Uszítási szakasz

  • 2001. november 15.

Publicisztika

A múlt héten újabb ´56-os perben hozott jogerős ítéletet a Legfelsőbb Bíróság: egy Korbely János nevű volt katonai parancsnokra öt év letöltendő szabadságvesztést mért ki. A bíróság szerint Korbely 1956. október 26-án a tatai rendőr-főkapitányság udvarán azután vezényelt tüzet, hogy az épületet elfoglaló felkelők megadták magukat. A vádlott ezzel a több emberen, szándékosan elkövetett emberöléssel megvalósította az emberiesség elleni bűntettet is.

n A múlt héten újabb ´56-os perben hozott jogerős ítéletet a Legfelsőbb Bíróság: egy Korbely János nevű volt katonai parancsnokra öt év letöltendő szabadságvesztést mért ki. A bíróság szerint Korbely 1956. október 26-án a tatai rendőr-főkapitányság udvarán azután vezényelt tüzet, hogy az épületet elfoglaló felkelők megadták magukat. A vádlott ezzel a több emberen, szándékosan elkövetett emberöléssel megvalósította az emberiesség elleni bűntettet is.

Az ítélet azután született, hogy Dávid Ibolya az Országgyűlésben kioktatta Mécs Imrét: ne csodálkozzon, ha a temetőben kifütyülik, hisz az SZDSZ tagja, azé az SZDSZ-é, amely 1994-ben koalíciót kötött Horn Gyula, a volt karhatalmista pártjával. A miniszterelnök, akihez Mécs Imre felszólalását intézte, hallgatott. Elment biztos a hangja; az mindenképpen, amit 1989. június 16-án, a kommunista mártír, Nagy Imre temetésén használt. A miniszterelnök gyáván hallgat, be van szarva attól, hogy ha megszólal, akkor vagy szélsőjobboldali szavazóit veszítheti el, vagy saját magát köpi szemközt.

Miután Dávid Ibolya, az egykori tamási könyvelő aszszony, aki a Kádár-rezsimet bátor kussolással töltötte, ily módon megalázott egy ´56-os halálraítéltet, elszabadult a pokol. A "kommunisták megbüntetésének" magasztos gondolata az erős politikai hátszélben igazi lincshangulattá izmosodott. A Mécs kifütyülése és az igazságügyi miniszter reagálása ellen tiltakozó felszólamlásokra levelet írt néhány, uszításra szakosodott "jobboldali" értelmiségi (Makovecz, Gyurkovics, Melocco, Döbrentei stb.), amelyben Dávid álláspontját ismétlik el. Az ATV Sajtóklub című műsorában a múlt pénteken Bayer Zsolt (ex-Népszabadság, ex-168 óra, ex-Magyar Narancs) valakiket "mocsadék utolsó állatoknak", "gyilkos, senkiházi, hazaáruló rohadékoknak" nevez, majd kijelenti: "nem megsértődni kell, hanem elmenni a büdös francba, örökre, és nagyon örülni, hogy nem lógnak lámpavason" - e szavak közvetlen szövegkörnyezetében feltűnik Horn, Kovács László, Medgyessy. Bayer később azt állítja, azért fogalmazott így, mert kábult volt, aznap műtötték meg (biztos az agyát vették ki). A Pofosz fröcsögő vénemberei ugyancsak a televízióban néhány nappal később szintén a "volt kommunisták" kipaterolását követelték a közéletből.

Mindennek természetesen semmi köze nincs ´56-hoz, az ´56-ban elkövetett bűnökhöz, az igazságtételhez, az áldozatokhoz vagy azok emlékéhez. Hazugság ugyanis, hogy az ´56-ban elkövetett bűnökért elmaradt a felelősségre vonás: az igazságtétel, ha megkésve és vontatottan is, de zajlik. A magyar igazságszolgáltatás foglalkozik vele. Az a jogalkalmazási folyamat, amely a múlt csütörtökön megszületett ítélethez vezetett, a maga rendszerén belül megfellebbezhetetlen logikájú. A Legfelsőbb Bíróság még 1999 júniusában hatályon kívül helyezte az úgynevezett sortűzperekben addig hozott felmentő ítéleteket, melyek a cselekmények elévülésére hivatkoztak. A Legfelsőbb Bíróság e döntésekor, amely egyes sortűzperek újratárgyalásához vezetett, egy 1993-as alkotmánybírósági határozatra hivatkozott: ez kimondta, hogy e perekben jogforrásként alkalmazható a háborús jogot szabályozó genfi egyezmény és annak kiegészítő jegyzőkönyvei. Azaz az ´56-os tömeges ölési cselekmények akár emberiesség elleni bűntetteknek is minősülhetnek, s azok nem évülnek el. A magyar bíróságok ezekben a perekben ugyanazokra a jogelvekre alapozhatnak tehát, amely szerint a hágai Nemzetközi Törvényszék is működik.

Az eddigi eljárások feddhetetlenségében, abban, hogy e folyamat során mindeddig tiszteletben tartattak a jogállami normák, nincs okunk kételkedni. Sőt. A perek tanulsága az lehet például, hogy a mindenkori hatalom még fegyveres lázadás esetén is köteles megóvni a harcokban részt nem vevők életét; hogy a mindenkori hatalom nem ölhet büntetlenül embert.

Talán ezért sem véletlen, hogy e perek, a valódi igazságtétel mozzanatai a lehető legkevésbé sem érdeklik a lincslovagokat és magas politikai támogatóikat. Pedig a genfi konvenció nemcsak a megvalósult népirtást bünteti és tekinti háborús bűncselekménynek, hanem a népirtásra, azaz "egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport" tagjainak meggyilkolására történő "közvetlen és nyilvános uszítást" is.

És egy ilyen perhez már csak a vádemelés hiányzik.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.