Nincs más út, csak az utca

  • Dercsényi Dávid
  • 2014. október 27.

Publicisztika

Miközben a jobboldal bezárkózik, a rendszerellenzéknek fel kell vennie a kesztyűt és a nagykabátot.

Boross Péter miniszterelnök ismét sikeresen, élére hajtva, pedánsan rendezett egy csomagban nyújtotta át az elvakult jobboldaliság ismérveit a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában. Szerinte a baloldal Károlyi Mihály óta nyugatra szaladgál támadni az országot, a mai baloldal ugyanis Károlyiék „szellemi örököse”, és semmit sem változott. Pedig aki a kormányt támadja, az országot támadja. Aztán így folytatja „Az Európai Unió, az Európai Parlament még olyan működési terep a kormány és a kormányfő számára is, ahol ki tudjuk védeni ezeket az akciókat. Az Egyesült Államok azonban már nem ilyen. Amerika nagyhatalom, és ízlésemnek ellentmondana, hogy vitába keveredjünk velük, ez veszélyes lehet Magyarország számára” (idézi az index).

Akár egy leveskocka, ez a gondolatmenet is esszenciálisan sűrít, benne van egy egész univerzum. Nem is a tények érdekesek, inkább a felfogás. 1990 után, aki úgy gondolja, hogy egy kormány bírálata az ország gyengítése, nem demokrata. Aki úgy gondolja, hogy az egyik oldal egy történelmi romboló erő letéteményese (hisz Boross ezt érti a Károlyi-hagyomány alatt), nem demokrata, mert ebben az esetben a másik fél teljes ellehetetlenítése a célja, nem adhatja alább. (Sajnos a mai baloldal amúgy egyáltalán nem Károlyi szellemi örököse, fényévekre van tőle.)

És akkor a Fidesz-székház elleni támadás előtt voltunk, mivel ez az interjú október 23-i keltezésű.

Ugyanakkor Boross óva int az USA elleni fellépéstől, mivel ők túl erősek, ellenben az EU-tól nem kell félni. És ebben igaza van Borossnak, a maga módján. Mert az EP-ben és az EU-ban uralkodó politikai felfogás nagyban kedvez a Fidesznek – a párt a szavazataival sakkban tarthatja a Néppárt frakcióját, amelynek a parlamenti kényes, megegyezéses egyensúlyhoz kellenek a szavazatok. Amúgy ezt az EP-választások előtt egy ellenzéki erőtől sem hallottuk: ha a Fidesz túlnyeri magát, az EU sokkal korlátozottabban fogja támadni, tehát Magyarország elemi érdeke, hogy ne legyen túl erős Fidesz-különítmény az EP-ben. De az ellenzék épp mással volt elfoglalva.

Amerika maradt egyedül olyan tényezőnek, amely számottevő politikai támogatást ad az Orbán-rendszer ellenzékének. Amely rendszernek tegnap életében először azzal kellett szembenéznie, hogy a nép bekopogtat az ajtaján, és számon kér.

Magyarország nem Görögország, ahol óriási hagyományai vannak az elvekhez ragaszkodó, polarizált politizálásnak, ahol hetente robbannak otthon barkácsolt, ügyetlen robbanószerkezetek, ahol egymást érik a sztrájkok és tüntetések. Amikor itthon felkel a nép, a hatalom általában már igencsak rászolgált. Márpedig egy kormányt sem térít észhez jobban semmi, mint amikor meglátja a nép felemelt öklét. A Fidesz-rendszer alapja, hogy nincs tárgyalásos megoldás, erről a Bankszövetség tudna mesélni sokat, meg a diákok is, akik egyedüliként a társadalomban kitartóan tüntettek a fideszes elképzelések ellen, és el is értek részsikereket. Ez a hatalom nem ért másból, mint az erőből, főleg most, miután minden hatalmat a kezébe kapott. Innentől kezdve, aki el akar valamit érni, csak az utcán teheti meg (alkalmasint a békemenet orosz tankokat visszasíró tömegeivel szemben), és a rendszer igazi ellenzéke is az utcán fog összerázódni (remélhetőleg tanulván a Milla és társai hibáiból) – ha már a fiatal magyarok rázzák az utcát.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.