Mit zagyvált össze Semjén Zsolt az őshonos nemzetiségekről?

Publicisztika

Etnikai, kulturális, identitásbeli és politikai szempontból is kényes és képtelen gondolatkísérletet tett nemrégiben Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. Vagy csak nem gondolta végig saját gondolatfutamát?

„Az idei Pro Cultura Minoritatum Hungariae-díj átadásán, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetiségekért is felelős tárca nélküli miniszter azt mondta: »a magyarországi őshonos nemzetiségek államalkotó tényezők, és ahogy a határon túli magyarság elszakíthatatlan szerves része az egyetemes magyarságnak, úgy a magyarországi őshonos nemzetiségek elszakíthatatlan részei az egyetemes magyarságnak«” – írta nemrégiben Facebook-bejegyzésében Aurel Becan magyarcsanádi román ortodox pap.

Így folytatta: „Ennek a definicóinak az értelmében, én, mint magyarországi román, szerves része vagyok az egyetemes magyarságnak, ugyanúgy, mint például a romániai magyarok, tehát köztem és egy romániai magyar között semmi különbség nincs. Na, nézzük, hogyan hangzana ez fordítva: a romániai őshonos nemzetiségek államalkotó tényezők, és ahogyan a határon túli románság elszakíthatatlan része az egyetemes románságnak, úgy a romániai őshonos nemzetiségek elszakíthatatlan részei az egyetemes románságnak. Tehát egy csíkszeredai magyar szerves része a románságnak, ugyanúgy, mint én... Hogy is van ez most?! ”– tette fel a kérdést Becan.

Az ortodox pap közösségi oldalán tett bejegyzéséhez sokan hozzászóltak. Volt, aki megjegyezte, hogy a fenti gondolatkísérlet nem először hangzik el, így volt ez már tavaly, tavalyelőtt és azelőtt is. Ugyanez a hozzászóló azt is megjegyezte, hogy mindez a XIX. század óta visszatérő gondolat, mármint a magyar közgondolkodásban.

„A Semjén-kijelentést azért fordítottam le és fordítottam át a romániai helyzetre, hogy a magyar olvasók is képet kapjanak arról, egy tarthatatlan kijelentésről, nem tudok mást mondani, zagyvaságról van szó. Egyetlen vonatkozásban lenne értelmezhető ez a kijelentés, az országok állampolgársági státusza alapján. Azaz, hogy a honi román közösség tagjai magyar, a romániai magyarok pedig román állampolgárok, vagy legalábbis kettős állampolgárok. De Semjén nem erről, hanem valami egészen másról beszélt” – hangsúlyozta a Narancs.hu-nak Aurel Becan. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az egyetemes magyarsághoz tartozásról beszélt. Ezt vitte tovább, ültette át romániai viszonyokra a magyarcsanádi ortodox pap, és ezek szerint az erdélyi, a székelyföldi és a partiumi magyarok – a semjéni gondolatmenet értelmében – nem mások, mint az egyetemes románság szerves részei.

Képzeljük el, mekkora felháborodás és tiltakozás lenne, ha ezt a kijelentést az ottani magyarokkal összefüggésben egy román politikus mondaná!

Holott a magyar viszonyokkal és az itt élő nemzetiségekkel kapcsolatban ugyanezt állítja Orbán egyik helyettese, aki egyben KDNP elnöke.   

Sőt a gondolatfolyam még továbbvihető. A felvidéki magyarok az egyetemes szlovákság, a délvidéki magyarok az egyetemes szerbség, a kárpátaljai magyarok az egyetemes ukránság, a horvátországi magyarok az egyetemes horvátság és a szlovéniai magyarok az egyetemes szlovénség szerves részei. A helyzet több mint abszurd és vitára ingerlő. De Semjén szavait továbbgörgetve csak erre az elképesztő megállapításra juthatunk, amely ellen a magyar közélet és politikai sok szereplője, de talán leginkább a magukat úton-útfélen nemzetinek nevező kormánypártok tiltakoznának a legjobban.

