Publicisztika

Lex nemulass!

Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden kihirdetett határozata csak részben találta alkotmányellenesnek a polgári törvénykönyv (Ptk.) Lex Répássy néven emlegetett, az Országgyűlés kormánypárti többsége által már elfogadott, ám a köztársasági elnök által előzetes normakontrollra küldött módosítását. Az Ab határozata ugyanis az alkotmánnyal összeegyeztethetőnek találta a "tág értelemben vett válaszadási jogot". Azaz azt a jogot, hogy ha egy sajtótermékben valakiről a "jó hírnevet, emberi méltóságot sértő" vélemény vagy értékelés jelenik meg, akkor az illető - a polgári peres eljárásban rejlő, és az utóbbi időben egyébként káprázatosan érvényesülő jogorvoslati lehetőségek mellett - ugyanabban a sajtótermékben kifejtheti saját értékelését és nézeteit, és ennek az adott szerkesztőség köteles helyet - újságpapírt vagy sugárzási időt - biztosítani. Sőt: az Ab szerint ez a kötelezettség még akkor sem alkotmányellenes, ha "a(z eredeti, a szerk.) közlemény nem sért alapvető (azaz személyiségi, a szerk.) jogot", mert a válasz célja ilyenkor "az érintett személy saját véleményének a külvilággal történő megismertetése; a válaszadási kötelezettséget tehát a közvélemény minél szélesebb alapon történő formálása, a több forrásból származó tájékoztatás indokolja".

A keze munkája

Azt mondja Medgyessy Péter, hogy az ellene folyó lejáratási kampányt a miniszterelnök emberei szervezik; majd a kérdésre, amely ezen mondatának értelmét firtatja, sejtelmesen csak annyit válaszol, hogy hát Kövér Lászlót nem tekintheti másnak, mint a kormányfő közvetlen munkatársának.
  • 2001. november 29.

Ártatlan rézhegyek a sóhivatalban

Közgyűlést tartott a Magyar Írószövetség. Hogy nincsenek forradalmi idők, azt a heveny érdektelenség is mutatja, amely e vasárnapi kultúrprogramot kísérte. Pedig választás is szerepelt a műsoron, sőt még a vezető politikusokkal történő parolázás és pörlekedés elvi lehetősége is. Egy miniszter (oktatási) és egy pártelnök (szocialista) volt ott.
  • 2001. november 29.

A harag meg a rossz tanácsadó

Régi szabály: ha egy párt néhány hónappal a választások előtt a friss közvélemény-kutatásokra kezd el panaszkodni (ez eddig hagyományosan a jobboldal beteges hülyesége volt), akkor közel a vég. Márpedig a szocialisták közvetlenül a Fideszt (a mérsékelten alapos gyanú szerint ő manipulál), közvetve meg a Gallup közvélemény-kutatót (merthogy az ő kutatási eredményeikkel teszik) vádolták meg: merő kampánycélokból fals adatokkal operálnak. A múlt héten publikált eredmény első pillantásra tényleg megdöbbentő: a legnagyobb és a legkisebb kormánypárt érdekszövetsége immáron átlépte volna az 50 százalékos álomhatárt, a szocik meg csak a `94-es eredményt ismételnék, ami akkor mindenre elég volt, ma semmire. Mármost egy darab közvélemény-kutatási eredmény még semmi (négy-öt cég is publikál ilyeneket, akár hetente is), és ott vannak a beépített hibafaktorok is (minden huszadik felmérés balul sikerül).
  • 2001. november 22.

Óvatosan a püspökfalatokkal!

Mert a mértéktelen táplálkozás még akkor is káros lehet, kivált az utódainkra nézvést, ha a dúsabb töltekezést kiadós asztali áldás előzi meg. Drága hívek, nem kell annyit zabálni - foglalható össze a Magyar Katolikus Püspöki Kar vasárnap kibocsátott körlevelének egyik legfontosabb csapásiránya.
  • 2001. november 22.

