A Jobbik helyi elnöke, B. Gábor lakossági fórumot óhajt szervezni a 3000 lelkes faluban (a roma populáció úgy 800 fő), minek helyszínéül az iskola épületét venné igénybe.
A falu - amúgy MSZP-s - polgármestere a fogát csikorgatja, és az egyetlen, messziről talán jogszerűnek tűnő megoldással próbálkozik: nem adja oda az iskolát. B. Gábor megfenyegeti: akkor a gárda fog masírozni a faluban. A polgármester bizonyára tudja, hogy mivel a gárda be van tiltva, nem masírozhatna, de azt is tudja, hogy ettől még vidáman masírozik, ezért odaadja az iskolát. Más választása nemigen van: a Jobbik legálisan működő párt, egy falusi polgármester nem tilthatja be. Sőt, más se nagyon.
Szombat délután megkezdődik a Jobbik lakossági fóruma. Helyiek kevesen vannak, a zöm vándorjobbikos. A falu roma népessége felbolydul, a pár fős rendőri biztosítást rövidesen Miskolcról érkező erősítés egészíti ki. Néhány tucat roma összeverődik az iskola előtt, páran közülük bemennének, de ezt az őrök nem engedik. Az épület előtt K., a boltosnő hecceli a romák ellen a gyűlésre érkezőket. A fórum résztvevői polgári ruhában, esetleg katonai gyakorlóban lépnek az iskolába, és ott veszik fel az egyenruhát. Azok a körülmények, amelyeket a gárdát betiltó jogerős bírósági ítélet a szabálysértési eljárás megindításának feltételéül szab, nem állnak fenn. Ha vannak is egyenruhás résztvevői a gyűlésnek, ha el is hangzanak uszító szónoklatok, alakzatban vonulás, vezényszavak aligha voltak: és nem állt elő a foglyul ejtett közönség esete sem, hisz a teremben nem voltak cigányok. Rendőri intézkedésre ezért nem került sor; jogszerűen nem is kerülhetett volna. A gyűlöletre uszító beszéd a magyar jogalkalmazás gyakorlata szerint lényegében csak akkor büntethető, ha valaki bizonyíthatóan e beszéd hatására követ el erőszakos cselekményt. Ilyen Sajóbábonyban szombat délután nem történt. A Jobbik, ez a törvényesen működő, kifogástalan, alkotmányos párt és paramilitáris segédcsapata kifogástalan, törvényes, alkotmányos módon tartott heccpartit Sajóbábonyban.
Szombat estére a falu valamelyest megnyugszik. A "fórum" résztvevői távoznak, a romák is hazamennek.
Vasárnap délelőtt néhány feldühödött roma a boltja előtt szóváltásba keveredik K.-val. Nálad vásárolunk, belőlünk élsz, és a nyakunkra hozod a gárdát. Elcsattan egy pofon. A pofozkodást a törvény büntetni rendeli, ezért a rendőrség hétfőn előzetes letartóztatásba helyezi a roma asszonyt, aki K.-t bántalmazta. A vád normális esetben könnyű testi sértés lenne, de ha a bíróság az etnikai motivációt bizonyítottnak látná (azért ütötte, mert nem roma), a cselekmény közösség tagja elleni erőszaknak minősülhet; ennek büntethetőségi határa öt, csoportos elkövetés esetén nyolc év.
A délelőtt folyamán néhány roma megfenyegeti a fórumot szervező Jobbik-elnököt is. ' először a rendőrségtől kér védelmet; miután nem kap, a gárdához fordul. A környékről megindulnak a Jobbik szimpatizánsai. A falu ismét felbolydul. A 26. sz. főútról mellékút vezet Sajóbábonyba, a falu az egyik cigányteleppel kezdődik (a kettő közül). A romák a helységnévtábla környékén próbálják megakadályozni, hogy a gárdisták autói bejussanak a telepre. A rendőrség eközben nagy erőkkel indul meg Miskolcról. Mielőtt odaérnének, és lezárnák a falut, a telepet védő férfiak közül néhány megtámad egy piros autót, amelyben gárdistának vélt személyek ülnek. A faluba érkező jobbikosok egyenruhát nem viseltek. Egyes szemtanúk szerint ugyan fenyegetően léptek fel a romákkal szemben, például azt kiáltozták nekik, hogy meg fognak halni, de jogsértő magatartást nem tanúsítottak. A magyar joggyakorlat szerint mindaddig szabad ilyet kiabálni, amíg valakinek emiatt bántódása nem esik. Azt a négy embert, akik a piros autót megtámadták, a rendőrség hétfőn előzetes letartóztatásba helyezi. A vád emberölési kísérlet lehet majd: a fejszét, ami beszakította az autót, az első ülés fejtámlája fogta fel. Az etnikai motiváció ugyancsak súlyosbító körülmény lehet.
