Éltesebb olvasóink biztosan emlékeznek arra az amúgy jóravaló fiatalemberre, aki az előző rezsimben, annak is már a vége felé olyan mondatok kíséretében fogta meg a kabátgombjukat, hogy "persze, Sztálint nem akarom védeni, de Lenin igazából jót akart", vagy hogy "rendben, bajod van Marxszal, de könyörgöm, előbb olvasd el rendesen". És nem értette! Esetleg Marx születésének valamelyik évfordulóján olyan postai képes levelezőlapot adott át barátainak (nyugati importból), amelyen a vicces grafika a filozófust konfettiesőben, mókás papírcsákóban, születésnapi tortával és kissé pityókosan ábrázolta.
Ez a korabeli típusfigura az Eszmélet c. politikai-elméleti havilapról jutott az eszünkbe, amely, bár igyekszik a kurrens európai alternatív baloldal témáit és nyelvezetét megragadni, mégis ezt a fajta avíttságot, áporodottságot sugározza. Amivel, esküszünk, semmi bajunk, mindenki azt ír, amit akar, és annyira korlátolt, amennyire jólesik neki, amíg nem akar másokat bántani. Viszont ennek a havilapnak a főszerkesztőjét, Andor Lászlót találta meg a kormányfő a magyar uniós biztosi posztra.
Hogy Andor jelen nézeteire mennyire jellemző az Eszmélet irányultsága, azt nem tudhatjuk - még egy havilapot sem lehet könnyű éveken át in absentia irányítani, és Andor egy ideje már az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) magyar igazgatójaként szolgál a ködös Londonban. De ha egyszer ő főszerkeszti azt az újságot, amely nem kicsit gyanakvó az Egyesült Államokkal szemben; amely időnként rehabilitálná (a történelem ítélőszéke előtt!) Lenint; amely enyhén szólva nem barátja a globalizációnak meg a "transznacionális" tőkének, sőt, középtávlati céljai közt a "tőkés rend" radikális meghaladása szerepel, viszont már most rosszall mindenféle privatizációt és a "közösségi tulajdonformák" mellett tör lándzsát; amely meglehetős kielégületlenséggel szemléli a polgári demokráciák intézményrendszerét is (a "felépítményt"!); s amely a pár éve még oly sikeres európai szociáldemokráciát ha munkásárulónak nem is nevezi, de jobboldali elhajlónak talán már igen, és mindenképp a "nagytőke" elvtelen puszipajtásának, ellenben afféle szellemi melegedőként szolgál a rendszerellenes baloldal megannyi diffúz irányzatának - szóval ha egyszer Andor László neve szerepel ezen orgánum impresszumának a tetején, akkor, vélnénk, komoly kifogásai nem lehetnek a benne hirdetett ideológiával szemben. (Még akkor is, ha Andor legutóbbi, a világválságról szóló írásaiban semmi "radikális" nincsen, semmi olyasmi, ami ne hangozhatna el mainstream bal- vagy jobboldali politikusok szájából.)
Ettől persze még mérsékelten vicces marhaság "kommunista bankárnak" nevezni őt, mint tette azt a Fidesz (Répássy Róbert szájával) - és nem csak azért, mert komcsizni egyáltalán nem jó humor, hanem azért is, mert az EBRD nem klasszikus bank, hanem fejlesztési ügynökség, és Andor sem bankár (volt), hanem a részvényes magyar állam képviselője az igazgatóságban. Ráadásul az EBRD ugyan nem bank, de kommunistának még kevésbé kommunista. ' volt például az egyik fő tulajdonosa a Hospinvest Zrt.-nek Magyarországon, amely cégcsoport az egészségügyi ellátás privatizációjában óhajtott részt venni - egészen addig, amíg Répássy Róbert pártja ezt szívós munkával lehetetlenné nem tette. Nota bene, pontosan olyan érvekkel, amilyenekkel Andor újságja van tele. Azé az Andoré, aki viszont ebben az időszakban az EBRD tisztviselője volt!
Ebből egy tanulság biztosan adódik: itt vagy mindenki komcsi, vagy senki nem az, esetleg felváltva. (Huh, kiszaladt.) Semmi másért nem kezeskedünk. Most már csak jó hazafiként azon kell drukkolnunk, hogy a reggel 9-től délután 5-ig tartó Andor László - és Veres Jánoshoz képest kétségkívül kész megváltás a jelölése! - a munkaidőn kívüli hobbi-Andorral legfeljebb vitatkozzon, de ne engedjen neki semmi szín alatt. Ha már a két Andor az emberi önszerveződés ama platformjának lesz az egyik fontos fogaskereke, amelynek a szabad, mindenki számára egyenlő feltételekkel működő piac, a szabad versenyen alapuló gazdaság, a szabályozó és a szolgáltató állam, a globális gazdaság meg a szabad individuum az ideálja.
