Félix Péter

Járdapénzek

- A Centrum Parkoló Kft. technikái

  • Félix Péter
  • 2009. november 12.

Publicisztika

Az elmúlt években sok száz, a járdákat részben vagy egészben igénybe vevő parkolóhelyet alakított ki a Centrum Parkoló (Centrum) Kft. a fővárosban. Bár az esetek jó részénél a KRESZ e járdákra kifejezetten tiltja a felállást, akár százmilliókat is kaszálhat évente így a társaság.

Ha egy kismama babakocsival szeretne végigsétálni mondjuk a Városmajor utca Hűvösvölgy felé vezető oldalán, a keskeny járdán meggyűlne a baja az ott várakozó autókkal - annak ellenére, hogy ezen az oldalon a KRESZ egyértelműen tiltja a járdára felállást. A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) rendelet (KRESZ) 40. § (8) bekezdése szerint "A járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi, b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el, c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad és d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg." E négy feltétel mindegyikének teljesülnie kell.

A népes jogászi gárdát alkalmazó Centrum Kft. nyilván tudja, hogy az általa parkoltatási céllal hasznosított járdaszakaszok jelentős részén e négy együttes feltétel nem teljesül. A példánknál maradva: a Városmajor utcában több száz méteren nem egészen 2,5 méter széles a járda. Mivel ezen a szakaszon záróvonallal lezárt egyetlen sávon lehet csak a Hűvösvölgy felé autózni, a járdát technikailag csak akkor lehet parkolásra igénybe venni, ha mind a négy kerékkel feláll rá a sofőr, kétkerekes parkolásnál ugyanis lebénulna a forgalom. Ha viszont egy autós feláll a járdára, nemhogy másfél méter, de sokszor 50 centi sem marad szabadon a gyalogosoknak. Vagyis semmiféle parkolásra nincs lehetőség - a Centrum mégis parkoltat, és pótdíjazza a nem fizetőket.

Korábban már nemegyszer kiderült: a Centrum Kft. ellen indított polgári perek kimenetele akkor sincsen hatással a cég gyakorlatára, ha egyértelműen elveszít egy jogvitát. A Centrumnak - mint profitorientált magántársaságnak -

mindaddig megéri

kockázatos jogi konstrukciókat működtetni, amíg a belőlük származó bevétel magasan felülmúlja a vesztes perei miatt keletkező kiadásait. Ezért némi jogi konzultációt követően az általam vezetett Füstirtók Egyesület (FE) úgy döntött, hogy büntetőügyként kezeli a problémát, és csalás miatt tesz feljelentést a társaság ellen.

A Btk. 318. § (1) bekezdése szerint: "Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el." A FE véleménye szerint a Centrumnak tisztában kell lennie azzal, hogy az általa parkoltatási céllal hasznosított járdaszakaszok jelentős részén jogellenesen szed parkolási díjat, a jogtalan haszonszerzés érdekében mégis folytatólagosan elköveti a jogsértést. Gyaníthatóan a megtévesztés abban áll, hogy a KRESZ szerint parkolásra nem használható járdaszakaszokon parkolóórákat üzemeltet, alkalmazottai pedig rendszeresen ellenőrzik a járdaszakaszokat. Ezzel tévedésbe ejtheti és tévedésben tarthatja az autósokat, akik azt hihetik, hogy az adott járdaszakaszra jogszerűen felállhatnak.

A Centrum Kft. az 1999-ben alapított Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulása (FÖPT) által hirdetett nyílt pályázaton nyerte el Budapest VI., VII., VIII., kerületeiben a parkolás üzemeltetésének jogát közel 10 évre. 2001-ben már az I., II., XI. és a XII. kerület is csatlakozott a FÖPT-höz, így a Centrum Parkoló Kft. Budapest hét kerületében végzi a parkoltatást: összesen 32 000 parkolóférőhely kiszolgálására mintegy 800 Siemens típusú automatát üzemeltet. (A cégről bővebben lásd: Markoló társaságok, Magyar Narancs, 2009. július 23.) Az egyesület négy kerületben fotózta le a Centrum járdaparkolóiban várakozó gépkocsikat, és kerületenként tett feljelentést a helyi rendőrkapitányságokon.

