Publicisztika
Új kirekesztési terv?
Magyar Narancs, 2009. október 8. Köszönjük Böcskei Balázs megvilágító erejű szavait.
Narancs XXI. évf. 45. szám (2009-11-05)
Magyar Narancs, 2009. október 8. Köszönjük Böcskei Balázs megvilágító erejű szavait.
Az Országgyűlés 2009. október 5-én fogadta el a 2011. évi népszámlálásról szóló törvényt (T/10105. sz. törvényjavaslat). Ezt két héttel később, október 21-én Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Levelében az elnök azt kifogásolta, hogy kimaradtak a vallásra, a nemzetiségi hovatartozásra, az anyanyelvre, a teljes termékenységre és a fogyatékkal élésre vonatkozó kérdések. Vajon igaza van-e Sólyom Lászlónak?
A nagy múltú Ferencvárosi Torna Club (FTC, Fradi stb.) bajnoki labdarúgómeccsét a Diósgyőr ellen közvetítette a televízió. Kevés ehhez fogható dráma szerepelt a csatornák hétvégi kínálatában, beleértve a hírműsorokat is.
Megszámlálhatatlanul sokszor kárhoztattuk a médiatörvényt e hasábokon az elmúlt évtizedben: neveztük "hevenyészettnek", "slendriánul megfogalmazottnak", egy szigorúbb pillanatunkban pedig úgy láttuk, hogy az írója kezét kellett volna letörni, preventíve. Igazságtalanok voltunk. Mert az, amit a soros rádiófrekvencia-pályázaton műveltek és művelnek a két nagy párt delegáltjai az Országos Rádió és Televízió Testületben (ORTT), nem egyszerűen a rossz törvényszöveg hézagait kihasználó sunyi ügyeskedés, hanem magának a törvényességnek a nyílt és szemérmetlen semmibevétele. A normaszegés pimaszsága mindenekelőtt abban a nagykoalíciós vállvonogatásban áll, amellyel az érintettek a kifogásokra reagáltak. Coki, hülyegyerek, ne ártsátok magatokat a nagyok dolgába; és ez vonatkozik a határozatot fenntartással fogadó köztársasági elnökre és a kormányfőre is - néha őket sem árt emlékeztetni, hol a helyük a táplálékláncban.
Magyar Narancs, 2009. október 22. Aki ott volt a bloggertalálkozón (néhány lelkes diákot is behajtottak), az tudja, hogy a beszámoló rózsaszínűbbre festi a valóságot,nem kapott rá a blogokra, aki eddig nem.
Magyar Narancs, 2009. október 15. Hová-hová, fiatal barátom? Úgy érzem, erősen hatott Önre filmem, az Utolsó jelentés Annáról. Ön éppen abban a sorok között üzenő, burkolt, célozgató, sunyi stílusban fogalmazott, ami olyannyira jellemző volt a puha diktatúrára.
1970 nyarán Kenedi János azzal lepte meg K.-t, hogy egy barátjával kivenné dolgozószobának K. lakásának hajdani cselédszobáját. Néhány hét múlva Kenedi megkérdezte K.-t, hozzájárul-e, hogy Kemény György kifesse a szobát. K. ismerte Keményt, rikító fürdőruhaplakátjai botrányközeli szenzációt jelentettek a pesti utcán. A művész, a két majdani szobaúr - a másik Bence György volt - meg a barátaik 1970 őszétől minden szombat este késő éjszakáig festettek. A kisszoba a gangra nézett, az udvar visszhangzott az éjszakában, a lakók időnként üvöltve követeltek csendet, de rendőrt talán csak egyszer hívtak. A készülő festmény igazi kollektív alkotás volt, az ikonográfiát a jelenlévők vitatták meg. A marxizmus reneszánszának a korszaka volt ez, a létező szocializmus elutasítását még nem követte a marxizmusból való kiábrándulás. Szemközt az ajtóval Marxnak kellett kerülnie. Hanem vicces egy portré volt, Le vieux Marx volt a felirata, egy kevéssé ismert öregkori fénykép után készült, pipával, pöttyös házikabátban, sárga sálján ötágú vörös csillaggal. A donátorok, a szoba két lakója az ajtó két oldalán kaptak helyet. Bence feje felett Lukács György portréja, Kenedi fölött Trockijé. Holott Kenedinek Trockij sosem volt a mestere, inkább Bibó illett volna oda, de a demokratikus ellenzék Bibó-kultusza csak később alakult ki. Közvetlenül a mennyezet alatt Marcel Duchamp csokoládémalma. Buster Keaton kettős portréjához, a filmekből ismert fiatalkori, mellette meg az öregkori arcképéhez Kenedi ragaszkodott. Buster alatt az Antonioni-filmek sztárja: Monica Vitti. Kemény önmagát is odafestette a képre, szerényen az ajtóból nem látható oldalfalra, ritkás fogakkal, vállig érő hajjal. Alatta Szolzsenyicin körszakállas portréja. Akkor magyarul még csak az Ivan Gyeniszovics egy napja és néhány novella jelent meg tőle, de a Szovjetunióban kiadatlan műveit a szovjet propaganda gyűlölködve támadta. Hogy Marx közelségétől mennyire viszolyog, azt akkor még senki sem érzékelte.
