Éltesebb olvasóink biztosan emlékeznek arra az amúgy jóravaló fiatalemberre, aki az előző rezsimben, annak is már a vége felé olyan mondatok kíséretében fogta meg a kabátgombjukat, hogy "persze, Sztálint nem akarom védeni, de Lenin igazából jót akart", vagy hogy "rendben, bajod van Marxszal, de könyörgöm, előbb olvasd el rendesen". És nem értette! Esetleg Marx születésének valamelyik évfordulóján olyan postai képes levelezőlapot adott át barátainak (nyugati importból), amelyen a vicces grafika a filozófust konfettiesőben, mókás papírcsákóban, születésnapi tortával és kissé pityókosan ábrázolta.