A Magyar Nemzet

  • 2002. április 11.

Publicisztika

Magyarországon a rendszerváltozás óta a politikai jobboldal egyik legtöbbet hangoztatott baja a sajtó. Hogy mocskos baloldali az, és csak zavarkeltésben utazik, és befolyásolja a kiszolgáltatott polgárt, aki mindennek hatására hajlamos időnként rosszul szavazni. Az első szabadon választott kormányt - pedig haj, de csuda jól is működött - nyilvánvalóan azért zavarta el első adandó alkalommal a közakarat, mert a nyomorult, idegen lelkű sajtó teljes egészében ellene volt. Ám a jobboldal mára tanult elődei hibáiból, és évek fáradságos munkájával csinált magának sajtót. Nyomtatottat is, elektronikusat is, szeretik magukat úgy hívni: konzervatív sajtó.

n Magyarországon a rendszerváltozás óta a politikai jobboldal egyik legtöbbet hangoztatott baja a sajtó. Hogy mocskos baloldali az, és csak zavarkeltésben utazik, és befolyásolja a kiszolgáltatott polgárt, aki mindennek hatására hajlamos időnként rosszul szavazni. Az első szabadon választott kormányt - pedig haj, de csuda jól is működött - nyilvánvalóan azért zavarta el első adandó alkalommal a közakarat, mert a nyomorult, idegen lelkű sajtó teljes egészében ellene volt. Ám a jobboldal mára tanult elődei hibáiból, és évek fáradságos munkájával csinált magának sajtót. Nyomtatottat is, elektronikusat is, szeretik magukat úgy hívni: konzervatív sajtó.

Most úgy néz ki a helyzet, hogy a jobboldal simán bukja el a 2002-es országgyűlési választásokat. Hogy a manóba, hisz már saját sajtójuk is van. Konzervatív.

Nos, talán jobb, ha innen tudják meg: jelenlegi bukásukat legalább olyan mértékben köszönhetik saját, konzervatív sajtójuknak, mint a mocskos, idegen lelkű baloldali médiának. Elsősorban persze az elmúlt négy év alatt elkövetett disznóságaiknak, ami ugyan nem feltétlenül tartozna ide, ha konzervatív sajtójuk nem ennek ellenkezőjét igyekezett volna kommunikálni a jelzett időszakban.

Mit jelent az, hogy konzervatív? Biztos havi honoráriumot, ami jó. Ami viszont rossz, hogy ezért a havi fixért hazudni kell. Egyébként: kell egy fenét! Nem kellene, talán csak magánszorgalmú kutyák csaholják túl a sima bőrű általuk előre kitalálni vélt gondolatait.

Ha pedig mégis kötelező hazudniuk, akkor is nyilvánvaló: csak bukáshoz vezethet.

Nem lehet büntetlenül beszélni csak úgy a világba! Nem lehet olyat állítani, ami nincs. Összeomlás szélén az MSZP stábja. Teljes a káosz az MSZP kampánystábjában... megvesztegették a postásokat... azt tervezik a szocialisták, hogy valamilyen balesetet vagy betegséget játszatnak el Medgyessy Péterrel... K. O... Ha tényleg velük van az ország, akkor leveszik a kötelet, és a mi nyakunkba teszik... Április 7-én ez lesz a tét: polgárok választhatnak a különböző gondolkodásmódok között. Kiderül, eléggé felnőttek, intelligensek-e...

Kiderült: nem azok. A konzervatív sajtó szerint.

A leírt szó, tetszik, nem tetszik: szent. Nem Lex Pokol és nem Lex Répássy védi, náluk jóval kompetensebb hatóság: az igazság. Az az újság, mely címében viseli e nemzet nevét, átveri, megvezeti, gyereknek és unintelligensnek tartja nemzetét, ha az nem úgy táncol, ahogy ő fütyül, az milyen újság? Konzervatív, nyilván.

Kedves távozó kormány! A sajtó, ha méltóztatnak elhinni, ha nem, nem az, aminek önök gondolják. A magyar nyelvvel hadilábon álló, megvásárolható, egyéniség nélküli szolgák falkája, kár, hogy így gondolják. De ez, elsősorban, kedves távozó kormány, az önök kára, mint látjuk. Ha nem ezt gondolták volna a sajtóról, nem ilyenné szervezik sajtójukat, talán az nem ver ekkora bazi szöget az önök koporsójába, de ez nem érdekes.

Mint ahogy az sem, hogy a konzervatív sajtó önként vagy parancsra olyan, amilyen. Az az érdekes, hogy olyan egyszerűen nem lehet. Mert a sajtó pontosan mindennek az ellenkezője: szabad és igazat mond. Legalább megpróbálhatták volna: nagyon jó érzés!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.