A pécsi vízmű körüli furcsa események aligha érthetők meg, ha nem gondoljuk végig az állammal mint privatizátorral kapcsolatos korábbi dilemmákat.
A lapunk 2009. október 15-i számában megjelent, Eger a HospInvest után - Régi nóták c.
Bár a 2006-ban illegálisan Magyarországra szállított német háztartási szemét nagy részét már visszaszállították, közel ezer tonna továbbra is itt van. Miközben büntetőper folyik a vélt felelősök ellen és több önkormányzat számít kárpótlásra vagy legalább kármentesítésre, az illetékes hatóságok szerint a szemét a lehető legjobb helyen van a lerakókban.
A hetvenes években (akkor kerültem az MNB devizaterületére) Fekete János - nekünk: "Főnök" - az ünnepek előtt végigjárta osztályait, és mindenütt elidőzött a munkatársak körében. Az egyik kedvenc anekdotája arról szólt, hogyan úszta meg az orosz hadifogságot. A történet szerint kívülről megtanulta - természetesen oroszul - Sztálin híres, a német támadás után elhangzott rádióbeszédét, és ezt felmondta a fogolytábor parancsnokának, aki ezért rögtön a szívébe fogadta.
Összesen 581 millió forintot használt föl jogosulatlanul a főváros a 2006-os útfelújítási program központi támogatásából, a pénzt a kamataival együtt volt kénytelen visszafizetni. Háromrészes sorozatunk második részében a Városligeti fasor felújításáról, a Strabag és Budapest közötti furcsa együttműködésről lesz szó.
Sem lenyelni, sem kiköpni nem tudja az MSZP Karsai József egyéni országgyűlési képviselőt. ' azon kevés szocialista egyike, akik jövőre eséllyel küzdenek a mandátumért választókerületükben. A minap egy könyvbemutatónak álcázott kampánygyűléssel nyitott Battonyán. "Képviselő úr, polgármester úr, Jóska bácsi, menj tovább az utadon! A kis néped végig veled van - a viharsarki agrárszocialista, agrárkisgazda politikusok, Táncsics Mihály, Orosháza országgyűlési képviselője, a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János, a békéscsabai Áchim L. András és a békéscsabai, Kunágotán született és gazdálkodó dr. Zsiros Géza méltó követője vagy" - a Karsairól szóló könyvének bevezetőjében Dányi László újságíró és történész e szavakkal tesz tanúbizonyságot arról, hogy a politikusról nem Tacitus szellemében írt portrét.
Forr a levegő a köztévék, azaz a Magyar Televízió és a Duna körül: a királyi tévé akkora műholdkapacitásra szerződött, hogy az m2 mellett hamarosan az m1 is a világűrbe repül - és ide, az Eurobird 9/A-ra várná maga mellé a Dunát, ám annak esze ágában sincs követni: kimondatlanul is attól fél, hogy mindez a beolvasztás felé vezető út első állomása lenne.
Az Országos Rádió és Televízió Testület október 28-i döntése alapján a Sláger és a Danubius Rádió november közepén befejezi adását, miután frekvenciáikat az MSZP-közelinek tartott FM1 konzorcium, illetve a Fidesz-közeli üzleti körök birtokolta Advenio Zrt. kapta meg. Az ügy hátteréről a testület SZDSZ-es delegáltját kérdeztük.
