Óvatosan a püspökfalatokkal!

publikálva
2001/47. (11. 22.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Mert a mértéktelen táplálkozás még akkor is káros lehet, kivált az utódainkra nézvést, ha a dúsabb töltekezést kiadós asztali áldás előzi meg. Drága hívek, nem kell annyit zabálni - foglalható össze a Magyar Katolikus Püspöki Kar vasárnap kibocsátott körlevelének egyik legfontosabb csapásiránya.

n Mert a mértéktelen táplálkozás még akkor is káros lehet, kivált az utódainkra nézvést, ha a dúsabb töltekezést kiadós asztali áldás előzi meg. Drága hívek, nem kell annyit zabálni - foglalható össze a Magyar Katolikus Püspöki Kar vasárnap kibocsátott körlevelének egyik legfontosabb csapásiránya.

Világos, a dolog egyébként is a hét főbűn hatálya alá esik, nincs mit vitatkozni rajta. Ám annak fényében, hogy a mondott episztola csupán a bevezető szakaszában, egy mondat erejéig tér ki az elesettekre, az ínséget szenvedőkre, magyarán a lakosság igen jelentős hányadára, már igencsak más a sült malac fekvése. Hagyjuk most a hátrányos helyzetűeket, nézzünk inkább előre - int a levélíró, és ez már egészen tiszta beszéd.

Csak nagyon ismerős. Honnan is? Mintha csak a Fidesz mondta volna. Ki törődik a büdös klosárokkal, azok úgysem mennek el szavazni, és különben is mosdatlanok. Legfeljebb arra jók, hogy lehessen velük telente molesztálni a fővárost.

Az egész úgy kezdődött, hogy az Egészségügyi Minisztérium nemrég közzétette tízéves programját. Ki látta? A klérus, nyilván. Olyanok lehetnek benne, hogy az első évben kirándulni megyünk, felkeressük a szirmait bontogató tavaszi szavazófülkét, aztán élünk, mint Marci Hevesen, de hogy baj ne legyen, további négyévente felülvizsgálatra jelentkezünk. Teccett ez a papságnak csakugyan. Ám az összeműködést megerősítendő kormányszintű kultúrdeszant is szánt rájuk egy órát, mely nem telt tartalmatlanul. A papi személyek - Seregélyes István egri érsek és Veres András titkár - köszönték szépen az új egyházfinanszírozási rendszert és a fizetésemelést, és említést sem tettek arról, hogy rendeleti úton kéne szabályozni a kocsmai nótázást. Arról is hallgattak, hogy be kéne tiltani az olyan helyeket, ahol túl gyakran és túl hangosan éneklik "A csuhásra is rájár a rúd" kezdetű és tartalmú folklórteljesítményt.

Ám miközben így hallgattak, egyre csak azon törték azt a pilises fejüket, hogy hogyan is hálálhatnák meg a magas kormány irántuk való nagy jóságát. Aztán ez a körlevél lett a dologból.

Ámen, mondhatnánk, de érdemes még egy pillantást vetni a katolikus egyház mai vezetésének kétségtelenül reprezentatív szellemi termékére. Hiszen a teljesen direktbe vagy alig is burkoltan megfogalmazott fideszes kampánymaszlagon túl saját kútfőjük horizontja is felsejlik a sorok mögül.

Tudja meg minden hívő, hogy nem az a sport, ha ordítunk a meccsen. Az se nem a sport, ha otthon sört iszunk. Végre kimondta valaki.

Tudja meg minden hívő, hogy egy (azaz 1) fiatalember (16 éves) azért ment karatézni, hogy stramm gyereke legyen, ha megnősül. Lett is neki, bár arra a közlöny nem tér ki, hogy megnősült-e.

Sorolhatnánk, hiszen nincsen itt vitánk semmivel sem, az ő dolguk. A cinikusan leplezetlen kampányolás is megszokott Fidesz-közelben, az ő bajuk lesz, hamarabb, mint gondolnák.

Ám a vezető papság szellemi frissessége mégiscsak mellbevágó. Levelezésük tartalma, elővezetése oly fokon bárgyú, mintha egyenesen a Heti Válaszba szánták volna közlésre. A magyar nyelvről ki ad majd ki körlevelet?

publikálva
2001/47. (11. 22.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Terjeszkedik a magántőke
Jó üzlet az egészségügy
Uniós határvédelmi tervek
A kapukulcs őrzői
Interjúk
Somlyódy László, Mathias Énard
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Narancs

Blog

még több cikk