Szegény jó H. G. Wells, ha ezt megérhette volna: láthatatlan nők gyűrik össze a gyöngyvásznat

  • Szabó Ádám
  • 2019. november 30.

Mikrofilm

És mindegyiket Erzsikének hívják.

H. G. Wells 1897-ben írta meg A láthatatlan ember című tudományos-fantasztikus regényét, mely egy zseniális, ám kegyetlen tudósról, egy bizonyos Griffinről szól, aki képes láthatatlanná változtatni magát.

A könyvből 1933-ban készült horrorfilm ma már klasszikusnak számít – ugyanúgy része a Universal stúdió Dark Universe vagy Classic Monsters nevű filmfolyamának, mint Az operaház fantomja, a Drakula, a Frankenstein, A múmia vagy A farkasember.

Ezek a filmek mind egy egységes univerzum részei voltak, és nagyban hozzájárultak a stúdió felemelkedéséhez – és persze ahhoz is, hogy a horrort, a thrillert vagy épp a sci-fit évtizedekig a legalantasabb műfajként, csak egyfajta olcsó szórakoztatásként tartották számon az emberek.

2019-ben ismét az univerzumépítés a divat– a Marvel letarolta vele az egész világot, a DC azonban csúfosan megbukott saját birodalma kiépítésével. Két éve a Universal azért nyúlt vissza egykori klasszikusához, A múmiához (amiből 1999-ben Brandon Fraser főszereplésével már csinált egy remake-et, élt: 3 filmet és egy spin-offot), hogy

felélessze Sötét Univerzumát,

és a Marvelhez hasonlóan saját világot építsen mindenki kedvenc szörnyeiből. A Tom Cruise-zal megspékelt A múmia azonban csúfosan elhasalt a kasszáknál, Amerikában még a gyártási költségeit sem tudta behozni.

Pedig a stúdiónál ekkor már a következő mozikra készültek:

  • Javier Bardem lett volna Frankenstein szörnye az új Frankenstein menyasszonyában,
  • Johnny Depp pedig arra készült, hogy láthatatlan emberré váljon.

A múmia buktája után mindezekből nem lett semmi – most azonban úgy néz ki, az élőhalott Sötét Univerzum ismét feltámadhat: a Hollywood Reporter adott hírt róla, hogy Elizabeth Banks rendezésében és az ő főszereplésével készülhet A láthatatlan nő – vagyis a jelenleg uralkodó trendeknek megfelelően

a férfi professzorból hősnőt kreálnak.

Igen ám, de a történet kicsit bonyolultabb: a Blumhouse ugyanis A szolgálólány meséjéből ismert Elisabeth Moss-szal a főszerepben épp jövőre készül moziba hozni A láthatatlan embert, amelynek már az előzetese is kijött. (A filmet február végén mutatják be Magyarországon.)

Viszont ez A láthatatlan ember nem kapcsolódik majd a Universalnál készülő Banks-fél variánshoz, az ugyanis kizárólag Banks ötletén alapul majd. A közeljövőben tehát két láthatatlan emberről szóló film érkezik majd a mozikba, amelyeknek a hasonló cím, a hasonló nevű főszereplők (Elisabeth, illetve Elizabeth) és a hasonló koncepció mellett elvileg a világon semmi közük nincs egymáshoz.

Azt azonban még mindig nem tudni, a Banks-féle láthatatlan-sztorival mi a terve a Universalnak: különálló filmet terveznek, vagy csak nekifutnak még egyszer az univerzum-építésnek. Az mindenesetre árulkodó, hogy Paul Feig, a Koszorúslányok rendezője Dark Army címmel készít rémfilmet a stúdiónak – ebből tehát még bármi lehet.

(Nyitókép: jelenet A láthatatlan ember című 1933-as filmből.)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.