Az utóbbi hetekben több helyi csoportot is feloszlatott a Fidesz országos vezetése. Ezek egyike a váci volt, ahol 2006 óta mind követhetetlenebbül mozgott a régi fideszesekből és polgári körös, MIÉP-es múltú újabbakból álló városi pártszervezet.
Egy-másfél millióan kerültek kutyaszorítóba, sorsuk a saját találékonyságukon múlik.
Amikor Sztupa és Troché nemzetközi szépségversenyt rendeztek, nagyon oda kellett figyelni a szervezési feladatokra. Már az gyanús volt, hogy olyan könnyen összejött a pénz, noha távolról sem holmi olcsójános rendezvényt álmodtak, inkább látványosat, show-elemekkel.
Az előttünk álló héten tovább folytatódik az intenzív búcsúzkodás a felújításra váró Zeneakadémiától: a Da Capo 2011 elnevezésű koncertsorozat még egyszer pódiumra ülteti szinte a teljes magyar komolyzenei elitet. Csütörtökön Dráfi Kálmán és tanárai, kollégái, valamint tanítványai, mások mellett Vásáry Tamás és Kelemen Barnabás lát majd a kamarázáshoz (november 5., fél nyolc), amit rögtön pénteken a Klukon-Ránki házaspár és a Keller András vezényelte Végh Filharmónia Bachot Kurtággal párosító programja követ (november 6., fél nyolc).
Játsszuk azt, hogy külföldi turisták vagyunk! Hop on hop off buszunk a Lánchíd dugójában araszol, az idegenvezető arcára fagy a mosoly, és nem csak azért, mert nem figyeltünk eléggé, hogy látszik-e a nyelve a hídfői oroszlánoknak. Térképünkön összemosódik a vastag, piros filccel jelölt karika, a József nádor téri leszállóra hisszük a Bazilikát - hop off -, aztán persze gyalogolhatunk a jeges szélben, az eső kalimpáló lába alatt.
A Tom Kha Gai leves a thai konyha egyik leghíresebb fogása, mondhatni, nemzeti eledel. Benne van a thai konyhaművészetre jellemző összetett, izgalmas, ugyanakkor rendkívül kiegyensúlyozott ízvilág, amelyet az édes-csípős-sós-savanyú kontrasztok határoznak meg.
HALHATATLAN ROCKEREK 25 éves az amerikai Rock and Roll Hall of Fame, s ez alkalomból két ünnepi koncertet rendeztek a New York-i Madison Square Gardenben. Fellépett többek között Jerry Lee Lewis, Bruce Springsteen, Stevie Wonder, Aretha Franklin, Sting, Mick Jagger, B.B.
És toronyóra aranylánccal nem kéne? A naiv gyermek ilyenkor még elgondolkodik egy kicsit, hogy mire is kellene neki egy toronyóra, amikor ő csak egy Bakugan golyóért verte ki a balhét, s kérdőn tekint szülejére, hogy hova is állítanák otthon a kérdéses épületrészt és a hozzá csomagolt nyakbavalót. Szegény, szegény gyerek (de majd megtanulja a büdös kölke!).
Első hallásra viccesen nagyzolónak tűnik a Sonic Boom albumcím egy olyan zenekartól, ahol két tag (Paul Stanley énekes-gitáros és a magyar származású Gene Simmons basszusgitáros-énekes) már nagyjából a hatvanadik életévét nyaldossa, és amelynek legendája - szemben a hasonló korú tagokat felsorakoztató ZZ Toppal vagy az AC/DC-vel - nagyobb részt a zseniálisan kitalált imázsra épült, másodlagossá téve a sokszor egyébként kiváló dalokat is. A kilencvenes évek közepétől ismét maszkban turnézó Kisst ráadásul jó ideje a múltjából profitáló nosztalgiabandának tartja a szakma, pláne annak fényében, hogy az eredeti felállásban, több mint tíz éve készült utolsó stúdióalbum, a Psycho Circus mindennek volt nevezhető, csak jónak nem. Ezek után hatalmas meglepetés a remekül sikerült Sonic Boom, ami annak ellenére is majdnem annyira jó, mint a korai klasszikusok (és az utolsó nagy Kiss-siker, a 92-es Revenge mellé simán odatehető), hogy Simmons rögtön a második dalban (Russian Roulette - már a cím önmagáért beszél) előbb a halálra koptatott desire-fire rímpárt süti el, majd pár sorral később a touch-much-ot.