Melegh Attila: A láthatatlan ember

Arundhati Roy indiai író a Guardian című brit napilap szeptember 29-i számában a Végtelen igazság algebrája című írásában egy amerikai újságírót idéz, aki a következőképpen kommentálta a szeptember 11-i tragédiát: "A Jó és Rossz ritkán jelenik meg olyan tisztán, mint a múlt kedden. Számunkra ismeretlen emberek lemészároltak olyanokat, akiket ismerünk. És tették mindezt oly szemtelen jókedvvel." E néhány mondat Roy elemzése szerint kijelöli az Egyesült Államok hadműveletének algebráját: az Egyesült Államok és Nagy-Britannia egy kellőképp meg nem határozott, ismeretlen ellenféllel veszi fel a küzdelmet egy olyan háborúban, amely követhetetlen lesz a közvélemény számára. Az idézett mondatok azonban nemcsak az Egyesült Államok által vezényelt hadműveletek meglehetősen furcsa számtanára világítanak rá, hanem az egész eseménysor metafizikai, társadalomfilozófiai alapjait feszegetik.
  • 2001. november 15.

Földindulás

Ha egyszer majd a rendszerváltás utáni harmadik kormány tevékenységéről tárgyilagos szakértői elemzések készülnek, abban az agrártárcát nagy valószínűséggel az Orbán-kormány "leggyengébb láncszemeként" fogják jellemezni. A mezőgazdaságot érintően ugyanis nem lesz olyan statisztikai adat vagy gazdasági mutató, mely az elmúlt három és fél év alatt bármiféle előrelépést igazolna.
  • Raskó György
  • 2001. november 15.

Uszítási szakasz

A múlt héten újabb ´56-os perben hozott jogerős ítéletet a Legfelsőbb Bíróság: egy Korbely János nevű volt katonai parancsnokra öt év letöltendő szabadságvesztést mért ki. A bíróság szerint Korbely 1956. október 26-án a tatai rendőr-főkapitányság udvarán azután vezényelt tüzet, hogy az épületet elfoglaló felkelők megadták magukat. A vádlott ezzel a több emberen, szándékosan elkövetett emberöléssel megvalósította az emberiesség elleni bűntettet is.
  • 2001. november 15.

77 forint óránként

A "kormányzati kommunikációként" eufemizált pofátlan hazudozásnak, a nép előre megfontolt és folytatólagos átverésének a jelek szerint nincs határa: az a megalázó és kicsinyes huzakodás, amit a "polgári" kabinet művel a tűzoltókkal, ékes bizonyítéka ennek.
  • 2001. november 15.

Farkas Zsolt: A magyar Colli és Montinari

Friss, radikális, bölcs, vicces. Néha mókás. Néha nem. Néha teljesen megőrül. Kedvenc műve a Zarathustra, pedig maga is írt jobbakat. Konkrétan sohasem volt dolga nővel, és nem volt gyereke. Mégis nagy haszonnal forgathatnák erotikus feministák éppúgy, mint gyerekes apák, ha lenne, aki megmondja nekik, hogy aki magyar, Nietzschét olvas.
  • 2001. november 15.

Bán Zoltán András: A Rajna giccse

Anémetek, ezek a különösen praktikus eszű emberek néhány évtizede kitalálták, hogy ha hanyatlik a saját irodalmuk, akkor vesznek maguknak egy pár pótliteratúrát. Így jutottak hozzá előbb a latin-amerikai prózához, később az orosz posztmodernhez, hogy a legutóbbi évtizedben a magyar prózába fektessék tőkéjüket. Megszerezték a nagy európai zsidó irodalmi tradíció egyik legradikálisabb továbbgondolóját (Kertész Imre), a körmönfont posztmodernet, amely azonban még tud valamit a nagy európai klasszikus eszményekről (Esterházy Péter), valamint a nagy európai, mindenekelőtt német hagyományokat folytató, azokat kritikailag meghaladó posztromantikát, posztrealizmust (Nádas Péter). "Akinek ennyi jó kevés, azt érje gáháncs éhés mehegvehetééés", dalolhatnánk a nagy osztrákkal, mert a kapzsi germánoknak kellett a plusz egy szezon is, ezért e remek szellemtrió mögé kísérőzenekarként leszerződtették még a fél pannóniai írógárdát.
  • 2001. november 15.