Új, hivatalos előzetest és plakátot kapott Hajdu Szabolcs új filmje, a Kálmán-nap

  • narancs.hu
  • 2024. február 27.

Mikrofilm

A rendező kapcsolati trilógiájának második darabjához a forgalmazó, a Budapest Film készített hivatalos előzetest és plakátot, melyek a filmben keserédes humorral, bravúrosan bemutatott egymás mellett való elbeszélést hangsúlyozzák. A Kálmán-nap március 14-én debütál a mozikban.

Kálmánhoz és Olgához vendégségbe érkezik Levente és Zita. A két negyvenes páros Kálmán névnapját készül ünnepelni, de az egyre sűrűsödő koccintások mentén gyorsan felsejlenek a már nehezen titkolható párkapcsolati nehézségek. Hajdu Szabolcs kapcsolati trilógiájának második darabja is a színpadról kerül a filmvászonra. Míg az Ernelláék Farkaséknál című filmben a konfliktusok a gyermeknevelés körül forogtak, a Kálmán-napban az intimitás és a szexualitás hiányából fakadó feszültségek és morális dilemmák kerülnek a középpontba. A történet megtévesztően egyszerű és hétköznapi, amit az apró részletek tesznek lenyűgözővé.

A Kálmán-nap előzetesét Bouandel Doraya, a Robbit Creative trailer vágója, egyben a koncepció megálmodója így mutatja be: „Miközben mindenki csak mondja a magáét, és alig várja, hogy megkapja a megfelelő figyelmet és szeretetet, elfogy egy üveg pálinka, a dráma pedig ott bújik valahol a harmadik és negyedik feles között - ezt a sztorit szerettük volna elmesélni a Kálmán-nap trailerében. Az alap zenei ötlet az egyik főhős dúdolásának továbbvitele volt. Olyan zenét kerestünk, amely műfajában és stílusában visszaadja a film hangulatát, és rá tud kapcsolódni erre a dúdolásra. A történetmesélést pedig minimál szinten tartottuk. Az volt a cél, hogy a filmben bravúrosan bemutatott egymás mellett való elbeszélést hangsúlyozzuk.”

A Kálmán-napban Hajdu Szabolcs, Tóth Orsi, Földeáki Nóra, Szabó Domokos és Gelányi Imre látható. A rendező-forgatókönyvíró és zene: Hajdu Szabolcs. Az operatőr Bántó Csaba, a jelmeztervező Pető Kata. A film vágója Zuzana Cséplő ASFS, a hangért Dusan Kozak volt a felelős. A Kálmán-nap a Látókép Ensemble, az MPhilms és a Stark Sales produkciójában készült, producerei Hajdu Szabolcs, Prikler Mátyás és Jim Stark. A független film létrejöttét a Szlovák Audiovizuális Alap, illetve számos magyarországi egyéni és civil közösség támogatta.

A film hivatalos előzetese itt látható:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.