Kádár-korszak és dizájn: a két kifejezés összekapcsolásához nem igazán társul a párálló szépség vagy a nagyvonalúság képzete, pedig a szocialista magyar ipar termékei nem mind voltak rossz minőségű, bumfordi silányságok - még ha ennél sokkal többet nehéz is állítani. A könyv címlapján látható Dutra D4 K70-es traktort az akkor harmincéves Németh Aladár tervezte a Vörös Csillag Traktorgyár számára, és a lendületes formájú erőgép különféle változatait a következő években többtucatnyi országba exportálták - nem tudni, milyen haszonnal.
Dafke, azaz: csak azért is. A regénybeli házaspár, a nő is és a férfi is meddő, ketten együtt, a nedveik nem passzolnak - szerencsétlen kémiai adottságaik ellenére ők mégis szeretnének gyereket, akarnak, mindenáron, amire elvben van is lehetőségük. Rendszerváltozások éveiben vagyunk, a történet szempontjából lényeges még, hogy egy zsidó családban. Dafke: akkor is, ha nem segítenek, ha hátráltatnak, még inkább direkt szívatnak minket; ha értetlenül áll a dolog előtt a saját családom, akkor is akarom. A meddőség hiába két ember intim "betegsége", valójában a női test teljes kiszolgáltatottságát jelenti; míg a férfi egy pár perces művelet után Petri-csészében adja le az anyagot, addig felesége ultrahangvizsgálatokon, műtőasztalon, kórházi ágyon, a szociális érintkezéseiben, a munkahelyen vagy csak a saját szobájában remegő lábbal, hormonkezeléstől izzadva vergődik szünet nélkül a lombikprogram hálójában. E történet elbeszélője természetesen ilyen akarnok, szerencsétlen, küzdő nőtípus.
Karafiáth Orsolya új könyve - mely egyébként még csak a harmadik versgyűjteménye a (verset) keveset publikáló, ám annál ismertebb költőnőnek - maga is olyan, mint ahogy időnként a versekből kibontakozó különböző nőfigurákat elképzeljük: finom érzelmek, megkapó szeretetvágy, elegáns önirónia és nem kevés rezignált fájdalom, melyek azonban alig látszanak ki a fölöslegesen túlbonyolított körítések, pózok, koncepciók és maszkok mögül. Viszont amikor az ember már épp lemondana róluk, mert csak tollboában hajlandók kocsmába menni, összehányják a fürdőszobát, és viccből megengedhetetlen otrombaságokat sugdosnak legjobb barátaink fülébe, akkor hirtelen van két olyan őszinte mondatuk vagy gesztusuk, ami miatt megáll az ember keze a kilincsen, és ahelyett, hogy kihajítaná őket, inkább tartja a fejüket a nehéz pillanatokban, sőt még a saját vállát is odanyújtja a még nehezebbekben.
Parazitakráteren át a felszínre robbanó lávát vagy leomló gleccsert (szerencsére) kevesen figyelhetnek meg közvetlen közelről, így voltaképp hálásak lehetünk a hírhedt amerikai zenekar két gitárosának, hogy speciális (és nagyszámú: nagyjából négy hagyományos rockzenekarra elég felszerelés volt a színpadon) erősítőikkel olyasféle kattogást, zúgást, levegőremegést képesek előidézni egy klub biztonságos légterében, mint amilyet elementáris természeti fenomének kísérőjelenségének tudunk, illetve képzelünk. Műsora első felében a SunnO))) nem zenét játszik, hanem a mindent beborító alapzajban hanghullámokat lökdös a meglepően nagyszámú, négy-ötszáz fős közönség gyomrának, fejének, mellkasának.
Erotikus nép módfelett a magyar, mely letagadhatatlan tény megörökítését Daniel Young filmrendező úgy látta legjobbnak, hogy egy magyar nótát adaptál filmvászonra, afféle négyszereplős kamaradrámának kiszerelvén. Egyet kell értsünk, mi sem tennénk mást, ha az önreflexivitás - moziban oly sűrűn sikeres - útjait akarnánk kitapogatni.
