Állampolgárhoz méltón

  • 1997. április 3.

Publicisztika

Az ideit még megúsztuk, de ez volt az utolsó, és jövőre, ha eddig nem tudtuk volna, jaj nekünk, fejünk felett végképp összecsapnak az édes likőrök ármányos hullámai. Ezt jobb lesz, ha megszívleljük, mert nem afféle rémhír ez, hanem a Magyar Rádióban lett elhangoztatva, nem a
Az ideit még megúsztuk, de ez volt az utolsó, és jövőre, ha eddig nem tudtuk volna, jaj nekünk, fejünk felett végképp összecsapnak az édes likőrök ármányos hullámai. Ezt jobb lesz, ha megszívleljük, mert nem afféle rémhír ez, hanem a Magyar Rádióban lett elhangoztatva, nem a Szabó családban vagy a Vendég a házban című borzadályban, egy igazi rendőr mondta, dokumentum- és nem fikciós helyzetben, tehát nyilvánvalóan igaz, még a József Attila-i értelemben is, tehát nem pusztán valódi. Hogy az történt, a rendőrség locsolós napi fokozott közúti ellenőrzéséről szóló interjú fonala addig szövődött, míg a rendőrnél rá nem lett kérdezve (ha ezt lehet jól érteni): a fiatalok, úgy általában, meg lesznek-e szondáztatva? Mert ez olyan helyénvaló kérdésnek tűnik. Hát, nem, de aki nem állampolgárhoz méltón viselkedik, az vethet magára. Hazaszállítást nem ígért a rendőr - nem ígérhet mindent -, de értesítést és megőrzést igen.

Tényleg ideje lenne már. Mert, nézzünk csak körül, itten egyre többen viselkednek olyan módon, hogy rendes állampolgár annak a láttán kiköpik. Mert azelőtt, ezt meg kell hagyni, legalább rend volt. Akire a társadalom rossz szemmel nézett, okkal, az ugrált persze akkor is, de csak odahaza, vagy ha mégse, akkor elő lett vezetve, és akkor megint nem ugrált egy ideig. Most meg mennek, ki merre lát vagy akar, arra. Az ilyesmi intézkedés után kiált. Egyelőre csak az édes likőrök áldozatain meg a magukból kivetkőzött locsolkodókon a sor, de ez csak a kezdet. Ha már a többi, ami az erős központi ellenőrzés fellazulásával el lett baltázva, hát legalább ez legyen visszaállítva, hogy ne lehessen csak úgy kivonulni, dülöngélni, rókázni, konkrétan vagy a verbalitás örve alatt, és egyáltalán, semmit se ne, ami joggal kelt visszatetszést a társadalomban: viseljük magunkat, vagy lesz kapsz. Akit nem puffant fejbe valami elszabadult leszámolási tevékenység, meg nem razziázza le és teszi egy életre lehetetlenné a magyar drogháború bármelyik közkatonája, aki nem döglik éhen, nem megy rá az agya, hogy az orra előtt csinálnak hülyét belőle, nem szövetkezik hasonló elkeseredettségi fokú és idegállapotú honfitársaival, nem egyszerre megy az utcára, nem vezényszavak ütemére dülöng és rókáz, nem viseli magát állampolgár módjára, annak annyi lesz. Végre.

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.