Herman? Biztos valami komcsi!

  • narancsblog
  • 2014. április 16.

Narancsblog

„Herman Ottó, az utolsó magyar polihisztor munkásságát és életművét mutatja be kulturális programok, tematikus kiállítások és előadások segítségével a halálának 100. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév.” Nem akárhonnan van az idézet: a kormány honlapjáról szedtük le, amelyből az is kiderül, hogy „az emlékév programjai között szerepelnek vándorkiállítások, tematikus bemutatók, vándor tanösvények, koncertek, koszorúzások és emléktábla-avatások is az ország számos pontján, valamint a határon túl is”, sőt „az év során helyreállíttatják és megkoszorúzzák a tudós Magyarországon található szobrait, domborműveit és emléktábláit, valamint miskolc-felsőhámori sírját is”.

Nos, ez utóbbit már tavaly megpróbálta helyreállítani egy helyi fideszes erő, bizonyos Kovács László, igaz, úgy, hogy csináltatott egy baromi ronda gránit sírkövet, amire rá is íratta, hogy „síremléket állíttatta dr. Kovács László önkormányzati képviselő, 2013”, amivel egyszerűen letakarták az eredetit. Lett is belőle országos balhé, igaz, csak annyi következménnyel, hogy a miskolci önkormányzat fülét-farkát behúzva visszacsinálta az egészet.

Lehet, hogy e blamázs miatt utálták meg szegény Herman Ottót? Merthogy a kormányzati dicshimnusz és a hivatalos emlékév ellenére is a miskolci önkormányzat fideszes többsége úgy döntött, indoklás nélkül elutasítja azt a javaslatot, hogy adományozzanak posztumusz díszpolgári címet a tudós polihisztornak.

Ha így áll a dolog, akkor még a nyilvánvaló ormótlanság ellenére is meg kell emelnünk a kalapunkat a miskolci fideszesek előtt, ugyanis az elmúlt négy évben nem emlékszünk egyetlen olyan esetre sem, hogy bármelyik kormánypárti önkormányzat szembement volna, sőt mi több: beintett arra, amit Budapesten eldöntöttek, és ez még akkor is karakán kiállás, ha odaföntről senki sem üzent le Miskolcra, hogy „avassátok már díszpolgárrá a vén lepkevadászt”.

Csakhogy épp ez a bökkenő. Mármint hogy nem szóltak le.

Ehelyett a miskolci szocialisták javasolták Herman díszpolgárrá avatását, amit ezek a szerencsétlenek csípőből elutasítottak. Nem azért mondtak nemet, mert annyira tökösek, épp ellenkezőleg, mert annyira gyávák.

Ők vezetik Magyarország harmadik legnagyobb városát.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egzaltált Dürer

A monumentális kiállítás középpontjában egyetlen mű, egy 1506-os dátummal jelölt, Selmecbányáról származó gótikus szárnyas oltár áll, amelynek az egyik táblaképével (helyesebben reprodukciójával) mindenki találkozott már. A kollektív emlékezetünkbe beégett a Vizitáció (Mária találkozása Erzsébettel), ám ez nem mondható el a nyolcból megmaradt hét táblaképről – amelyek most először láthatók együtt.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Szivárgás

Tavaly szeptemberben a kuruc.info közzétett egy olyan párbeszédet tartalmazó hangfelvételt, amelyen többek között ez hallható: „Nekem a Viktor azt mondta, hogy azért jöjjek be, hogy beszéljük meg, hogy ki fenyegetett meg.”

Szép, új, szintetikus világ

  • Váradi András

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

„Itt írd alá, Gergő!”

A fideszes ifjúságból indulva, minisztériumokon és államtalanított állami cégeken át vezető úton került Böszörményi-Nagy Gergely, az Orbán-rendszer egyik hivatásos szabadgondolkodója a MOME-t fenntartó alapítvány élére, ahol aztán nem kívánt ismertséget szerzett.

„Végre ellazultunk”

Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, de fontosabb, hogy a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a köz­életről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.