Még hogy Hollywood tesz az idősekre! A Fel! főszerepében például egy hetven pluszos öregúr látható, igaz, animációs figura lévén jobbára önmagát meg egy kicsit Walter Matthau szellemét alakítja. Ami e gyenge lábakon álló, s egy SZTK-s botra támaszkodó életről elmondható, arra a Pixar stábjának néhány perc is elég.
Ki gondolná, hogy ha pirossal jelölik a kerékpárutakat és az ezeket egymással összekötő utakat, akkor Budapest térképe első ránézésre olyan pirosnak fog látszani, mintha épp az imént borítottunk volna rá megrökönyödésünkben egy egész tál paradicsomos káposztát. Pedig így van, szolgáljon rá bizonyságul a - megdöbbenésünkre - Fővárosi Önkormányzat megbízásából évről évre kiadott kerékpáros Budapest-térkép, amely egészen príma meglepetéseket okozhat a megszokásból a "teszek rá, majd kimegyek a körútra"-elven útvonalat tervező, esetenként akut halálfélelemmel küzdő, rádió helyett pedig dudálást és izgalmasabb esetben cifra anyázásokat hallgató bringásoknak.
A kultúrtörténet nevű városban, a pophistória nevű nagy és széles főutcából is nyílnak innen-onnan mellékutcák, sikátorok, zsákutcák. Nem biztos, hogy hibátlan a metafora, mindenesetre a könnyűzene története - és most persze tegyük félre a kevesek által ismert és tényleg nem túl fontos előadókat, zenekarokat - nem kevés, a maga idejében meg nem értett, a szélesebb közönséghez el nem jutott, ám sorsánál többre hivatott, fontos, sőt utólag kultikus státust kiérdemelt, nagy hatású produkciót vonultat fel. Ilyen zenekar az amerikai Big Star. A most megjelent négy CD-s antológia borítójára mindjárt az R.E.M. mániákus lemezgyűjtő hírében álló gitárosa, Peter Buck írt méltató sorokat. Big Star-rajongó még - és annak hatásait magán is viseli - többek között a skót Teenage Fanclub, az amerikai Posies, a Replacements, a néhai Jeff Buckley (aki a Kanga Root lemezre is vette rövid pályafutása során), a Garbage (amely koncerten játszotta és kislemez b oldalára rögzítette a Thirteent), a Placebo (ők a Holocaust című szerzeményét tűzték műsorra), a Wilco vagy a Primal Scream. Egyesek szerint a Big Star volt a "dixie Beatles", ami talán modoros és/vagy túlzó hasonlat, ám jelzi a zenekar körüli fokozott erőteret.
Alighanem az évtized egyik legerősebb zenekara érkezett meg körünkbe, egyenesen Yorkshire-ból: a négy leedsi srác egyszerre ünnepli, tetőzi be és újítja meg a művészi intencióktól sem mentes minimálpop hagyományt.
Megénekelni az alig múltat, érvényes közlést tenni életünk legnagyobb kalandjáról, legyünk őszinték, a magyar filmes szakágnak eddig még nem nagyon sikerült - az elmúlt húsz esztendőnek, ha akad is emblematikus, példának állítható, nehézség nélkül a legek közé sorolható mozija (mert van, lehet, hogy több is, kétségkívül ilyen például a Sátántangó), az piszkosul nem foglalkozik épp ezzel a nagy közös sokkunkkal; más érdekli. Alkalmasint olyan "nagy mű" sem született, amit 1990 előtt nem csinálhatott volna meg az alkotója (kicsik azért számosan lettek). Persze nem lehetett például Gérecz Attiláról filmet forgatni az átkosban, legalábbis olyat, amiből jól jött ki, de ki vagyunk azzal segítve, hogy most lehet? A "kommunista múltról" sápatag agitkák születtek zömmel, ami agitálásmentesen bírt haloványka lenni, annak már örülhettünk. A rendszerváltásról, illetve következményeiről meg semmi, no, nem szám szerint, csak az említhetőség tekintetében...
