Hozzáadott érték - Euró

  • .
  • 2009. április 23.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2009. március 19. Nem tudom, hogy milyen korosztálynak szánják a Narancsot, de amikor Pete Péter cikkét elolvastam, arra gondoltam, hogy esetleg gyerekeknek.
A túl erős árfolyamon való csatlakozás veszélyeivel kapcsolatosan azt írja, hogy "az idősebbek (sic!) még emlékezhetnek arra, milyen évtizedes nyomorúságot (sic!) okozott a német egyesítés után (sic!) a keletnémeteknek a rosszul megválasztott márkaárfolyam".

1989-ben 19 éves voltam, szívesen leírom, hogy én mire emlékszem. A keletnémet márka átváltása (1990. július 1-jén) nem követte az NDK csatlakozását (október 3-án), hanem megelőzte ezt három hónappal. De a pénzzel egyidejűleg az NDK már átvette az NSZK szociális jogrendszerét, amelynek része volt a munkanélküliségi, illetve szociális segély. Ha alacsonyabb árfolyamon váltották volna át a keletnémet béreket, a szociális segély több lett volna az átlagos bérnél, illetve lett is, mivel sok ember nem sokkal a rendszerváltás után aztán a segélyből sokkal jobban élt (felújított házak, az összeomlástól az utolsó pillanatban megmentett óvárosokban, tisztább levegőben) mint az NDK-ban a fizetésből. Nemcsak hogy nem éltek nyomorúságban a keletnémetek, hanem hirtelen jólétet élveztek. Az úgynevezett pénz- és szociális uniót szándékosan még az egyesítés előtt hajtották végre, hogy véget vessenek a menekülésnek (Szabolcs megyét sem lehet azzal versenyhelyzetbe hozni, hogy ott alacsonyabban határozzák meg a nyugdíjat, a családi pótlékot, a szociális segélyt, mert akkor senki nem marad ott). Tehát a piaci viszonyokat nem látott keletnémet munkahelyek megszűnéséhez nem az alkalmazott árfolyam vezetett, hanem az 1989-es sikeres forradalomnak köszönhető csatlakozás, amelynek nélkülözhetetlen része volt a közös pénz.

Peter Köhler

Drezda

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.