A szolgáltatások egyenletes romlása hamarosan teljesen felszámolja a magyar egészségügy szolidáris voltát

  • Haskó László
  • 2020. július 29.

Publicisztika

Rend az lesz, ha betegellátás nem is.

Magyarország miniszterelnökéről eddig is tudni lehetett, hogy mit tart a tudományról, hiszen kifüstölte a Magyar Tudományos Akadémiát. Hogy mire becsüli az egészségügyet, azt is tudtunkra adta azzal a gyalázatos, tíz éve tartó oda nem figyeléssel, aminek következtében hagyta (a szó szoros értelmében) romba dőlni a betegellátás teljes struktúráját miközben lefejezte az egészségügy szakértői gárdáját. Ilyen előzmények után vonta saját irányítása alá a járvány elleni háborút és követte el azokat a vérlázító baklövéseket, amelyeken minden épeszű ember szörnyülködött: Kína összes (feketén, tripla áron elérhető selejt) lélegeztető gépének fölvásároltatását, továbbá 35 ezer kórházi ágyról a betegek deportálását.

Hogy az ország-lakosokról mi a véleménye, azt is megtudhattuk, az infantilis és hazug kommunikációból. Ha ennek lehet ugyanis hinni, Orbán elhatározta, hogy

fölkészíti az országot a második hullámra,

hátha lesz. Ha már az első (istennek hála) elmaradt. Arra az esetre is készülnek a tervek, ha a második hullám is elmarad. Az se fog ki rajtunk, illetve rajta. Birodalmában minden idősotthonra jut – ápolók helyett – ezer patyomkin típusú lélegeztető-gép.

Elővette az egyetlen magyar embert, akire ebben az új háborúban csapatai irányítását bízhatja, akire eddig is számíthatott, különösen háborúk esetén. A többször reaktivált belügyminiszter tábornok indulásból fején találta a szöget: fölméreti egy bergengóciai céggel a „magyar egészségügy állapotát”, potom pénzért, mindössze egy fél stadion áráért.  Ennek több előnye van: először is soká tart, akár a választásokig is lehet velük a lázas készülődés látszatát kelteni, másodszor pedig biztosak lehetnek benne, hogy semmi használható javaslatuk nem lesz, ahogyan a bergengóc egészségügy modernizálásához sem volt ötletük.

Tehát

az újabb kétharmad besöprése után sem kell majd költeni a kórházakra.

Közgazdasági ismereteit az olajszőkítők üldözése közben elmélyítő újdonsült általános és egészségügyi marsall a finanszírozáson is megtalálta a lyukat: sok a potyautas, a járulékot nem fizető betegséget imitáló béna szélhámos. Márpedig pénzbehajtásban világelsők vagyunk. Legjobban hajléktalanokat és közmunkásokat tudunk megvágni, de az úrvezetők sem panaszkodhatnak. Nem lesz probléma a betegekkel sem.

Szárnyra kapott az a hír is, hogy demokratikus kapitalista kormányunk esze és ökle (az általános és eü. marsall) újabb államosítás levezénylésére készül.

Az önkormányzati fenntartásban működő szakorvosi rendelőket adják majd az ő erős rendőr kezébe.

Rend az lesz, ha betegellátás nem is. A rosszindulatúak (mint e sorok írója) szerint azt a rongyos ötven milliárdot akarja visszatenni a gazda zsebébe, amit Miniszterelnök Úr a budapesti főpolginak ígért cserébe a tíz új stadionért, amelyek, ha elkészülnek, sokkal inkább szolgálnak majd az ország egészségére, mint az orvosok a vacak rendelőikkel.

Megnyugodhatunk, a szolgáltatások egyenletes és kiegyensúlyozott romlása, a ráfordítások erőteljes csökkentése hamarosan és teljesen meg fogja szüntetni a magyar egészségügy (egykor volt) szolidáris voltát. A következő tíz évre a jelszó „a pénz beszél, és a beteg ugat” lesz.

A szerző sebész.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.