„Az idei Pro Cultura Minoritatum Hungariae-díj átadásán, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetiségekért is felelős tárca nélküli miniszter azt mondta: »a magyarországi őshonos nemzetiségek államalkotó tényezők, és ahogy a határon túli magyarság elszakíthatatlan szerves része az egyetemes magyarságnak, úgy a magyarországi őshonos nemzetiségek elszakíthatatlan részei az egyetemes magyarságnak«” – írta nemrégiben Facebook-bejegyzésében Aurel Becan magyarcsanádi román ortodox pap.
Így folytatta: „Ennek a definicóinak az értelmében, én, mint magyarországi román, szerves része vagyok az egyetemes magyarságnak, ugyanúgy, mint például a romániai magyarok, tehát köztem és egy romániai magyar között semmi különbség nincs. Na, nézzük, hogyan hangzana ez fordítva: a romániai őshonos nemzetiségek államalkotó tényezők, és ahogyan a határon túli románság elszakíthatatlan része az egyetemes románságnak, úgy a romániai őshonos nemzetiségek elszakíthatatlan részei az egyetemes románságnak. Tehát egy csíkszeredai magyar szerves része a románságnak, ugyanúgy, mint én... Hogy is van ez most?! ”– tette fel a kérdést Becan.
Az ortodox pap közösségi oldalán tett bejegyzéséhez sokan hozzászóltak. Volt, aki megjegyezte, hogy a fenti gondolatkísérlet nem először hangzik el, így volt ez már tavaly, tavalyelőtt és azelőtt is. Ugyanez a hozzászóló azt is megjegyezte, hogy mindez a XIX. század óta visszatérő gondolat, mármint a magyar közgondolkodásban.
„A Semjén-kijelentést azért fordítottam le és fordítottam át a romániai helyzetre, hogy a magyar olvasók is képet kapjanak arról, egy tarthatatlan kijelentésről, nem tudok mást mondani, zagyvaságról van szó. Egyetlen vonatkozásban lenne értelmezhető ez a kijelentés, az országok állampolgársági státusza alapján. Azaz, hogy a honi román közösség tagjai magyar, a romániai magyarok pedig román állampolgárok, vagy legalábbis kettős állampolgárok. De Semjén nem erről, hanem valami egészen másról beszélt” – hangsúlyozta a Narancs.hu-nak Aurel Becan. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az egyetemes magyarsághoz tartozásról beszélt. Ezt vitte tovább, ültette át romániai viszonyokra a magyarcsanádi ortodox pap, és ezek szerint az erdélyi, a székelyföldi és a partiumi magyarok – a semjéni gondolatmenet értelmében – nem mások, mint az egyetemes románság szerves részei.
Képzeljük el, mekkora felháborodás és tiltakozás lenne, ha ezt a kijelentést az ottani magyarokkal összefüggésben egy román politikus mondaná!
Holott a magyar viszonyokkal és az itt élő nemzetiségekkel kapcsolatban ugyanezt állítja Orbán egyik helyettese, aki egyben KDNP elnöke.
Sőt a gondolatfolyam még továbbvihető. A felvidéki magyarok az egyetemes szlovákság, a délvidéki magyarok az egyetemes szerbség, a kárpátaljai magyarok az egyetemes ukránság, a horvátországi magyarok az egyetemes horvátság és a szlovéniai magyarok az egyetemes szlovénség szerves részei. A helyzet több mint abszurd és vitára ingerlő. De Semjén szavait továbbgörgetve csak erre az elképesztő megállapításra juthatunk, amely ellen a magyar közélet és politikai sok szereplője, de talán leginkább a magukat úton-útfélen nemzetinek nevező kormánypártok tiltakoznának a legjobban.
Talán igazuk is lenne. Persze ehhez Semjénnek felül ellene vizsgálnia és vissza kellene vonni azt a képtelen tézisét, hogy a honi őshonos nemzetiségek elszakíthatatlan részei az egyetemes magyarságnak. Jelzem, Semjén idézett nemzetpolitikai abszurdját és zagyvaságát senki nem kérte ki magának, senki nem reagált rá. Nagy a csönd, hölgyek, urak.
Kedves Olvasónk!
Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