A rendőrség megteszi, amit tehet: vasárnap délután blokád alá vonja Sajóbábonyt. A faluban nem marad gárdista, a cigánytelepeken késő éjszakáig tüzek égnek, és virrasztanak az emberek. A gárdisták a kordonon kívül egy darabig még várakoznak, majd hajnalra hazamennek. Jogsértő cselekményeket ez idő alatt nem valósítanak meg.
Kedd délelőtt Vona Gábor, a Jobbik elnöke "sajtótájékoztatót" tart Sajóbábonyban. Nagy számban vannak jelen újságírók meg a Jobbik nem sajóbábonyi szimpatizánsai, részt vesz néhány helyi lakos is. Az egyetlen, aki ellen a rendőrség eljárást indíthatna, a gárda "kapitánya" - ő visel talán egyedül egyenruhát. Vona beszédében óvakodik a nyílt uszítástól, lenyomja, amit szokott. Aztán hazamegy. Az akció fényes siker, emberveszteségük nulla, cigányból viszont ötöt is letartóztattak. Egy kis Olaszliszka lesz ebből. Vona pont így képzeli a választási hadjáratot.
De az mégsem lehetséges, hogy az etnikai zavargások provokálását a magyar jog és a magyar politika épp olyan legitim kampányeszköznek tekintse, mint az óriásplakátot. Minélfogva a rendes emberek számára két lehetőség kínálkozik - az egyik jogi, a másik politikai.
Lássuk az elsőt. A Jobbikot be lehetne tiltani, de nem lehet. A Jobbikot a pártok felett törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség feljelentésére tilthatná be a bíróság. Az ügyészségnek nem csak azt kéne ehhez bizonyítania, hogy a Jobbiknak köze volt Sajóbábonyhoz, de azt is, hogy az itt történtek, vagy a Jobbik retorikája, programja, cselekedetei súlyosan alkotmánysértők. Nincs ügyész Magyarországon, aki ezt el merné vállalni, mert nincs bíróság, amely az érvelését elfogadná - a Jobbikot tehát nem lehet betiltani.
Lehet szigorítani az uszításról szóló törvényt - valóban, ezzel érdemes lenne próbálkozni, vagy rávenni a jogalkalmazót, hogy a közvetlen és nyilvánvaló veszélyt ne oly szűkítően értelmezze, mint eddig. Ha például a Jobbik megsegítésére érkező férfiak bizonyíthatóan azt kiabálták, hogy meghaltok, cigányok, lehessen lecsukni őket.
Be lehet tiltani még jobban a gárdát (evvel próbálkozik is a kormány), és be is kell. De pont a hétvégén láttuk, hogy a gárdisták, vagy kik, egyenruha nélkül is tudnak pont úgy viselkedni, mint egyenruhában.
Ez nem ígér túl sokat. A Jobbik ellen jogi eszközökkel egyetlen esetben lehetne - talán - sikeresen fellépni, hangozzék ez mégoly szörnyen is: ha egy kampányrendezvényükbe tényleg belehal valaki. Ezt nem szívesen várnánk ki.
De az hogy lehet, hogy e négy szörnyű nap alatt egyetlen országos politikus tette tiszteletét Sajóbábonyban - és az Vona Gábor volt?
A dolgot így képzelnénk: Orbán Viktor és Bajnai Gordon szombat este sehogy se tudja felhívni egymást, mert a másik mindig foglalt. Azért foglaltak, mert egymást hívják. De végül csak beszélnek - és vasárnap elmennek Sajóbábonyba. Hétfőn Navracsics Tibor és Lendvai Ildikó. Kimennek a cigánysorra, elmennek az iskolába, lakossági fórumot tartanak. És beszélnek. Együtt. Aztán sajtótájékoztatót tartanak, nemzetközit. Elmagyarázzák a cigányoknak, a magyaroknak, az ottaniaknak meg az ország hasonló településein élőknek, hogy ez így nem mehet tovább, hogy közösen meg fogják akadályozni az erőszak terjedését, és hogy utána, ugyancsak közösen, nekilátnak a cigányság felemelésének. Elmondják, hogy Sajóbábonyban belenéztek a szakadékba, és elmondják, hogy mit láttak. Ne hagyjátok, hogy gonosz emberek félrevezessenek benneteket - búcsúznak a hallgatóságtól.
Aztán hazamennek, és ugyanott folytatják egymás nyírását, ahol szombat délután abbahagyták. De abból, amiben Sajóbábonyban maradtak egymással, nem fognak engedni.
