Szegény jó H. G. Wells, ha ezt megérhette volna: láthatatlan nők gyűrik össze a gyöngyvásznat

  • Szabó Ádám
  • 2019. november 30.

Mikrofilm

És mindegyiket Erzsikének hívják.

H. G. Wells 1897-ben írta meg A láthatatlan ember című tudományos-fantasztikus regényét, mely egy zseniális, ám kegyetlen tudósról, egy bizonyos Griffinről szól, aki képes láthatatlanná változtatni magát.

A könyvből 1933-ban készült horrorfilm ma már klasszikusnak számít – ugyanúgy része a Universal stúdió Dark Universe vagy Classic Monsters nevű filmfolyamának, mint Az operaház fantomja, a Drakula, a Frankenstein, A múmia vagy A farkasember.

Ezek a filmek mind egy egységes univerzum részei voltak, és nagyban hozzájárultak a stúdió felemelkedéséhez – és persze ahhoz is, hogy a horrort, a thrillert vagy épp a sci-fit évtizedekig a legalantasabb műfajként, csak egyfajta olcsó szórakoztatásként tartották számon az emberek.

2019-ben ismét az univerzumépítés a divat– a Marvel letarolta vele az egész világot, a DC azonban csúfosan megbukott saját birodalma kiépítésével. Két éve a Universal azért nyúlt vissza egykori klasszikusához, A múmiához (amiből 1999-ben Brandon Fraser főszereplésével már csinált egy remake-et, élt: 3 filmet és egy spin-offot), hogy

felélessze Sötét Univerzumát,

és a Marvelhez hasonlóan saját világot építsen mindenki kedvenc szörnyeiből. A Tom Cruise-zal megspékelt A múmia azonban csúfosan elhasalt a kasszáknál, Amerikában még a gyártási költségeit sem tudta behozni.

Pedig a stúdiónál ekkor már a következő mozikra készültek:

  • Javier Bardem lett volna Frankenstein szörnye az új Frankenstein menyasszonyában,
  • Johnny Depp pedig arra készült, hogy láthatatlan emberré váljon.

A múmia buktája után mindezekből nem lett semmi – most azonban úgy néz ki, az élőhalott Sötét Univerzum ismét feltámadhat: a Hollywood Reporter adott hírt róla, hogy Elizabeth Banks rendezésében és az ő főszereplésével készülhet A láthatatlan nő – vagyis a jelenleg uralkodó trendeknek megfelelően

a férfi professzorból hősnőt kreálnak.

Igen ám, de a történet kicsit bonyolultabb: a Blumhouse ugyanis A szolgálólány meséjéből ismert Elisabeth Moss-szal a főszerepben épp jövőre készül moziba hozni A láthatatlan embert, amelynek már az előzetese is kijött. (A filmet február végén mutatják be Magyarországon.)

Viszont ez A láthatatlan ember nem kapcsolódik majd a Universalnál készülő Banks-fél variánshoz, az ugyanis kizárólag Banks ötletén alapul majd. A közeljövőben tehát két láthatatlan emberről szóló film érkezik majd a mozikba, amelyeknek a hasonló cím, a hasonló nevű főszereplők (Elisabeth, illetve Elizabeth) és a hasonló koncepció mellett elvileg a világon semmi közük nincs egymáshoz.

Azt azonban még mindig nem tudni, a Banks-féle láthatatlan-sztorival mi a terve a Universalnak: különálló filmet terveznek, vagy csak nekifutnak még egyszer az univerzum-építésnek. Az mindenesetre árulkodó, hogy Paul Feig, a Koszorúslányok rendezője Dark Army címmel készít rémfilmet a stúdiónak – ebből tehát még bármi lehet.

(Nyitókép: jelenet A láthatatlan ember című 1933-as filmből.)

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.