Mi van akkor, ha a kormány igazat mond, és tényleg nem hárítják át a szolgáltatók az internetadót az emberekre (pontosabban a zemberekre)? Minden oké? Rezsicsökkentés és a többi néma csend?
| ||
Nem.
Az internetadó csak egy újabb a sorban azon különadók közül, amelyek finanszírozzák a Fidesz hatalmát. A rezsicsökkentés és az egykulcsos szja által ütött költségvetési lyukakat ilyen szektorális különadókkal próbálja a kormány befoltozni, hisz a deficit nem lehet magasabb a GDP 3,5%-ánál, különben jön az EU, és az hót tuti biztos, hogy egy újabb kötelezettségszegési eljárás után megcsapolnák az érkező pénzeket. Ha pedig nincsenek EU-s pénzek, az oligarchái Orbán ellen fordulnak, és akkor vagy valaki más jön a Fideszből, vagy hipp-hopp! felépül egy normális ellenzéki erő és vezető (bár ezt elég nehéz magunk elé képzelni).
A Fidesznek tehát kell az extra bevétel, de ezzel leginkább csak saját uralmát tudja konzerválni, az általa elméletileg ideálisnak képzelt jó kormányzást nem, mert a rendszer annyira át van szőve korrupcióval, hogy korlátozza a (nyilván létező) célok elérését. Ne higgyünk a Fidesz és Orbán hegemóniája okozta optikai csalódásnak: itt nem a létező legjobb rossz van hatalmon, itt egy beteg, önreflexióra képtelen, csak az erő nyelvén értő, kontraszelektált társaság, kormány lavírozgat. Amely egyetlen tüntetés és pár informatikai hulladék hatására képes kocsmai stílusban beszólogatni az USA hivatalos magyarországi képviselőjének (ráadásul a kormány szóvivője), avagy CIA-ügynöknek nevezni, amelyben már a legfelsőbb szinteken jelenik meg az EU-ból való kilépés gondolata, és amely egyre több jel szerint inkább választaná az orosz, mint a nyugati példát. Ha Orbán most nem üzen valami nagyon erőset (személycserék, egy határozott, karakán beszéd a Nyugat mellett stb.), az ország teljesen elszigetelődik. Ami neki sem lesz jó, de akkor már késő lesz.
Észre kell venni, hogy egy óriásira duzzasztott állam vonzza az állami szintű korrupciót, és egyre inkább annak szolgálatába áll. Ennek is jelképe a netadó.
A szektorális különadók bevétele nem javítja Magyarországon az állam teljesítményét, minden mérvadó felmérés szerint pazarló, rossz hatásfokú, visszahúzó a központi hatalom, amely, mint a bankperek egyik bírája is rámutatott, egyre kevésbé működik koordináló, a kereteket meghatározó hatalomként: „Az állam absztrakt jogalany, amely minden esetben meghatározott közhatalmi feladatkörében, meghatározott szervezetek útján, alkotmányos keretek között léphet közjogi vagy magánjogi jogviszonyba, emelte ki. A felperes pénzintézet olyan alperessel szemben kívánja megvédeni jogát, mondta a bíró, amely a kölcsönszerződésben foglalt szolgáltatások teljesítésére és követelésére nem jogosított és nem köteles, nem tekinthető polgári jogalanynak.” Nos, úgy tűnik, a magyar állam ezen a ponton elkezdett az önkényuralmi autoritásokhoz hasonlóan viselkedni ugyanolyan logikával, mint a kulákperek idején.
Az EU az egyik legkevésbé vállalkozásbarát és versenyképes állama igyekszik még egy szektort megfojtani „extraprofit” felkiáltással. Az út vége tisztán látszik: egy túlburjánzó állam rövid pórázon tartott, tenyérből etetett társadalmának kéretik tapsolni a rezsicsökkentéshez. 25 évvel ezelőtt nem ebben reménykedtünk. Akár áthárítják a netadót, akár nem, az elfogadhatatlan, és újabb szöget ver Magyarország koporsójába.