Talán igazuk is lenne. Persze ehhez Semjénnek felül ellene vizsgálnia és vissza kellene vonni azt a képtelen tézisét, hogy a honi őshonos nemzetiségek elszakíthatatlan részei az egyetemes magyarságnak. Jelzem, Semjén idézett nemzetpolitikai abszurdját és zagyvaságát senki nem kérte ki magának, senki nem reagált rá. Nagy a csönd, hölgyek, urak.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Velünk élő féltudás

  • Hernádi Elvira

Jó néhány éve már, hogy a Publius Hungaricus a féltudású magyar elit bűneit ecsetelte. Azóta felnőtt egy új generáció, az ország szellemi és politikai vezetése legalább az európai oktatás tisztes középmezőnyébe tartozó intézményekben kupálódhatott. 

Mielőtt eltűnik végleg

Alighanem két dolog jut eszébe mindenkinek a Roberto Baggio nevet hallva: az 1994-es vb-döntőben kihagyott legendás tizenegyes, illetve az élethosszig (tehát ma is) viselt, nem kevésbé legendás copf. Vagy lokni, varkocs, lófarok, akármi is lett légyen az a maestro tarkóján.

Kisujjgyak

  • - köves -

Ha meg kell csinálni a nagy melót, letudni az utolsó bulit, kirámolni a széfet, ami után nincsen több széf, csak a boldog öregkor Kansasben, Soderbergh a mi emberünk.

„Összeáll egy nagy egésszé”

  • Láng Dávid

A 10 éve alakult Verőköltő zenekar frontembere univerzális művész: szinte minden hangszeren játszik, festő szakon diplomázott, és húszéves sem volt, amikor a Magvető kiadta a verseskötetét.

Becsapódás

Az ünnepi vacsoráját elköltő pár, Helen (Lovas Rozi) és Danny (Lengyel Tamás) lakásá­ba berobban a csurom véres Liam (Molnár Áron), akiről hamar kiderül, hogy a feleség testvére.

Az együttélés lehetőségei

A hagyományosan kétévente megrendezett Velencei Építészeti Biennálé is megcsúszott a pandémia miatt, de május 22. óta a Giardini della Biennale parkját és az Arsenalét, azaz az egykori velencei hadihajógyár területét ismét építészek, művészek és látogatók lakják be, egészen november 21-ig.

Szervezett szervezetlenség

  • Áfra János

A kis méretű, mégis zavarba ejtően tartalmas, nehezen áttekinthető tárlat egy nemzetközi kiállítássorozat része, amely a Zürichi Egyetemen 2017 és 2020 között megvalósult kelet-európai performance-kutatás eredményeit hivatott bemutatni.

„Nem hezitált”

Szerb Antal éppen 120 éve született, és 80 éve, 1941-ben jelent meg eredetileg háromkötetes munkája, A világirodalom története. A mű friss, minden eddiginél precízebb kiadásának sajtó alá rendezőjével annak népszerűségéről, hányattatott sorsáról, 21. századi aktualitásáról beszélgettünk.

A szamuráj reggelije

  • Pálos György

Fúziós korban élünk, azon sem lepődünk meg, ha egy kisvárosi étterem étlapján kevert fogásokat találunk. Az más kérdés, hogy a leves, amely se nem vietnami, se nem olasz, nem túl finom, mert nincs karaktere.

Merre vannak?  

  • Schein Gábor

Apró ember éles gombszemekkel. A fején zabolázhatatlan göndör haj. Befogad, figyel, kérdez. Hatalmas vágy él benne, hogy a világban rend legyen, de a világban nincsen rend. Hogy érthető legyen és átlátható. De a világ ellenáll a megértési kísérleteknek, kitüremkedik a réseken, széttöri a kereteket. A világ sokszor homályos, sötét, és soha nem átlátható. Hát akkor legyen a vers az! Legalább a vers.