A FE 2009. június 16-án adta be a feljelentést az I. kerületi rendőrkapitányságon, amelynek két nap elég volt a mérlegelésre. Elutasításában arra hivatkozott, hogy "útburkolati jellel jelölt helyen, parkolási övezetben, díjfizetés ellenében történő 'parkoltatás' nem értelmezhető jogtalan haszonszerzési célzattal történő tévedésbe ejtésnek. (...) Azzal, hogy a Centrum Parkoló Kft. olyan és úgy kialakított helyeken szed parkolási díjat, ahol a KRESZ előírásai a parkolást egyébként nem engednék meg, bűncselekményt nyilvánvalóan nem követ el." És kész. A határozat nem tért ki arra, hogy az útburkolati jeleket maga a Centrum festetheti a járdákra. A kft. 2008-ban - saját bevallása szerint - 213 millió forintot költött útburkolati jelek felfestésére és táblák kihelyezésére. Önmagában tehát az a tény, hogy egy járdán a parkolást megengedő útburkolati jel megtalálható, még nem jelenti azt, hogy annak alapján ott jogszerűen lehet parkolni.

A II. kerületi rendőrkapitányságon hat napig emésztették a feljelentést. Elutasító határozatuk indoklása szerint nem jogellenes a haszonszerzés: "A Centrum Kft. egy megnyert pályázat alapján üzemelteti a hasznosításra kiadott területeket a parkoltatáson keresztül, így amennyiben az érintett járdaszakasz parkolási övezethez tartozik, a parkolási társaságnak nem feladata vizsgálni a konkrét parkolási esetekben a (KRESZ által előírt - F. P.) négyes feltétel együttes fennállását." Ebből viszont az következik, hogy a Centrum egy kétsávos út valamelyik sávját is használhatná parkolónak, ha az parkolási övezetben van.

A XI. kerületi rendőrkapitányság két hét gondolkodási idő után utasította el a feljelentést: "Az eljárás során beszerzett iratok alapján megállapítottuk, hogy a Centrum Kft. a kerületi önkormányzattal kötött szerződés alapján jár el parkolásidíj-beszedőként a kerület közútjain." Ez viszont azt jelenti, hogy az önkormányzat és a Centrum között kötött szerződés a járdákon parkolás részleteire is kiterjed; a rendőrök pedig átolvasták a dokumentumot, s azt e tekintetben is jogszerűnek találták - annak ellenére, hogy a kerületi önkormányzatok a területükön beszedett parkolási díjakból részesedést kapnak a Centrumtól. Mindkét félnek anyagilag is érdekében áll tehát a KRESZ annullálása. Összegezve: az I. kerület szerint az útburkolati jel felfestése, a II. kerület szerint a Fővárosi Önkormányzat pályázata, a XI. kerület szerint a kerületi önkormányzattal kötött szerződés alapján szegheti meg a Centrum a KRESZ szabályait.

A XII. kerületi rendőrkapitányságon viszont komolyan vették a 2009. június 12-én beadott feljelentést, és elrendelték a nyomozást. Jelezték, hogy nem várható gyors döntés.

Az alapos mérlegeléshez

be kell ugyanis kérniük a kerületi önkormányzat és a Centrum közötti szerződést, nyilatkoztatniuk kell a kerületi közterület-felügyelőket, hogy miért nem bírságolják a KRESZ szerint a járdán jogellenesen álló kocsikat, ha ott a Centrum parkolójegyet szed. Ki kell kérniük a kerületi önkormányzat véleményét, és tisztában kell lenniük a Fővárosi Önkormányzat által kiírt pályázat, illetve a nyertes pályázóval kötött szerződés tartalmával. Négy hónap nyomozás után sem értek az ügy végére. Pedig nyilván az I. és a II. kerületi rendőrkapitányság is hasonló alapossággal járt el, ám nekik elég volt néhány nap. Vagy netán egyetlen szerződést sem kértek be?

A három elutasító határozat elleni panasz június végén a kerületileg illetékes ügyészségekhez került. Az I., illetve II. kerületi feljelentés ügyében a rendőrségek még mindig nem küldték meg az ügyészi döntést. A XI. és XXII. kerületi ügyészség elutasította a panaszt. "A jelenleg rendelkezésre álló szerződések alapján a Centrum Kft. a parkolóhelyeket igénybe vevő autósokkal szemben jogosult polgári jogi címen díjat szedni, így velük szemben jelenleg a csalás törvényi tényállásának megvalósulásához szükséges tényállási elemek nem valósulnak meg hiánytalanul" - indokolt az ügyészség. Jelenleg. Ha tehát két azonos érdekű fél arra köt polgári jogi szerződést, hogy anyagi haszonszerzés érdekében megszegjenek egy jogszabályt, akkor az ügyészség szerint ez rendben van. A Centrum így továbbra is szedheti a KRESZ által tiltott járdahelyek utáni parkolási díjat.

