Szegény jó H. G. Wells, ha ezt megérhette volna: láthatatlan nők gyűrik össze a gyöngyvásznat

  • Szabó Ádám
  • 2019. november 30.

Mikrofilm

És mindegyiket Erzsikének hívják.

H. G. Wells 1897-ben írta meg A láthatatlan ember című tudományos-fantasztikus regényét, mely egy zseniális, ám kegyetlen tudósról, egy bizonyos Griffinről szól, aki képes láthatatlanná változtatni magát.

A könyvből 1933-ban készült horrorfilm ma már klasszikusnak számít – ugyanúgy része a Universal stúdió Dark Universe vagy Classic Monsters nevű filmfolyamának, mint Az operaház fantomja, a Drakula, a Frankenstein, A múmia vagy A farkasember.

Ezek a filmek mind egy egységes univerzum részei voltak, és nagyban hozzájárultak a stúdió felemelkedéséhez – és persze ahhoz is, hogy a horrort, a thrillert vagy épp a sci-fit évtizedekig a legalantasabb műfajként, csak egyfajta olcsó szórakoztatásként tartották számon az emberek.

2019-ben ismét az univerzumépítés a divat– a Marvel letarolta vele az egész világot, a DC azonban csúfosan megbukott saját birodalma kiépítésével. Két éve a Universal azért nyúlt vissza egykori klasszikusához, A múmiához (amiből 1999-ben Brandon Fraser főszereplésével már csinált egy remake-et, élt: 3 filmet és egy spin-offot), hogy

felélessze Sötét Univerzumát,

és a Marvelhez hasonlóan saját világot építsen mindenki kedvenc szörnyeiből. A Tom Cruise-zal megspékelt A múmia azonban csúfosan elhasalt a kasszáknál, Amerikában még a gyártási költségeit sem tudta behozni.

Pedig a stúdiónál ekkor már a következő mozikra készültek:

  • Javier Bardem lett volna Frankenstein szörnye az új Frankenstein menyasszonyában,
  • Johnny Depp pedig arra készült, hogy láthatatlan emberré váljon.

A múmia buktája után mindezekből nem lett semmi – most azonban úgy néz ki, az élőhalott Sötét Univerzum ismét feltámadhat: a Hollywood Reporter adott hírt róla, hogy Elizabeth Banks rendezésében és az ő főszereplésével készülhet A láthatatlan nő – vagyis a jelenleg uralkodó trendeknek megfelelően

a férfi professzorból hősnőt kreálnak.

Igen ám, de a történet kicsit bonyolultabb: a Blumhouse ugyanis A szolgálólány meséjéből ismert Elisabeth Moss-szal a főszerepben épp jövőre készül moziba hozni A láthatatlan embert, amelynek már az előzetese is kijött. (A filmet február végén mutatják be Magyarországon.)

Viszont ez A láthatatlan ember nem kapcsolódik majd a Universalnál készülő Banks-fél variánshoz, az ugyanis kizárólag Banks ötletén alapul majd. A közeljövőben tehát két láthatatlan emberről szóló film érkezik majd a mozikba, amelyeknek a hasonló cím, a hasonló nevű főszereplők (Elisabeth, illetve Elizabeth) és a hasonló koncepció mellett elvileg a világon semmi közük nincs egymáshoz.

Azt azonban még mindig nem tudni, a Banks-féle láthatatlan-sztorival mi a terve a Universalnak: különálló filmet terveznek, vagy csak nekifutnak még egyszer az univerzum-építésnek. Az mindenesetre árulkodó, hogy Paul Feig, a Koszorúslányok rendezője Dark Army címmel készít rémfilmet a stúdiónak – ebből tehát még bármi lehet.

(Nyitókép: jelenet A láthatatlan ember című 1933-as filmből.)

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.