Levelek a másvilágról

  • 2003. szeptember 18.

Publicisztika

Már erősen közeledett a lapzárta, amikor egy fax érkezett a szerkesztőségünkbe (biciklis futár hozta egyenest a repülőtérről, úgy valamivel lassúbb, de megbízhatóbb). A leirat nyilvánvalóan Amerikából érkezett, ezt érdeklődésünkre a reptéri személyzet is megerősítette, mert útközben enyhén szólva is furcsán viselkedett, viszkit és nőt követelt, ami a turistaosztályon még egy levéltől is túlzás. De nyilvánvaló, teljesen eredeti okiratról van szó, amit most közreadunk:

n Már erősen közeledett a lapzárta, amikor egy fax érkezett a szerkesztőségünkbe (biciklis futár hozta egyenest a repülőtérről, úgy valamivel lassúbb, de megbízhatóbb). A leirat nyilvánvalóan Amerikából érkezett, ezt érdeklődésünkre a reptéri személyzet is megerősítette, mert útközben enyhén szólva is furcsán viselkedett, viszkit és nőt követelt, ami a turistaosztályon még egy levéltől is túlzás. De nyilvánvaló, teljesen eredeti okiratról van szó, amit most közreadunk:

"Dear Magyarok! I`m very szomorú, look the óhazai közállapotok, inclusive sajtó and partys. The two legnagyobb daily news and two molto giganto párt tanto legfontosabb dolga, like a cover story, hogy én azt írtam - sokfelé levelezek, post restaurant, ju nó -, hogy óhazai ellenzékben van molto shithead, de io parlare dopo dottore-professore Megyési Pítör privnyí miniszterrel, és el lesz minden sikálva, ez egy cheating levél, mert én azt írtam, hogy plíz küldjék el miszter Koolcsár mobilszámát, subitó, ha lehet. Így szerintem nem lehet marching in the Etiopium Unio, but az idő valóban szórakoztatóan telik, jövő hétre my stepmother is schreiben so fort, tud egy-két nagyon finom receptet egy tál sóskából." (A nagy ember itt nyilván csocskára gondolt, ami szlávul lencsét jelent.)

A végére csak az üdvözlet maradt: "Sokszor csókol benneteket, magyarkák: Teller Endre."

A "vita" a The Magyar Nemzet és a The People`s Freedom, a magyar nyilvánosság e két zászlóshajója s rajtuk keresztül a két legnagyobb magyar párt között tehát a következő kérdésről burjánzik.

Egy nagyon öreg ember, aki annyira öreg, hogy már halott, és aki Magyarországon - részben korábbi kivándorlása, részben elhalálozása okán - nem rendelkezik szavazati joggal, és akinek megítélése - mivel ő találta fel a hidrogénbombát - Magyarországon is erősen kérdéses, politikai befolyása pedig nulla pont nulla, írt/nem írt egy kampányízű levelet arról, hogy melyik pártot nem szereti/szereti, és hogy melyik miniszterelnöknek/nem miniszterelnöknek lenne ő az igaz híve, és melyik mondott tisztviselővel vitatna meg mit, ha ebben időközbeni, sajnálatos elhalálozása meg nem gátolta volna. Miközben nincs kampány, hiszen nincs választás sem.

Ez a vita egyszer már lezajlott egyébként, csak fordított szereposztásban: tavaly áprilisban a másik miniszterelnököt támogató hasonszerzőjű levél hitelességét kérdőjelezte meg az ellenérdekelt fél. Érdekes, a balhé akkor sem tűnt sokkal morbidabbnak, mint most.

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.