Drakula újra támad: új életet próbálnak lehelni az erdélyi grófba

  • Szabó Ádám
  • 2020. március 15.

Mikrofilm

Ismét feltámad a félhalott, egyszer már feltámasztott szörny-unvierzum?

A patikamérlegen kimért, bemutatókat tekintve évekre előre lezsírozott hollywoodi stúdiórendszerben ritka az olyan kapkodó fejetlenség, amit az Universal művel a Sötét Univerzum franhchise-ával.

Ez az a sorozat, ami annak idején Classic Monsters címkével, Frankensteinnel, Drakulával, Farkasemberrel és társaival a nagyok közé emelte a stúdiót, aminek neve hosszú évtizedekig összeolvadt a maszkos rémisztgetéssel és olcsó szórakoztatással.

Miután a Marvel képregényfilmjei divatba hozták az univerzum-építést, a Universal ismét megpróbálkozott régi szörnyei leporolásával: a 2014-es Az ismeretlen Drakula még olyan észrevétlenül távozott a mozikból, ahogy érkezett, három évvel később azonban a Tom Cruise nevével fémjelzett A múmia már jóval nagyobbat bukott. A stúdió ennek hatására gyorsan vissza is vett a szörnyes filmterveiből, Javier Bardem Frankenstein-je ment a kukába és Johnny Depp is inkább csak a vásznon kívül igyekezhetett eljátszani a láthatatlan embert.

Idén azonban ismét változás köszöntött be szörny-fronton: a Blumhouse nevű, alacsony költségvetésű horrorokra szakosodott filmgyártó meglepő sikert aratott az Elizabeth Moss főszereplésével készült A láthatatlan emberrel.

Szegény jó H. G. Wells, ha ezt megérhette volna: láthatatlan nők gyűrik össze a gyöngyvásznat

És mindegyiket Erzsikének hívják. H. G. Wells 1897-ben írta meg A láthatatlan ember című tudományos-fantasztikus regényét, mely egy zseniális, ám kegyetlen tudósról, egy bizonyos Griffinről szól, aki képes láthatatlanná változtatni magát. A könyvből 1933-ban készült horrorfilm ma már klasszikusnak számít - ugyanúgy része a Universal stúdió Dark Universe vagy Classic Monsters nevű filmfolyamának, mint Az operaház fantomja, a Drakula, a Frankenstein, A múmia vagy A farkasember.

A mindössze 7 millió dollárba kerülő mozi két hét alatt világszinten máris 100 milliós bevétel felett jár, ráadásul

a kritikusok is agyondicsérték

hangvétele és egyedi megközelítésmódja miatt. A filmet gyártó Blumhouse néhány éve kötött üzletet a Universallal, amelynek értelmében a vállalat mozijaira a stúdió elsőként csaphat le. Ez történt A láthatatlan emberrel - és minden bizonyára ez vár a legújabb Drakula-remake-re is, amelyet a napokban jelentettek be.

A Blumhouse a rendezői teendőket arra a Karyn Kusama-ra bízta, aki legutóbb címéhez méltó neo-noirt rendezett Nicola Kidman-nel (Pusztító) - a felkéréshez viszont sokkal jobb ajánlólevél lehetett 2015-ös alacsony költségvetésű, borzongatóan remek pszichothrillere, A meghívás. A legújabb vérszívó-kaland A láthatatlan emberhez hasonlóan várhatóan nemcsak a napjainkban játszódik, de üzenete is kortárs lesz. A karakter manapság ismét reneszánszát éli, az év elején debütált a Netflix három részes Drakula-minisorozata Claes Bang-gel a főszerepben.

Nem az erdélyi gróf az egyetlen, amely a közeljövőben feltámadhat a sírból. A Fűrész és az Aquaman rendezője, James Wan Frankenstein-szerű, modernnek reklámozott horrorral érkezik; a Koszorúslányokat készítő Paul Feig pedig Dark Army néven készül szörnyfilmmel, amiről egyelőre nem sokat tudni.

Hogy a fejetlenség teljes legyen,

ott van még az Elizabeth Banks főszereplésével készülő A láthatatlan ember (melynek semmi köze az Elizabeth Moss-os filmhez, melyet a Blumhouse készített), valamint a Drakula világában játszódó Renfield (melynek ugyancsak nincs köze a most bejelentett, szintúgy Blumhouse-os Drakulához) melyet a Rocketman-rendező Dexter Fletcher készít - mindkét film a Universal égisze alatt készül.

Mindezek ellenére a stúdió két kézzel tiltakozik a feltételezés ellen, hogy újraélesztenék Sötét Univerzumukat. Állításuk szerint a filmek egymástól teljesen függetlenül készülnek, azok világait nem akarják egymásba erőltetni.

Az ismételt bukástól tartva igyekeznek a költségeket alacsonyan tartani, sztárok helyett pedig arra készülnek, hogy egyediségükkel adják el a filmet a közönségnek. Mindez jól hangzik, a stúdiót ismerve azonban egyetlen gyengébben teljesítő mozi bármikor keresztbe húzhatja az egész szörnyesdit.

(Nyitókép: jelenet a Netflix Drakula című sorozatából, Claes Bang.)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.