatlan hecc egy pontján azonban egyre furcsább dolgok kezdenek történni.

A talált szalagos filmeknek jellemzően a formátumból adódik erősségük mellett legfőbb gyengeségük is: a jó ötlet ugyanis csak egy bizonyos pontig szolgál hajtóerőként; a legtöbb mozi pedig ilyen-olyan módon kénytelen megküzdeni azzal, hogy a dramaturgiát ezek a "véletlenül felvett" képek nem tudják végig lekövetni. Ahogy azonban az elmúlt években életünk egyre nagyobb szelete vándorolt az online térre, megjelent a hasonszőrű filmek egy új változata: azok a mozik, melyek részben vagy teljes egészében a számítógép vagy telefon képernyőjén peregnek. Ilyen a 2014-es Ismerős törlése; a talán legtöbbet méltatott két évvel ezelőtti Keresés; vagy a 2018-ban készült de a tengerentúlon idén bemutatott Followed. A Host talán Aneesh Chaganty Kereséséhez hasonlít leginkább - ahhoz hasonlóan limitációiból képes ugyanis előnyt kovácsolni.

A filmben ugyanis megjelenik szinte minden, amiért utáljuk, vagy épp szeretjük a Zoomot: a jófejeskedésből machinált háttér; a szaggatás, szétkapcsolás és újrakapcsolódás; az arc digitális, vicceskedő maszkolása, vagy épp az 50 perces limit utáni megszakítás. Mindezeket ráadásul sikerült hátborzongató, a horrorhatást fokozó elemekké varázsolni. Persze alapvetően a mozi nem váltja meg a világot, ugyanazokkal a szellem-filmekből ismert klisékből építkezik, amelyeket mindannyian betéve tudunk: mozgó tárgyak, hirtelen hanghatások vagy épp a semmiből feltűnő démoni jelek, amelyeknek egy szempillantással később nyomuk sincs. Mindezeket azonban sikerült kreatív módon úgy használni, hogy hiába tudjuk, mi következik a következő pillanatban, a hatás nem, vagy alig csorbul. Ez pedig elsősorban a hangulatteremtésnek köszönhető: a Host nézése közben nem lehet eltekinteni magától attól a helyzettől, amelyben hónapokig voltunk kénytelenek élni.

A film író-rendezője, Rob Savage az ötletet saját Zoomon elkövetett viccéből merítette: egy közös beszélgetés során eljátszotta, hogy fura hangokat hall a padlásról, ezzel pedig a frászt hozta barátaira.

 

A videó hamar virálissá vált az interneten, Savage pedig szintén filmes ismerőseivel a karantén kellős közepén elkezdtek azon gondolkodni, hogy lehetne mindebből egy játékfilmet készíteni. A teljes mozi végül 12 hét alatt készült el, amiből két hét volt a forgatókönyv megírása, két hét a forgatás, a többi pedig az utómunka. A filmben Savage barátai játszanak, akik saját nevükön szerepelnek; külön felkészítést tartott számukra, hogyan valósíthatják meg ők maguk a filmben látott trükköket. A Host végül az amerikai, horrorokra spacializálódott Shudder nevű oldalon debütált.

Magyar felirat: hostfelirat (opensubtitles.org)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.