Nincs más út, csak az utca

  • Dercsényi Dávid
  • 2014. október 27.

Publicisztika

Miközben a jobboldal bezárkózik, a rendszerellenzéknek fel kell vennie a kesztyűt és a nagykabátot.

Boross Péter miniszterelnök ismét sikeresen, élére hajtva, pedánsan rendezett egy csomagban nyújtotta át az elvakult jobboldaliság ismérveit a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában. Szerinte a baloldal Károlyi Mihály óta nyugatra szaladgál támadni az országot, a mai baloldal ugyanis Károlyiék „szellemi örököse”, és semmit sem változott. Pedig aki a kormányt támadja, az országot támadja. Aztán így folytatja „Az Európai Unió, az Európai Parlament még olyan működési terep a kormány és a kormányfő számára is, ahol ki tudjuk védeni ezeket az akciókat. Az Egyesült Államok azonban már nem ilyen. Amerika nagyhatalom, és ízlésemnek ellentmondana, hogy vitába keveredjünk velük, ez veszélyes lehet Magyarország számára” (idézi az index).

Akár egy leveskocka, ez a gondolatmenet is esszenciálisan sűrít, benne van egy egész univerzum. Nem is a tények érdekesek, inkább a felfogás. 1990 után, aki úgy gondolja, hogy egy kormány bírálata az ország gyengítése, nem demokrata. Aki úgy gondolja, hogy az egyik oldal egy történelmi romboló erő letéteményese (hisz Boross ezt érti a Károlyi-hagyomány alatt), nem demokrata, mert ebben az esetben a másik fél teljes ellehetetlenítése a célja, nem adhatja alább. (Sajnos a mai baloldal amúgy egyáltalán nem Károlyi szellemi örököse, fényévekre van tőle.)

És akkor a Fidesz-székház elleni támadás előtt voltunk, mivel ez az interjú október 23-i keltezésű.

Ugyanakkor Boross óva int az USA elleni fellépéstől, mivel ők túl erősek, ellenben az EU-tól nem kell félni. És ebben igaza van Borossnak, a maga módján. Mert az EP-ben és az EU-ban uralkodó politikai felfogás nagyban kedvez a Fidesznek – a párt a szavazataival sakkban tarthatja a Néppárt frakcióját, amelynek a parlamenti kényes, megegyezéses egyensúlyhoz kellenek a szavazatok. Amúgy ezt az EP-választások előtt egy ellenzéki erőtől sem hallottuk: ha a Fidesz túlnyeri magát, az EU sokkal korlátozottabban fogja támadni, tehát Magyarország elemi érdeke, hogy ne legyen túl erős Fidesz-különítmény az EP-ben. De az ellenzék épp mással volt elfoglalva.

Amerika maradt egyedül olyan tényezőnek, amely számottevő politikai támogatást ad az Orbán-rendszer ellenzékének. Amely rendszernek tegnap életében először azzal kellett szembenéznie, hogy a nép bekopogtat az ajtaján, és számon kér.

Magyarország nem Görögország, ahol óriási hagyományai vannak az elvekhez ragaszkodó, polarizált politizálásnak, ahol hetente robbannak otthon barkácsolt, ügyetlen robbanószerkezetek, ahol egymást érik a sztrájkok és tüntetések. Amikor itthon felkel a nép, a hatalom általában már igencsak rászolgált. Márpedig egy kormányt sem térít észhez jobban semmi, mint amikor meglátja a nép felemelt öklét. A Fidesz-rendszer alapja, hogy nincs tárgyalásos megoldás, erről a Bankszövetség tudna mesélni sokat, meg a diákok is, akik egyedüliként a társadalomban kitartóan tüntettek a fideszes elképzelések ellen, és el is értek részsikereket. Ez a hatalom nem ért másból, mint az erőből, főleg most, miután minden hatalmat a kezébe kapott. Innentől kezdve, aki el akar valamit érni, csak az utcán teheti meg (alkalmasint a békemenet orosz tankokat visszasíró tömegeivel szemben), és a rendszer igazi ellenzéke is az utcán fog összerázódni (remélhetőleg tanulván a Milla és társai hibáiból) – ha már a fiatal magyarok rázzák az utcát.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.