Harmadik osztályosok súrolták az összemocskolt vécét Dunaújvárosban, többen elsírták magukat. Ha nem tűnne túl profánnak, azt mondanánk, ízlelgessük még egy kicsit ezt a hírt.
9-10 éves kisgyerekek súrolták a szart három tanár és egy takarítónő felügyelete mellett (az utóbbi feladata nyilván az akció szakmai tökéletességének biztosítása volt, míg a tanerők a pedagógiai hátteret biztosították). És akkor még egyszer: reggel elengeded a gyerekedet az iskolába, ahol jön Emese néni, és „közös döntés alapján” „megkéri” a gyerekeket, hogy ugyan húzzanak már a sloziba ürüléket sikálni. Erre két másik osztályfőnök, ahelyett, hogy lefognák és udvariasan orvoshoz kísérnék Emese nénit, végigasszisztálják a példastatuálásnak is nevezhető büntetést.
| ||
Amikor pedig látszott, hogy ezt mégsem nyeli le mindenki, a szigorú tanítónő levelet intézett a szülőkhöz, melyet így idéz fel a castellum.do: „a tanárnő már tegnap délután levelet írt az érintett szülőknek, amelyben az eset előzményeire is kitér, mondván, az előző napi (szerdai) napközi idején valaki összerondította a fiúmosdót (a levélből kiderül, nem húzta le maga után a WC-t, ráadásul élete fő művét egy diáktársa benti szandáljával »koronázta meg«). Miután az nem derült ki, ki volt a »tettes«, úgymond »közös döntés alapján« megkérték a fiúkat, tegyék rendbe a mellékhelyiséget.”
Hogy kinél mi számít fő műnek, arról nyilván az utókor ítél, de lássuk be, nagy a verseny. Odatette magát nagyon az összes felnőtt szereplő. Nem csak az eddig említettek, de az igazgató is, aki ugyancsak levélben igyekezett csillapítani a – ki tudja, miért? – felháborodott szülőket. (Ez biztos valami levelező tagozatos iskola…). Nos, a diri azt írja: „az intézményben csütörtökön történt sajnálatos esemény kapcsán felmerült panaszukat feltétlenül szeretnénk kivizsgálni, amit már egyeztettünk a szülői szervezet egyik képviselőjével. A hosszú hétvége miatt csak a keddi napot tudtuk megbeszélni, melynek konkrét időpontjára vonatkozólag várjuk az Önök javaslatát…”
Ebből különösen a „sajnálatos esemény” mint formula nyerte el a tetszésünket, eh, volt, amikor az ’56-os forradalom is annak számított. De az sem rossz, hogy „várjuk az Önök javaslatát”, mármint az időpontra.
Az esetnek persze kétféle értelmezése is lehetséges.
1. Ez a következménye a pedagógusok végletekig vitt kizsigerelésének. Egyszerűen bekattannak, s a végén úgyis mindig – kivétel nélkül, mindig – a gyerek szívja meg. Itt konkrétan a 9 éves.
2. És persze nincsenek eszközök a fegyelmezésre, sok az óra, sok az adminisztráció, nulla közeli a fizetés. De akárhogy is agyon van sanyargatva egy felnőtt, ilyet mégsem tehet a gyerekekkel, pláne, ha pedagógus az a felnőtt. Ebben pedig 4 felnőtt (három pedagógus) is benne volt, legalább egy mondhatta volna, hogy na, most már elég ebből. Nem mondták.
