Leforgatta új filmjét Nemes Jeles László

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. szeptember 11.

Mikrofilm

Az 1957 tavaszán játszódó Árva című film jövő tavasszal kerül majd a mozikba. 

Befejeződött az Oscar-díjat is nyert Saul fiát és a Napszálltát jegyző Nemes Jeles László legújabb, Árva című filmjének forgatása, az alkotást a rendező családjának története ihlette. Az Árva összesen 53 napig forgott főleg budapesti helyszíneken, illetve Hatvanban – közölte a produkció kommunikációjával megbízott ügynökség szerdán.

Az Árva 1957 tavaszán, Budapesten játszódik. A város és lakói alig tértek magukhoz az 1956-os harcok óta. Andor egy 12 éves kisfiú, akit anyja egyedül nevel. A fiú azzal a reménnyel nőtt fel, hogy a háborúban eltűnt édesapja egyszer majd visszatér. Egy nap megjelenik náluk egy férfi, aki azt állítja, hogy ő Andor apja. A fiú nem hajlandó apjának tekinteni az idegent, a férfi azonban beköltözik hozzájuk és a fiú kénytelen leszámolni az illúzióival. Miközben az anya és fia közötti szakadék egyre mélyül, Andor elhatározza, hogy bármi áron, de megmenti családját a férfitől.

A produkció főszerepére több mint tízezer gyerek meghallgatása után a 12 éves, budapesti Barabás Bojtorjánt választották ki, ő játssza a történet főhősét, Andort, míg Klárát Waskovics Andrea, Berendet Gregory Gadeboist alakítja.

A főszerepet játszó Barabás Bojtorjánról a rendező azt mondta: "Már a meghallgatásokon kiderült, hogy pontosan érti a karaktert, így ösztönösen közelítette meg a feladatokat. A forgatókönyv közös olvasása során minket is meglepett a felkészültsége, érzékenysége. Korát meghazudtolva elemezte a történetet, napokig beszélgettünk róla. Saját gondolatait, érzéseit, tapasztalatait hozzáadva felépített magának egy külön világot, amely abszolút dialógusban volt az én víziómmal. Alkotótársként gondolkodott velem a történeten, a karaktereken, a szereplők viszonyain – s nekem épp ez volt az eredeti célom" – idézi a közlemény.

 
Barabás Bojtorján
Fotó: Pioneer Pictures
 

Az Árva forgatókönyvét Nemes Jeles László rendező és Clara Royer együtt jegyzik. Producerei a Pioneer Pictures részéről Kemény Ildikó és Szále Ferenc, operatőre Erdély Mátyás, látványtervezője Ágh Márton, jelmeztervezője Flesch Andrea, hangmestere Zányi Tamás, vágója Politzer Péter, casting directora Zabezsinszkij Éva.

Az Árva magyar többségi és francia-német-brit koprodukcióban készül, a Nemzeti Filmintézet, az angol BFI, a francia CNC és a német FFA, valamint számos társfinanszírozó támogatásával. A film előreláthatóan 2025-ben kerül a magyar mozikba, a Mozinet forgalmazásában.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.