Amnéziára kényszerítve - Kína Hongkongban is vaskézzel irtja a Tienanmen téri események emlékét

Publicisztika

Idén először nem lesz kínai nyelvterületen tömeges nyilvános megemlékezés a Tienanmen téren 1989-ben történtekről. Ahol a másképpen gondolkodás önmagában bűncselekmény, ahol a békés tüntetés terrorcselekmény, ott ma gyertyát gyújtanak.

 

A hongkongi egyetemisták minden év június 4-én szertartásszerűen lemossák a hongkongi egyetem kampuszán a szobrot, amelyen a felirat azt hirdeti: „The old cannot kill the young forever”, vagyis hogy "az idősek nem ölhetik meg örökre a fiatalokat". Jens Galschiøt dán szobrász Pillar of Shame sorozatának egyik darabja ez a 8 méter magas, szenvedő, megtört, kicsavarodott testeket ábrázoló mű. Először 1997. június 4-én állították ki Hongkongban, a Victoria Parkban, a Tienanmen téri mészárlás évfordulóján – az áldozatok tiszteletére, a jövő demokráciájának reményében. Hongkong nem egészen egy hónappal később újra Kína része lett.

A kínai-brit visszacsatolási megállapodás értelmében és az „egy ország, két rendszer” elve szerint Peking 50 évre garantálta Hongkongnak, hogy Kína részeként ugyan, de fenntarthatja saját demokratikus berendezkedését és a kapitalista piacgazdaságot, a szabad sajtót, a szólásszabadságot, a gyülekezési jogot, a független bíróságokat és a többi demokratikus vívmányt. A nemzetközi egyezmény szerint Kína nem szólhat bele ez idő alatt Hongkong belügyeibe, nem hozhat létre kínai vezetés alatt álló közigazgatási hivatalt a területén, és nem vonulhatnak be a katonái sem – kizárólag vészhelyzet esetén. Hongkong 2047-ben lesz Kína teljes értékű része, addig független, önálló entitás, saját pénznemmel, saját független parlamenttel és közigazgatással, saját focicsapattal. A világtérképen sem Kína tartományaként tüntetik fel; és Hongkong belpolitikája sem Kína fennhatósága alá tartozik, bármit is állít erről a kínai propaganda.

Ebben az ex lex, de nagyjából demokratikus helyzetben nőtt fel sok helyi lakos – már nem az angol gyarmat polgáraként, még nem kommunista elvtársaként a kínai államkapitalizmusban. Ebben a nyitott, polgári társadalomban minden évben megemlékeztek a Tienanmen téri diákmegmozdulások leveréséről, ahogy Tajvanon is. Kínában soha.

Kínában a cenzúrázott internetes kereső (ott nincs Google) nem dob ki semmit a kormány által letiltott dolgokra, emberekre, gondolatokra, szóösszetételekre.

A Tienanmen-mészárlás, a Tienanmen tér áldozatai, bármi, ami az 1989-es eseményekre utalna, kitöröltetett a jelenből és a múltból.

A kínai történelemnek ma nem része a hat hétig tartó, diákok által kezdeményezett nagy összefogás, amelyet a Kínai Kommunista Párt (KKP) parancsára a hadsereg vérbe fojtott. A kínai lakosok nagy része nem is tud arról, hogy kormányuk több ezer fiatalt lemészárolt, hiszen már 1989-ben is hírzárlat volt minden tiltakozó eseményről. Azok is némaságra vannak kárhoztatva, akik tudnak ezekről, és emlékeznek rájuk, vagy az áldozatokat siratják, hiszen ellehetetlenítették az online megjelenítés minden formáját. A bátrak évekig május 35-dikeként hivatkoztak rá a weben, de ma már ez is error feliratot ad ki.

Orban_Peking_koszoruzas1_MTI.jpg

 
Orbán Viktor 2017-ben Pekingben megkoszorúzza a Tienanmen téri Népi Hősök emlékművét. A dombormű a kínai kommunisták győzelmét hirdeti
Fotó: MTI

Tavaly 30 éve először nem engedélyezte a hongkongi kormány a nyilvános megemlékezést, a Victoria Parkot lezárták és 3000 rendőrt helyeztek készenlétbe.

Az emberek ennek dacára este nyolcra megtöltötték a teret. A kordonokat ledöntötték és megtartották a megemlékezést: volt vetítés, szónoklatok, éneklés, gyertyagyújtás. A résztvevők ellenállást hirdető zászlókat lobogtattak, s persze tartották egymástól a másfél méteres távolságot – még a rendőrök sem avatkoztak közbe. Aztán a hónap végén érvénybe lépett a Peking által alkotott nemzetbiztonsági törvény, amely értelmében a megemlékezésen skandált jelszavak, az ellenállás zászlói, s maga az engedély nélküli gyülekezés is súlyosan törvénybe ütközik.

Kína egyértelműen megszegte a visszacsatolási egyezményt, amikor Nemzetbiztonsági Hivatalt épített a Causeway Bay utcába, a Victoria parktól párszáz méterre. Peking ígérete ellenére, miszerint visszamenőleg nem lesz érvényes az új törvény, néhány nappal ezelőtt több, a tüntetésen résztvevő prominens ellenzéki személy kapott sok hónapos börtönbüntetést, mivel a kínai hatóságok a nemzetbiztonságra hivatkozva illegálisnak minősítettek számos tavalyi megmozdulást.

