Levelek a másvilágról

  • 2003. szeptember 18.

Publicisztika

Már erősen közeledett a lapzárta, amikor egy fax érkezett a szerkesztőségünkbe (biciklis futár hozta egyenest a repülőtérről, úgy valamivel lassúbb, de megbízhatóbb). A leirat nyilvánvalóan Amerikából érkezett, ezt érdeklődésünkre a reptéri személyzet is megerősítette, mert útközben enyhén szólva is furcsán viselkedett, viszkit és nőt követelt, ami a turistaosztályon még egy levéltől is túlzás. De nyilvánvaló, teljesen eredeti okiratról van szó, amit most közreadunk:

n Már erősen közeledett a lapzárta, amikor egy fax érkezett a szerkesztőségünkbe (biciklis futár hozta egyenest a repülőtérről, úgy valamivel lassúbb, de megbízhatóbb). A leirat nyilvánvalóan Amerikából érkezett, ezt érdeklődésünkre a reptéri személyzet is megerősítette, mert útközben enyhén szólva is furcsán viselkedett, viszkit és nőt követelt, ami a turistaosztályon még egy levéltől is túlzás. De nyilvánvaló, teljesen eredeti okiratról van szó, amit most közreadunk:

"Dear Magyarok! I`m very szomorú, look the óhazai közállapotok, inclusive sajtó and partys. The two legnagyobb daily news and two molto giganto párt tanto legfontosabb dolga, like a cover story, hogy én azt írtam - sokfelé levelezek, post restaurant, ju nó -, hogy óhazai ellenzékben van molto shithead, de io parlare dopo dottore-professore Megyési Pítör privnyí miniszterrel, és el lesz minden sikálva, ez egy cheating levél, mert én azt írtam, hogy plíz küldjék el miszter Koolcsár mobilszámát, subitó, ha lehet. Így szerintem nem lehet marching in the Etiopium Unio, but az idő valóban szórakoztatóan telik, jövő hétre my stepmother is schreiben so fort, tud egy-két nagyon finom receptet egy tál sóskából." (A nagy ember itt nyilván csocskára gondolt, ami szlávul lencsét jelent.)

A végére csak az üdvözlet maradt: "Sokszor csókol benneteket, magyarkák: Teller Endre."

A "vita" a The Magyar Nemzet és a The People`s Freedom, a magyar nyilvánosság e két zászlóshajója s rajtuk keresztül a két legnagyobb magyar párt között tehát a következő kérdésről burjánzik.

Egy nagyon öreg ember, aki annyira öreg, hogy már halott, és aki Magyarországon - részben korábbi kivándorlása, részben elhalálozása okán - nem rendelkezik szavazati joggal, és akinek megítélése - mivel ő találta fel a hidrogénbombát - Magyarországon is erősen kérdéses, politikai befolyása pedig nulla pont nulla, írt/nem írt egy kampányízű levelet arról, hogy melyik pártot nem szereti/szereti, és hogy melyik miniszterelnöknek/nem miniszterelnöknek lenne ő az igaz híve, és melyik mondott tisztviselővel vitatna meg mit, ha ebben időközbeni, sajnálatos elhalálozása meg nem gátolta volna. Miközben nincs kampány, hiszen nincs választás sem.

Ez a vita egyszer már lezajlott egyébként, csak fordított szereposztásban: tavaly áprilisban a másik miniszterelnököt támogató hasonszerzőjű levél hitelességét kérdőjelezte meg az ellenérdekelt fél. Érdekes, a balhé akkor sem tűnt sokkal morbidabbnak, mint most.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.