A vígszínházi Othellónak vannak igen látványos, nyomulós, hiperaktív tulajdonságai, amelyek megnehezítik, hogy az ember a részletekre, árnyalatokra figyeljen. Nota bene, a nagyszínházi produkciók általában is hajlamosítanak a felületes befogadásra: azt látjuk, ami erősen mutatja magát. Az Othellóban például azt, hogy forog az emeletes színpad, marciális a közeg, és nem fekete az Othello. Viszont más.
rés a présen: Népszerű irodalmi, képzőművészeti, zenei klub, elismert szellemi műhely a tiéd, ami viszont egy kézműves műhelyből alakult. Hogyan?
1986-ban az akkor tizenkilenc éves cseh művész néhány barátjával manifesztumban közölte a nagyvilággal: tervei között szerepel, hogy gazdag és híres lesz. A csoport pár év múlva feloszlott, Cerny viszont mára elérte célját. Az Európai Tanács brüsszeli épületében kiállított műve miatt - melyben a tagállamokkal kapcsolatos sztereotípiákat figurázta ki - megjegyezte a nevét például a bolgár kormány: tiltakozásuk nyomán a guggolós vécéként ábrázolt ország képét le kellett takarni. A huszonhat fiktív, különböző nemzetiségű művész nevében elkészített mű, az Entropa modellje pár napig a budapesti Epreskertben volt látható. A "Bohémia lázadójának" nevezett művész a megnyitóra saját kisrepülőgépével érkezett.
Houstonban született, 39 éves, és alig beszél magyarul, ám lélekben magyarnak vallja magát. Ezért is forgatta első nagyjátékfilmjét az angol-svájci-magyar koprodukcióban készült Szobafogságot Erzsébettelken. Az idegen ház szekrényében bujkáló fiúról szóló újságcikk ihlette film megjelenésünk napján kerül a mozikba.
Tíz évvel ezelőtt a Lotte Lenya titkos éneke című verseskötetével robbant be a köztudatba. A nagy belépőt a Café X című második verseskötet, A Maffia-klub című regény és rendhagyó médiaszereplések sora követte. A dalszövegeket, újságcikkeket és forgatókönyveket is jegyző extravagáns írónővel új verseskötete, a novemberben megjelenő Cigánykártya ürügyén beszélgettünk.
Oroszlánjelmezben játszadozó felnőttek vagy emberjelmezbe bújt állatokat rajzoló lelkes amatőr művészek: nagy a furry szubkultúra "állatkertje". Már Magyarországon sem ismeretlenek, kicsiny csoportjuk rendszeres találkozókon szerepjátszik, rajzol, talál barátra és önmagára. A furryknek volt gyerekszobájuk - és biztosan sok plüssállat is volt benne.
Online lopni bonyolultabb, mint az utcán, viszont biztonságosabb, és nagyon megéri. Az informatikai adatlopás ma már mindennapos jelenség, egyre több kárt okoz, és egyre több konfliktust teremt felhasználói, gazdasági és politikai szinten egyaránt.
A jó borok kémiai összetételének gazdagsága vetekszik ízük, illatuk és színük komplexitásával. Sok minden mellett, kell-e mondanunk, alkoholt is tartalmaznak, s nem is egyfélét.
Spamkirály 700 millió dollárt nyert bíróságon a Facebook a spamkirály Sanford Wallace-tól, aki alkalmazottai segítségével adathalász weboldalakon lopta el Facebook-felhasználók jelszavait, majd a nevükben belépve a közösségi oldalra ott az ismerősök üzenőfalain terjesztette a kéretlen reklámokat. Zenekereső Elindult a Google zenekereső szolgáltatása, a Music Onebox. A Google több zeneszolgáltatóval szerződést kötött, ezeknek a portáloknak a linkjei is megjelennek a találatok közt.
Nagy Lászlónak, a magyar kézilabdacsillagnak a szövetség e hó végéig adott határidőt, hogy eldöntse: a magyar vagy a spanyol válogatottban kíván-e ezután szerepelni. Rácz Marianne két évtizeddel ezelőtt élte át ezt a dilemmát. A Hypo hajdani osztrák válogatottjánál kevesen tudhatják jobban, mi mindent kell most a Barcelona átlövőjének mérlegre tennie.