A magyar nyelv nehézségei

Ha valaki jogkövető állampolgárként parkolójegyet vált, és azt véletlenül fordítva helyezi a szélvédője mögé, bírságra számíthat. Akkor is, ha a bírságolás pillanatában még további egy óráig érvényes a parkolójegye. Mit tehet ilyenkor a sofőr? Először is kérdőre vonja a parkolóőrt, aki közli vele, nem látható a jegy, jogosan bírságolta, és ez ellen az autós nem is tehet semmit. Ezután mégis felhívja a Centrum Parkoló Kft. ügyfélszolgálati telefonszámát. Az automata géphang a következő tájékoztatást adja: "Ön a Centrum Parkoló Kft. ügyfélszolgálatát hívta. Felhívjuk figyelmét, hogy ügyintézőnkkel folytatott beszélgetését rögzítjük. Az alábbi lehetőségek közül választhat: Automata hibabejelentés 1-es gomb. Mobilparkolás 2-es gomb. Gépkocsiján kék zacskót talált: 3-as gomb." Megnyomva a 3-as gombot így folytatódik a szöveg: "Parkolójeggyel rendelkezett 1-es gomb." Ezután: "A fővárosi rendelet alapján, amennyiben a megváltott parkolójegy a várakozás időtartama alatt a gépjárműben nem leolvasható módon került elhelyezésre, a parkolási esemény pótdíjfizetési kötelezettséget von maga után." Semmiféle további információt nem ad a tájékoztató, ügyintézővel folytatott beszélgetésére pedig nincsen lehetőség.

Ezt követően az autós áttanulmányozza a vonatkozó 24/2009. (V. 11.) számú, június 1-jén hatályba lépett fővárosi rendeletet. A fogalommeghatározásokat tartalmazó 2. § b) pontja szerint: "díjfizetés nélkül várakozó jármű: a jogszabályi előírások ellenére: ba) a várakozási díj megfizetése nélkül, illetve érvényes parkolójegy nélkül várakozó jármű; bb) érvénytelen hozzájárulással, hozzájárulás nélkül, vagy a parkolójegy, illetve érvényes hozzájárulás nem megfelelő kihelyezésével". A rendelet tehát díjfizetés nélkül várakozó járműnek minősíti azt az autóst, aki nem megfelelően helyezte ki az érvényes parkolójegyét a járművére.

A rendelet 47. § (4) bekezdése foglalkozik a problémával, és az nem azonos a Centrum Kft. hivatalos tájékoztatásával. "Amennyiben a gépjármű üzemben tartója az ellenőrzés időpontjában érvényes parkolójeggyel rendelkezett, de azt nem jelen rendelet előírásai szerint helyezte el, vagy a parkolójegy érvényességének kezdő időpontja és az ellenőrzés időpontja között nem telt el 5 percnél hosszabb idő, az ellenőrzés napjától számított 5 naptári napon belül a parkolásüzemeltető ügyfélszolgálati irodájában a parkolójegy bemutatható." A helyzet ezután bonyolódik: "Amennyiben a bemutatott parkolójegy az ellenőrzés időpontjában vagy az ellenőrzés időpontjától 5 percnél hosszabb idő nem telt el, a várakozási díjkülönbözet és a pótdíjtartozást a parkolásüzemeltető törli a nyilvántartásból." Ez egy teljesen értelmetlen mondat, és semmilyen lehetőséget nem ad arra, hogy aki az ellenőrzés időpontjában érvényes parkolójeggyel rendelkezett, de azt nem a 24/2009 számú rendelet előírásai szerint helyezte el, mentesüljön a díjkülönbözet és a pótdíjtartozás megfizetése alól.

A fővárosi közgyűlés jelenleg hatályos rendelete tehát jelenleg így értelmezhető: aki az ellenőrzés időpontjában érvényes parkolójeggyel rendelkezett, de azt nem a rendelet előírásai szerint helyezte el, bemutathatja a parkolójegyét az ellenőrzés napjától számított 5 naptári napon belül a Centrum kettő ügyfélszolgálati irodájának valamelyikében. Szűkíti a kört, hogy naptári hónaponként legfeljebb egy alkalommal élhet e bemutatás lehetőségével. További szűkítés, hogy a bemutatás időpontjában az adott gépjárműre nem lehet 30 napnál régebbi jogosulatlan parkolási esemény miatt kiszabott és nem vitatott várakozási díjkülönbözet és pótdíjtartozás. Ha valaki minden feltételnek megfelelt, és bemutatta az ügyfélszolgálaton, hogy volt érvényes parkolójegye, csak az nem látszott, semmit nem jelent. Az ügyfélszolgálati dolgozó közli, hogy ennek ellenére nem mentesül a díjkülönbözet és a pótdíjtartozás megfizetése alól. Viszont rendezheti a korábbi tartozásait.

A szerző újságíró, a Füstirtók Egyesület elnöke.

Figyelmébe ajánljuk