Horvát Lili filmje lesz a magyar Oscar-jelölt

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. november 23.

Mikrofilm

Egyhangú döntés született.

Horvát Lili Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmje képviseli Magyarországot jövőre a legjobb nemzetközi filmnek járó Oscar-díjért folyó versenyben - közölte a Nemzeti Filmintézet (NFI) hétfőn az MTI-vel.

A magyar mozifilm a nagy presztízsű velencei fesztiválon debütált nyár végén, világszerte lelkes kritikák fogadták, rangos seregszemléken díjazták Varsótól Chicagóig, és a magyarországi mozikban csaknem 20 ezren látták néhány hét alatt - emlékeztetnek a közleményben.

Az Amerikai Filmakadémia szabályzata szerint a jövőre 93. alkalommal átadandó Oscar-díjakra a nemzetközi film kategóriában minden ország egy alkotást nevezhet azok közül, amelyeket 2019. október 1. és 2020. december 31. között mutattak be az adott országban.

Az országok hivatalos Oscar-nevezései közül az Amerikai Filmakadémia képviselői választják ki majd az öt jelölt játékfilmet. A jelöltek listáját 2021. március 15-én hozzák nyilvánosságra, az Oscar-díjak ünnepélyes átadására április 25-én kerül majd sor Los Angelesben.

„Hogyan néz bele egy tükörbe"

Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című második nagyjátékfilmjét a velencei és a torontói filmfesztivál programjába is beválogatták. Szerelem és képzelet erejéről, döntési helyzetekről, színészválasztásról és persze az SZFE ügyéről is beszélgettünk. „ Magyar Narancs: A Szerdai gyerek után a második nagyjátékfilmed is egy női fókuszú film.

Mint az NFI közölte, a hivatalos magyar Oscar-nevezésről döntő testületben a Nemzeti Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottságának tagjai közül Fonyódi Tibor, Káel Csaba, Kálmán András és Pesti Ákos, valamint Bereczki Csaba, az NFI nemzetközi jogértékesítési és képviseleti igazgatója és Novák Emil operatőr vett részt idén. A hattagú bizottság egyhangúlag döntött a magyar Oscar-nevezésről.

A Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmben Márta, a negyvenéves idegsebész szerelmes lesz. Fényes amerikai karrierjét hátrahagyva visszatér Budapestre, hogy új életet kezdjen a férfival, ám hiába vár a Szabadság-híd pesti hídfőjénél: a férfi nem jelenik meg a randevún. Márta kétségbeesetten a keresésére indul, de amikor rátalál, élete szerelme azt állítja: sohasem látta őt azelőtt.

A film főszereplői Stork Natasa és Bodó Viktor; további fontos szerepekben Vilmányi Benett, Nagy Zsolt és Lukáts Andor is feltűnik. A romantikus dráma Csernátony Dóra, Miskolczi Péter és Horvát Lili produkciójában, a Poste Restante gyártásában készült, a Nemzeti Filmintézet támogatásával. A film operatőre Maly Róbert volt.

Horvát Lili filmje nagy sikerrel mutatkozott be nyár végén a velencei, majd a torontói fesztiválokon. Antalyában Stork Natasa elnyerte a legjobb színésznő díját, Varsóban a magyar filmet a kritikusok nemzetközi szövetsége zsűrije FIPRESCI-díjjal tüntette ki. Arany Hugó fődíjat nyert az Egyesült Államok legnagyobb múltú fesztiválján Chicagóban, és a fődíjjal együtt három trófeával tért haza a spanyolországi Valladolid nagy presztízsű filmfesztiváljáról. A valóság és képzelet határán játszódó szerelmesfilm a philadelphiai filmfesztiválon megkapta a legjobb játékfilm díját.

A Mozinet által forgalmazott filmre már csaknem 20 ezren váltottak jegyet a magyar mozikban, december 1-jétől pedig a Cinego weboldalon is elérhető.

Horvát Lili filmje jövőre számos országban a fesztiválokon kívül is látható lesz. A Nemzeti Filmintézet az alkotás forgalmazási jogait Ausztráliára, Új-Zélandra, Spanyolországra, Andorrára, Svájcra és Romániára már értékesítette, és sok más országban is nagy az érdeklődés a helyi filmforgalmazók részéről - áll az NFI közleményében.

Stork Natasa: Pofátlan érzés, hogy egyik pillanatban „hazudsz", a másikban igazat mondasz

"És a végtermék igazabb a valóságnál." Zsótér Sándorral közös előadásáról, színházi és filmes szerepeiről, na, meg az SZFE ügyéről is beszélgettünk. Most épp Zsótér Sándorral játszik egy kétszemélyes előadásban, amelyben nehéz eldönteni, hol ér véget a valóság, és hol kezdődik a fikció.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.