A helyi lakosság nagy része a diktatórikus, kommunista Kínából menekült át Hongkongba, így a pekingi rezsimmel szembeni ellenállásnak történelmi múltja van. A hongkongiak megpróbálták megtörni a hírzárlatot, és a telefonkönyvekben szereplő kínai faxszámokra tömegesen küldtek tájékoztatót arról, hogy mi történt június 4-én Pekingben.

A 2019-es hongkongi tüntetéssorozat a több hetes Tienanmen téri diáktüntetésekre emlékeztet: ezt is, azt is diákok kezdeményezték, és a lakosság melléjük állt, a védelmükre kelt. A pekingi diákok a téren Lady Liberty szobrot állítottak fel, szemben Mao Ce-tung fényképével – a hongkongiak modern, esernyős-gázmaszkos Lady Libertyt vittek fel a híres Oroszlán Sziklára. Az anyák 1989-ben sírva könyörögtek a felszabadító hadsereg katonáinak és főztek a téren a fiatalokra – Hongkongban a „Save the Children” önkéntes csoport sárga mellényesei álltak a rendőrség és a tüntetők közé. 1989-ben elképzelhetetlennek tűnt, hogy a hadsereg a saját népe fiataljaira nyisson tüzet és tankokkal tapossa el őket. 2019-ben éppilyen elképzelhetetlennek tűnt, hogy az oly magas presztízsű hongkongi rendőrség véresre verjen fiatalokat, több száz könnygázgránátot lőjön közéjük, és tucatjával erőszakolja meg őket a fogdákban, nemre való tekintet nélkül.

Ahogy akkor, a kínai kormány most is hazaárulónak, szeparatistának bélyegzi a fegyvertelen diákokat.

Mivel Hongkongnak soha nem volt saját hadserege, ott a rendőrség lépett fel kegyetlenül a fiatalok ellen; s bár vérfürdő nem volt, számtalan fiatal veszítette életét ez idő alatt. Ahogy Pekingben a tüntetés leverése után azonnal tisztogatásba kezdett a KKP letartóztatások és kivégzések sorozatával – ez volt az első alkalom, hogy a hatóságok a frissen felszerelt térfigyelő kamerákat átfordították éjjel a tüntetők folyamatos megfigyelésére, a résztvevők beazonosítása céljából –, úgy most Hongkongban is folyamatosak a tömeges letartóztatások. A kínai kormány nem az általuk maréknyi terroristának titulált lázadótól tart, akikre rávetítik a szeparatista narratívát, hanem a mögéjük beállt, gyakorlatilag teljes lakosságtól, akik szintén részt vettek az ország lebénításában, ha nem is a frontvonalon.

 

 
Hongkongi tüntető tojással dobálja HsziCsin-ping kínai vezető portréját a 2019-es tüntetések során
Forrás: Wikipedia

Idén szintén nem kapta meg a hongkongi lakosság a megemlékezésre a gyülekezési jogot, ráadásul felhívták a figyelmüket, hogy az illegális gyülekezés öt év szabadságvesztéssel jár. A rendszeres esemény szervezője, Lee Cheuk-yan már húsz hónapos börtönbüntetését tölti a tavalyi rendezvény szervezéséért és részvételért, ahogy huszonnégy másik közismert ellenzéki résztvevőre is kiszabták a hosszabb-rövidebb, esetleg le nem töltendő büntetést a tavaly június 4-én vállalt részvételük miatt.

A hatóságok kampányba kezdtek a „hivatalos múlt” átírásával, a múzeumok anyagai felülvizsgálat alatt állnak – a hongkongi Tienanmen téri eseményeket bemutató „Június 4. Múzeuma” zárva –, az iskolai történelemkönyvek átírják, és megkezdődött a könyvtárak megtisztítása a romboló irodalomtól.

A hongkongi ellenállás ugyan csendes, de nem halt el. Minden fórumon buzdítják a lakosságot, hogy ezen a héten viseljenek feketét, és ha nem is gyülekezhetnek, gyújtsanak gyertyát. Mivel ezt nem tehetik egy helyen, a város minden sarkán legyen égő gyertya, ami egyszerre jelképezi a hősies pekingi fiatalok és a mostani hongkongiak vágyait.

Idén először nem lesz kínai nyelvterületen tömeges nyilvános megemlékezés a legújabb kínai történelem legbrutálisabb eseményéről,

miután Tajvanon a pandémia új hulláma miatt gyülekezési korlátozás van, Hongkongban pedig nem adtak rá engedélyt. Kína kényszeramnéziában tartja a lakosságot.

Ahol az ellenzékiség szeparatizmus, ahol a másképpen gondolkodás önmagában bűncselekmény, ahol a békés tüntetés terrorcselekmény, ahol a valós történelemi változás igénye provokáció, ahol a tényalapú hírek közlése hazaárulás, ahol a gondolatod szabályozhatósága alapján vagy hasznos vagy haszontalan állampolgár, ott ma gyertyát gyújtanak.

(Címlapképünkön: Orbán Viktor 2017-ben a Tienanmen téren megkoszorúzza a kommunista emlékművet. Fotó: MTI)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.