Így űzik az ördögöt a 21. századi Európában

  • Gera Márton
  • 2018. január 28.

Mikrofilm

Cataldo atyát szeretik az emberek, mert kiüldözi belőlük a Sátánt. Remek olasz dokumentumfilm a láthatáron.

Cataldo atyát szeretik az emberek. Jönnek hozzá idősek, fiatalok, elmondják a panaszukat, majd pár nap múlva már arról számolnak be, hogy sokkal jobban vannak, boldogabbak, nem történnek velük különös dolgok. Néha pontosan úgy fogalmaznak: távozott belőlük a Sátán. Mindezt pedig a jó öreg Cataldo atyának köszönhetik, aki kiűzte a gonoszt. A mindig szép Olaszországban vagyunk, Cataldo atya sem csupán a képzelet szüleménye, hanem az egyik ismert ördögűző pap, akihez még időpontot is nehéz kapni, annyian keresik.

Deliver Us (Liberami): Official UK Trailer – In Select Cinemas 27th October

A hard-hitting documentary filmed in Palermo, Deliver Us follows two Sicilian priests as they perform the ancient rite of exorcism – a practice that is regaining popularity within the Catholic Church worldwide.

Federica Di Giacomo dokumentumfilmje rögtön a témájával sokkol, mert aligha vagyunk tisztában azzal, hogy ördögűzés ma is zajlik a világon. Nem titkos helyeken, okkult társaságok csinálják, hanem maga a katolikus egyház. Egyre több ördögűző papot képeznek, például az Egyesült Államokban megtízszereződött az ilyen eljárások száma, bár az exorcisták arról számolnak be, hogy sajnos kevesen vannak, pedig hivatalosan minden egyházmegyében kellene lennie legalább egy ördögűzőnek, aki eljár, ha valaki úgy érzi, megszállta a Sátán.

Ha valaki arra gondol, hogy az exorcizmus úgy zajlik, mint mondjuk az Az ördögűzőben vagy A rítusban, az persze téved: a Szabadíts meg a gonosztólban nincsenek véres jelenetek, nagy sikolyok és furcsa rángások viszont annál inkább. És vannak családok, magányos emberek, akik valószínűleg depressziósak, esetleg más problémától szenvednek, mégis Cataldo atyához mennek, mivel úgy látják, ő jelenthet megoldást a bajukra. Jönnek például a szülők, akik elmondják, hogy valami gond van a gyerekkel, agresszív otthon és az iskolában is, biztosan megszállta az ördög.

Jelenet a dokumentumfilmből

Jelenet a dokumentumfilmből

 

Di Giacomo azért nagyon ügyes, mert egyetlen percig sem akar ítélkezni. Pedig hát könnyű volna, hisz amit látunk, sokszor tűnik középkorinak, érthetetlennek, netán megmagyarázhatatlannak. A rendező szerencsére nem a könnyebbik utat választja: nem kineveti ezeket az embereket, hanem tényleg kíváncsi arra, miért megy el Cataldo atyához a fiatal lány, miért szomorkodik a kitetovált fiú, hogy csak sokára juthat be az ördögűző paphoz. Egzakt válaszok persze most sincsenek.

A filmet ma, január 28-án vetítik a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!


Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.