Drakula újra támad: új életet próbálnak lehelni az erdélyi grófba

  • Szabó Ádám
  • 2020. március 15.

Mikrofilm

Ismét feltámad a félhalott, egyszer már feltámasztott szörny-unvierzum?

A patikamérlegen kimért, bemutatókat tekintve évekre előre lezsírozott hollywoodi stúdiórendszerben ritka az olyan kapkodó fejetlenség, amit az Universal művel a Sötét Univerzum franhchise-ával.

Ez az a sorozat, ami annak idején Classic Monsters címkével, Frankensteinnel, Drakulával, Farkasemberrel és társaival a nagyok közé emelte a stúdiót, aminek neve hosszú évtizedekig összeolvadt a maszkos rémisztgetéssel és olcsó szórakoztatással.

Miután a Marvel képregényfilmjei divatba hozták az univerzum-építést, a Universal ismét megpróbálkozott régi szörnyei leporolásával: a 2014-es Az ismeretlen Drakula még olyan észrevétlenül távozott a mozikból, ahogy érkezett, három évvel később azonban a Tom Cruise nevével fémjelzett A múmia már jóval nagyobbat bukott. A stúdió ennek hatására gyorsan vissza is vett a szörnyes filmterveiből, Javier Bardem Frankenstein-je ment a kukába és Johnny Depp is inkább csak a vásznon kívül igyekezhetett eljátszani a láthatatlan embert.

Idén azonban ismét változás köszöntött be szörny-fronton: a Blumhouse nevű, alacsony költségvetésű horrorokra szakosodott filmgyártó meglepő sikert aratott az Elizabeth Moss főszereplésével készült A láthatatlan emberrel.

Szegény jó H. G. Wells, ha ezt megérhette volna: láthatatlan nők gyűrik össze a gyöngyvásznat

És mindegyiket Erzsikének hívják. H. G. Wells 1897-ben írta meg A láthatatlan ember című tudományos-fantasztikus regényét, mely egy zseniális, ám kegyetlen tudósról, egy bizonyos Griffinről szól, aki képes láthatatlanná változtatni magát. A könyvből 1933-ban készült horrorfilm ma már klasszikusnak számít - ugyanúgy része a Universal stúdió Dark Universe vagy Classic Monsters nevű filmfolyamának, mint Az operaház fantomja, a Drakula, a Frankenstein, A múmia vagy A farkasember.

A mindössze 7 millió dollárba kerülő mozi két hét alatt világszinten máris 100 milliós bevétel felett jár, ráadásul

a kritikusok is agyondicsérték

hangvétele és egyedi megközelítésmódja miatt. A filmet gyártó Blumhouse néhány éve kötött üzletet a Universallal, amelynek értelmében a vállalat mozijaira a stúdió elsőként csaphat le. Ez történt A láthatatlan emberrel - és minden bizonyára ez vár a legújabb Drakula-remake-re is, amelyet a napokban jelentettek be.

A Blumhouse a rendezői teendőket arra a Karyn Kusama-ra bízta, aki legutóbb címéhez méltó neo-noirt rendezett Nicola Kidman-nel (Pusztító) - a felkéréshez viszont sokkal jobb ajánlólevél lehetett 2015-ös alacsony költségvetésű, borzongatóan remek pszichothrillere, A meghívás. A legújabb vérszívó-kaland A láthatatlan emberhez hasonlóan várhatóan nemcsak a napjainkban játszódik, de üzenete is kortárs lesz. A karakter manapság ismét reneszánszát éli, az év elején debütált a Netflix három részes Drakula-minisorozata Claes Bang-gel a főszerepben.

Nem az erdélyi gróf az egyetlen, amely a közeljövőben feltámadhat a sírból. A Fűrész és az Aquaman rendezője, James Wan Frankenstein-szerű, modernnek reklámozott horrorral érkezik; a Koszorúslányokat készítő Paul Feig pedig Dark Army néven készül szörnyfilmmel, amiről egyelőre nem sokat tudni.

Hogy a fejetlenség teljes legyen,

ott van még az Elizabeth Banks főszereplésével készülő A láthatatlan ember (melynek semmi köze az Elizabeth Moss-os filmhez, melyet a Blumhouse készített), valamint a Drakula világában játszódó Renfield (melynek ugyancsak nincs köze a most bejelentett, szintúgy Blumhouse-os Drakulához) melyet a Rocketman-rendező Dexter Fletcher készít - mindkét film a Universal égisze alatt készül.

Mindezek ellenére a stúdió két kézzel tiltakozik a feltételezés ellen, hogy újraélesztenék Sötét Univerzumukat. Állításuk szerint a filmek egymástól teljesen függetlenül készülnek, azok világait nem akarják egymásba erőltetni.

Az ismételt bukástól tartva igyekeznek a költségeket alacsonyan tartani, sztárok helyett pedig arra készülnek, hogy egyediségükkel adják el a filmet a közönségnek. Mindez jól hangzik, a stúdiót ismerve azonban egyetlen gyengébben teljesítő mozi bármikor keresztbe húzhatja az egész szörnyesdit.

(Nyitókép: jelenet a Netflix Drakula című sorozatából, Claes Bang.)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.