„Ne hagyjuk!” – Egy tüntetés szelleme

  • Janisch Attila
  • 2014. október 27.

Publicisztika

Janisch Attila ott volt a tegnapi demonstráción. És látott valamit.

Tök szuper volt ez a tegnapi tüntetés. Jó arcú fiatalok, egy másik generáció. Azok, akik soha nem mennek már el szavazni a magukat baromarcúra leharcoló pártkatonákra. De vannak és igenis megszólíthatók, aktivizálhatók, csak a hazugok már nem tudják megmozdítani, elérni őket.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

A magyar álmédia persze most rémhíreket gyárt, a hírtévés tévészékházrombolásmintszentforradalomcsászárattila mártírt csinál magából, mert leöntötték valamivel, a balportálok szélsőjobbról fröcsögnek, bayerzsolti véresre hegyezi a nemzeti cerkát, Kerényi locsolja a hervadó magyar pitypangot, zakatol a hazugsággyár, siratják a betört Fidesz-ablakot, nemzeti gyásznap lesz. A Fidesz rendkívüli ülésnapot rendel a parlamentbe, Orbán a nyelvével csapkod, bután néz, vállat rángat és belekapaszkodik a színes mintás bébihátizsákjába. Kövér lemegy a pincébe, hogy megkeresse a kétezeregyben ottfelejtett kötelet, hátha akasztani kell megint. Szijjártó lopott deszkákkal barikádozza a giccspalotája ablakait. Bencsik párttollnok újra kerregteti a békemenet környezetszennyező motorjait. Semjén belovagol a sarki kocsmába és beűzi a templomokba a kufárokat, hogy lopják meg a híveket. Két nap alatt felhúznak még három népajándék stadiont, ahol megszerettetni gondolják velünk a nemszeretjükafocitbazdmeg. Amerikának hadat üzennek, mert a szíííjááájééé az amerikai megbízottat is odaküldte a tüntetésre, kitörtnek nyilvánítják a harmadik cingárháborút, és Orbán hajnali telefonszexel Putyinnal, idáig hallatszanak a nyögéseik és a lihegés… egyszóval  rémálom és zombitánc.

De akárhogy lesz is, a lényeg, hogy jó dolog volt, mert nem voltak zászlók, nem voltak szélsőségek, együttlét volt (kell egy hét…, nos, most sokkal több kell!!!), amiben benne az eddig hiányzó erő.

Kedden hatkor pedig folytatódik, ha addig nem vonják vissza az eszement baromságaikat, ezek a hazugságokba elaggott, koravén, felpüffedt egyszervoltdemokraták. Remélem pedig, hogy nem vonják vissza, mert szükség van arra, hogy újra ott legyünk, újra együtt legyünk, újra érezzük egymásban az erőt. Mi, civilek, akiknek semmi más feladatunk nincs, mint megtanítani a politikát és a politikusokat, hogy nem mi vagyunk értük, hanem ők vannak értünk, és hogy ők vannak általunk és – minthogy demokrácia van (még), és még Európában vagyunk és ott is akarunk maradni! – ők csak addig vannak, ameddig mi hagyjuk, tehát ne hagyjuk!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.