"Csókoltatom a jogalkotót" - A közérdekű adatok bíróság előtti soronkívüliségéről

  • Hüttl Tivadar
  • 2009. április 23.

Publicisztika

Az idézet a bíró válasza volt a közelmúltban a TASZ ügyvédjének észrevételére, amikor egy régóta húzódó TASZ-per egyik tárgyalásán finoman jelezte, hogy a közérdekű adatok kiadása iránti pereket a törvény szerint soron kívül kell elbírálni, ezért aggályos, ha négy hónappal elnapolja a tárgyalást. A bíró vállat vont, legyintett, és a mondott rövid üzenetet küldte a jogalkotónak - no meg persze a nyilvánosságnak, mely közérdekű adatokkal kapcsolatos ügyekben, ha jogilag nem is, de logikailag és lényegileg mindenképpen perbeli félnek számít. Teszek magasról a soronkívüliségre, teszek a nyilvánosságra, s nagyot a jogalkotói szándékra is - üzenetében mindez benne volt, és ha túl sokat nem is akarunk szavaiba belemagyarázni, a tárgyalás maximális, négy hónapra kimért elnapolása tökéletesen jelzi, mit gondol a bíró arról, hogy az ilyen ügyeket lehetőség szerint gyorsan be kell fejezni.

Az idézet a bíró válasza volt a közelmúltban a TASZ ügyvédjének észrevételére, amikor egy régóta húzódó TASZ-per egyik tárgyalásán finoman jelezte, hogy a közérdekű adatok kiadása iránti pereket a törvény szerint soron kívül kell elbírálni, ezért aggályos, ha négy hónappal elnapolja a tárgyalást. A bíró vállat vont, legyintett, és a mondott rövid üzenetet küldte a jogalkotónak - no meg persze a nyilvánosságnak, mely közérdekű adatokkal kapcsolatos ügyekben, ha jogilag nem is, de logikailag és lényegileg mindenképpen perbeli félnek számít. Teszek magasról a soronkívüliségre, teszek a nyilvánosságra, s nagyot a jogalkotói szándékra is - üzenetében mindez benne volt, és ha túl sokat nem is akarunk szavaiba belemagyarázni, a tárgyalás maximális, négy hónapra kimért elnapolása tökéletesen jelzi, mit gondol a bíró arról, hogy az ilyen ügyeket lehetőség szerint gyorsan be kell fejezni.

Pedig a gyorsaság e perekben nem lehetne puszta üres frázis. A soronkívüliség indoka, hogy a kért közérdekű adatokhoz fűződő érdekek gyorsan változhatnak, az információ romlandó jószág, s ha csak hónapokkal, netán évekkel később kerül az adatkérő kezébe, akkor nem biztos, hogy megfelelően tudja hasznosítani. Kiváltképpen igaz ez az újságírókra, akiknek aktuálpolitikai, közéleti eseményekről szóló írásaikhoz nélkülözhetetlen a friss információ.

Hogy a soronkívüliség pontosan mit jelent, arra nincs irányadó jogszabály, csak a gyakorlatra hagyatkozhatunk. A szabályozás lényegét értő és azt komolyan vevő bírák ilyen ügyekben a kereset beadásától számított két hónapon belül kitűzik az első tárgyalást, s igyekeznek már az első tárgyaláson ítéletet hozni. A TASZ peres tapasztalata az, hogy az elsőfokú eljárás - ha különlegesen bonyolult bizonyítási eljárás az ügyben nem szükséges - nem jelent többet két-három, rövid időközzel megtartott tárgyalásnál. Négy hónap után jellemzően már a másodfokra készülünk, vagy a pervesztes fellebbezését, teljesítését várjuk.

A fenti ügyben az újságíró közel egy éve, tavaly májusban fordult közérdekű adatigényléssel a MÁV-hoz: a cég vezető tisztségviselőinek járandóságaira, juttatásaira volt kíváncsi. Illetve még mindig az, mert a MÁV természetesen megtagadta a válaszadást, a per pedig hiába folyik, ítélet azóta sem született - ellenben a bíró jókívánságokat küldözget a jogalkotónak. Az ügy valóban hihetetlenül bonyolult: az eredeti kérdések arról szóltak, hogy mennyit keresnek a vezető tisztségviselők, milyen szolgálati kocsit kapnak, mennyi jár nekik végkielégítésként, ha ne adj' isten kirúgják őket. Rettenetes módon megnehezíti a bíróság dolgát, sőt, szinte már-már el is lehetetleníti, hogy a per helyszínéül szolgáló Fővárosi Bíróságon, igaz, egy egész emelettel feljebb, hasonló tárgyban (akkor is újságíró felperessel és TASZ-képviselettel) már született ítélet. A döntés szerint az állami vállalatok vezetőinek, köztük a MÁV vezérigazgatójának járandóságai személyes adatok, de mivel közpénzből kerülnek kifizetésre, közérdekből nyilvánosak. Az azonban, hogy egy ilyen ügyben már döntöttek a Fővárosi Bíróságon, sőt, hogy ezt az utóbbi döntést jogerősen nemrég a Fővárosi Ítélőtábla is helyben hagyta, a jelek szerint nem hatotta meg a perben eljáró bírót.

A bíró feladata a jognak megfelelő ítélet meghozatala mellett a pervezetés is. Ez alatt az egész peres eljárás törvényességét, célszerű menetét, folyamatosságát és gyorsaságát biztosító bírósági cselekmények összességét értjük. Ilyen cselekmény például a tárgyalás kitűzése vagy egy bizonyítási indítvány elutasítása, de a bíróság elnökének feladata annak biztosítása is, hogy az üggyel összefüggésben nem álló kérdésekre ne terjedjen ki a tárgyalás. Ehhez képest ebben a végtelenül egyszerű ügyben a bíróság olyan bizonyítási indítványnak adott helyt, amellyel azt akarja a MÁV képviselője igazolni, hogy a vasútcég nem is lát el közfeladatot. Tekintettel a másik, fent említett perre, időközben megküldte az újságírónak a vezérigazgatóval és két helyettesével kapcsolatos adatokat, mert jogerőre emelkedett a másik ítélet, nem volt mit tenni. A 27 igényelt adatból 3 megvan - plusz egy újabb tárgyalási határnap júniusra.

Egyébként ha a soronkívüliséget a bíró valóban komolyan vette volna, akkor már az első tárgyaláson bírósági meghagyást bocsáthatott volna ki, tekintettel arra, hogy a MÁV képviselői nemes egyszerűséggel nem jelentek meg a szabályszerű idézésre, s ilyenkor a bírósági meghagyás a kereseti kérelemmel egyező marasztalást tesz lehetővé.

A közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot Alkotmányunk deklarálja. Alkotmányos alapjog érvényesíthetősége van tehát a bíróság kezében, s nem egy "egyszerű" jogvitát kell eldöntenie. A TASZ szerint e tény a pervezetést is meghatározza, a bírónak tekintettel kell lennie a soronkívüliséget kimondó szabályozás mögött meghúzódó indokokra. Sajnos ez az ügy is megerősíti, hogy sok bíró nem lát tovább a polgári törvénykönyvnél, s alapjogi szempontokat nem érvényesít sem a pervezetéskor, sem ítélethozatalkor - és gond nélkül ad helyt olyan bizonyítási indítványoknak, amelyek célja nem más, mint az időhúzás, és az, hogy felesleges jogi költségekre herdálják az adófizetők pénzét.

Neked ajánljuk